Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-134
Az országgyűlés képviselőházának 13k. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. 151 szerint most úgy a honosítások, mint a visszahonosítások szünetelnek a belügyminisztériumban. Erről a kérdésről bővebben beszélni nem kívánok, csak kérem a belügyminiszter urat, hogy lehetőleg abból az alapelvből induljon ki, amelyet Szent István Imre fiához írott leveleiben fektetett le, ahol is azt mondotta, hogy csak olyan nemzet lehet erős, amely nemzet több indigenából tevődik össze és az egynyelvű, egy fajú nemzet mindenkor gyenge; éppen ezért az ő kezdeményezésére végig az öszszes árpádházi királyok és később a vegyesházbeliek, sőt még a Habsburgok is folytatták az állandó telepítést, aminek folytatása legalább azokkal szemben, akik évtizedek óta itt laknak, mindenesetre célszerű és fontos volna. A kormányzattal szemben politikai okból elsősorban azért kell bizalmatlannak lennem, mert még ma is, 18 esztendővel a világháború befejezése után a kivételes hatalom alapján kormányoz, s a kivételes hatalom alapján kezeli az egyesülési és gyülekezési jogot, amely mindezideig^ törvényben szabályozva nincs, és amely tisztán és kizárólag közigazgatási kérdéssé fajult ahelyett, hogy törvény alapján intéztetett volna el, r kodifikáltatott volna és ezáltal az állampolgári jognak egyik sarkala,tos része lehetne. Ugyanígy kezeltetik a sajtókérdés is; a kivételes hatalom alapján. (Ügy van! a baloldalon.) A lapindítás joga ajkormányzattól függ, a lapbetiltás joga, a kormányzattól függ, a lapterjesztés jogának megadása és megvonása tisztán és kizárólag kormányzati kegy, ami sajtószabadságnak semniiesetre sem nevezhető és éppen ezért ebből a szempontból nekünk, akik a sajtószabadságnak, az ^egyesülési és gyülekezési szabadságnak alapján állunk, a kormányzattal szemben való bizalmatlanságunkra ez már magában is ok. (Mozgás a jobboldalon.) Szólanom kell a választójog kérdéséről is és itt meg kell említenem a választói névjegyzék összeállításának kérdését. A választói névjegyzék összeállítása most folyik még Budapesten és a névjegyzék összeállítása igen súlyos, igen nagy kifogásokra ad nekünk állandó alkalmat. Sajnálatos kifogásokra azért, mert egyes alantas közegek^ félreértve a választói névjegyzék összeállításának módját és szükségességét, pártszempontok szerint állítják össze a választói névjegyzéket, (Dinnyés Lajos: Béldi állítja össze horizontálisan és vertikálisa! — Bánó Iván: Meg lehet fellebbezni! — Dinnyés Lajos: Messze vau a cár! — Zaj.) A választójog kérdésénél néhány konkrét kérdést kívánok feltenni a belügyminiszter úrhoz és szeretném, ha a belügyi tárca vitájának végén elmondandó beszédében ezekre nézve választ és megnyugtatást kapnánk. (Mozgás a jobboldalon.) A választói jog kérdésével kapcsolatosan mindenekelőtt aziránt _ szeretnék r érdeklődni, hogy a titkos választójog bevezetése nemcsak a pártnak programmjában van-e bent, hanem bent van-e a sofort-teendők között? (Kölcsey István: A sofort-ban nincs benne! — Farkas István: A választások előtt a sofort-programmban volt! — Ellenmondások jobb felől.) En a belügyminiszter urat kérdezem és nemcsak a titkosság, hanem a választási eljárás tekintetében is szeretnék tájékoztatást kapni, nem a magam, hanem az ország közvéleménye számára. Szeretnék tájékoztatást kapni abban az irányban, vájjon helyesli-e a kormányzat annak az elavult rendelkezésnek fentartását, amely az utóbbi időben igen sok visszaélésre adott alkalmat, hogy a lemondások lehetségesek legyenek a megpetieionált kerületekben (Ügy van! balfelöl.) s ezáltal a petíció költsége áthárítható legyen azokra, akik joggal és alaposan peticionáltak. (Kölcsey István: Puky-féle javaslat!) Ez a választójog kérdésének és kezelésének ügye (Kölcsey István: Puky csinálta! — Dinnyés Lajos: Meg kell javítani! — Kölcsey István: Most javítgatja!) és >ezért erre a kérdésre a belügyminiszter úrtól kérnék választ.. Választ kérnék a belügyminiszter úrtól arra is, hogy fenn óhajtja-e tartani továbbra is azt az aránytalan kerületi beosztást, amely nem nevezhető másnak, mint a tulajdonképpeni választási eredmény meghamisításának, (Kölcsey István: Például Újpest!) fenn akarja-e tartani továbbra is azt az ajánlási rendszert, amely a nyilt csalások rendszerét jelenti,, ahol a legtöbb kerületben több ajánlást adnak be a pártok, mint ahány szavazó az illető kerületek névjegyzékébe fel van véve; fenn óhajtja-e tartani továbbra a fővárosi törvényhatósági választásokra vonatkozóan azt a bolettarendszert, amelynek becstelenséget pártkülönbség nélkül hangoztattuk már annakidején a fővárosi törvény tárgyalásánál, (Farkas István: Pénzért adják!) amelynél rettenetes ebb tőzsdeés börzejáték közjoggal még nem folyt, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Minden oldalról. — Homonnay Tivadar: Ez igaz!) Azért kell megszüntetni. (Farkas István: Mi sohasem vettünk egyet sem! — Kölcsey István: Ugyan! Ugyan! — Farkas István: Nekünk nincs arra pénzünk! — Homonnay Tivadar: Ne beszélj! Adtatok ajándékba! — Derültség. — Kölcsey István: Az a kis német márka! A napokban is szó volt róla, be is ismerték! — Farkas István: Nekünk mindig volt elég ajánlónk! — Dinnyés Lajos: Ök csak ajándékoztak! Mások vettek! — Farkas István: Nekünk mindig van annyi, hogy ajándékozhatunk is. — Zaj.) T. Ház! A választójog ügyében ezekre a kérdésekre kérnék a belügyminiszter úrtól egyenes választ, amilyent tőle várhatok: a bolettára, az ajánlási rendszerre, az aránytalan kerületi beosztásra, és a lemondások rendszerére vonatkozólag. Mindezekre a kérdésekre, mert ezek a kérdések legalább annyira fontos alappillérei a tisztességes választói jognak, és a magyar alkotmányos parlamentarizmus kialakulásának, mint maga a titkosság. Mert egyedül a titkosság még mem oldja meg a választójog kérdését. (Ügy van! jobb felől.) Látjuk nagyon jól, hogy a titkosság mellett a csalásnak és hamisításnak milyen lehetősége áll még fenn akkor, ha a választási eljárás nem becsületes, és ha az ajánlási rendszernek és a bolettáknak becstelensége továbbra is lehetőséget ad a különböző csalásokra. Addig, amíg ezek a,z intézmények fennállanak, amíg a Nep.-főtitkár úr a főispánokat körlevelekben utasíthatja, (Ellenmondások a jobboldalon.) amíg a felekezeti izgatás rendszere állandóan folyik tovább, addig tényleges alkotmányosságról nem tudok beszélni s addig a közigazgatás pártatlanságát humbugnak kell neveznem. (Zajos ellenmondások jobbfelöl.) Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezéséért rendreutasítom;. Vázsonyi János: A belügyi tárca költségvetését nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? £0*