Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-134
158 Az országgyűlés képviselőházának . eredményekkel járjon és hogy működésük révén minél több idegen jöjjön Budapestre. Az idegenforgalom központjába tehát Budapest fürdővárost, illetőleg fürdőügyünket kell állítani. Ebben az irányban igen jó úton haladunk, de kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék tovább menni ezen az úton. • Ezzel kapcsolatban mindjárt rámutatok egy másik igen nagy problémára ós ez a fürdőkutatás problémája. Nincs az egész világon még megközelítőleg sem egyetlen olyan világváros, mint Budapest, amelynek annyi gyógyforrása, annyi gyógyfürdője volna. A fürdőkutatás elsősorban a főváros feladatkörébe tartoznék, nagyon jól tudom azonban, hogy a főváros nem tudja megoldani ezt a' kérdést, ha a t. belügyi kormányzat nem siet a segítségére. Már pedig ezeket a gyógyhatású vizeket ki kell használunk. Se szeri, se száma azoknak a gyógyvizeknek és gyógyforrásoknak, amelyek ma a Dunába ömlenek, amelyek szabadon elfolynak és nem használtatnak ki. A reuma gyógykezelése terén egyik forrásunk megbecsülhetetlen kincs és ennek vize ma a Dunába folyik. Hogy egy forrásra mutassak rá, itt van pl. a Juventusforrás. A mélyen t. belügyminiszter úr referensei útján ismeri ennek a forrásnak hatalmas radioaktivitását, amely vetekedik az egész világ hasonló forrásaival, vetekedik Gastein gyógyhatásával ós még mindig nincs módunkban, még mindig nem tudjuk a Rudasfürdőnél ezeket a gyógyforrásokat kellőképpen kihasználni. Pedig ez nemcsak a város érdeke, hanem országos érdek is, mert hiszen enélkül hiába csinálunk mi fürdőpropagandát, amely fürdőpropaganda ma már odafejlődhetik, mélyen t. belügyminiszter úr, hogy a közeljövőben nem lesz kellő számú férőhelyünk az esztendő bizonyos hónapjaiban, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Már ma sincs!) Nagyon kérem tehát az igen t. belügyminiszter urat, hogy ezekkel az új problémákkal méltóztassék foglalkozni és méltóztassék lehetővé tenni a főváros és az állam kapcsolatával, hogy a fürdőkórház végre már állíttassák fel. A mi kórházaink ugyanis tele vannak betegekkel, igen nagy számban, igen nagy százalékban reumatikus betegekkel és egyrészt ezeket a betegeket fürdőkórház hiányában nem tudjuk olyan helyen elhelyezni, ahol a gyógyulási folyamat gyorsabb lenne, másrészt pedig a mai helyzetben ezek a betegek betegségük hosszú időtartamánál fogva nagyon igénybe veszik a kórházak ágyait, — úgyszólván felesleges módon — amely ágyakat pedig sokkal eredményesebben tudnánk kihasználni más betegeknek azokban való elhelyezésével. T. Ház! Még rá kell mutatnom egy kérdésre és kérnem kell a belügyminiszter urat egy tudományos kutató-intézet felállítása tekintetében is, amelyet^ ezzel a reuma-kórházzal kapcsolatban lehetne létesíteni és amely kutatóintézetben az előbb említett gyógytényezők gyógyítóerejét és a betegeken elért gyógyhatást tudományosan lehetne feldolgozni. Ezek mind olyan intézkedések lennének, amelyeknek a közeljövőben feltétlenül meglesz majd a maguk gyümölcse. Mert hiszen, ha a külföldiek 'ma is ezrével jönnek ide, nagyrészt a gyógyhelyi bizottság útján, de el kell ismerni, hogy az Ibusz. útján és a székesfőváros idegenforgalmi intézményei útján is, mennyivel inkább jönnének akkor, ha mindezek az intézmények már fel volnának állítva. 34. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. Fel kell hívnom az igen t. belügyminiszter úr figyelmét egy egészen különleges gyógyrendszerre éspedig a gyümölcskúrák rendszeresítésére. A magyar gyümölcs világhírű, a magyar gyümölcsöt fel lehet használni betegségek gyógyítására, a magyar gyümölcs alkalmas arra, íhogy gyümölcskúrák bevezetésével hozzájáruljon a betegek Budapesten tartózkodása időtartamának kitolásához, így tehát ezáltal a fürdőszezont, illetőleg a gyógykezelési szezont is meg tudnánk hosszabbítani, ezzel idegenforgalmi mérlegünkben is nagyon nagy eredményeket tudnánk felmutatni és ezzel a kérdéssel kapcsolatban olyan speciális gyógyhatású intézményt is létesíthetnénk, aminő az egész világon sehol sincs. Ezeknek a gyümölcskúráknak bevezetésével kapcsolatban arra kérem az igen t. belügyminiszter urat, hogy a földmívelésügyi miniszter úrral karöltve méltóztasssék talán ismertető füzeteket kiadni és ebben a kérdésben olyan propagandát folytatni, amely Budapest fürdőváros propagálását nagyon eredményesen szolgálhatja. T. Ház! Ma már azonban majdnem oda érkeztünk el, hogy különösen a nyári hónapokban és június hónapban — hála Istennek — az idegenek olyan tömege látogatja Budapest székesfővárost, hogy az idegenek befogadására alig tudunk kellő férőhellyel rendelkezni. Felhívom a t. belügyminiszter úr figyelmét, méltóztassék meggondolni, vájjon ez milyen úton volna lehetséges, mert igaz, hogy a fővárosnak nem az a feladata, hogy szállodákat építsen, mégis idegenforgalmi szempontból, az idegenek gyógykezelése szempontjából rendkí j vül fontos volna, ha ilyen gyógyszállodákat létesítenének alkalmas helyeken. Nem mondom, hogy az állam építsen, de a belügyminiszter úrnak, mint akihez a fürdőügyek tartoznak, mégis felhívom a figyelmét erre és kérem, méltóztassék ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert igen sok olyan idegen van, aki azért jön Budapestre, mert beteg, aki nem mulatni, nem táncolni, nem szórakozni akar, hanem nyugodtan akar pihenni egy olyan szál-' lodában, ahol az ő betegségéből^ — ha hosszabb idő után is — ki tudják gyógyítani. Még egy kérdés van, amelyet a belügyminiszter úrhoz kell intéznem és pedig az, hogy méltóztassék Budapest levegöjének--problemájával is foglalkozni. Nagyon jól tudjuk például a,zt, hogy az óbudai gyárak füstje a Margitsziget felé és a Lukácsfürdő felé özönlik. Nagyon szeretném, ha az igen t. belügyminiszter úr az ő közegészségügyi közegeivel ott, ahol szükséges, úgynevezett levegőpróbákat venne, nemcsak ezeken a helyeken, hanem magán a Dunán is, mert ott hajók járnak s az^ idegeneknek, akik a dunaparti elsőrendű szállodákban laknak, igazán nem. kellemes, ha a hajókémények okádják a füstöt, hiszen ők pihenni jönnek ide és gyógykezeltetni kívánják magukat. Mélyen t. Ház! Ezek azok a kérdések, amelyekre a belügyminiszter úr szíves figyelmét a fürdőüggyel kapcsolatban bátor voltam fel hívni. Most egy másik kérdésre óhajtok röviden rátérni, mert nagyon kevés az időm, ez pedig a budapesti Vöröskereszt Egyletnek, mint szociális intézménynek a működése. Meg kell állapítanom, hogy ez az intézmény, nemcsak kifogástalanul működik, hanem mindazoknak a szociális és kulturális intézményeknek, amelyek az ő segítségére rászorulnak, mindenkor a legmesszebbmenőleg rendelkezésére is áll és ered-