Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

9 Az országgyűlés képviselőházának 120. dalon. — Payr Hugó: Fekete ingben! — Egy hang half elől: Éljen a tej!) A baloldali sajtó részéről, természetesen más iszonyú atrocitásoknak is híre érkezett Budapestre, így például a magyar nyilaske­resztes párt néhány tagjának vérfagyasztó megjelenéséről a szigetvári kerületben. (Élénk derültség. — Halljuk! Halljuk! jobb felől.) — Peyer Károly; Sakter nem volt, csak bóher?) A magyar nyilaskeresztes pártnak meg­jelenése abból állott, hogy néhány fiatalember Pécsről — lehettek hárman, vagy négyen — egy napig tartózkodott egy vagy két drávamenti községben. (Rassay Károly: Ezek voltak az ellen bóherek! — Derültség bal felől.) Le kell azonban szegezni azt, hogy minden pártnak, különösen akkor, ha parlamenti párt, joga van beavatkozni minden politikai harcba, így első­sorban a választási küzdelembe. Ezt éppen a másik oldalon ülő képviselőtársaim elégszer mondták és számtalanszor követelték. (Rassay Károly: Űgy is van! — Sulyok Dezső: Végre egyetértünk!) Természetesen a párt politikai beállítottságától függ azután, hogy szimpátiá­val, vagy antipátiával működnek a másik párt ellen. (Payr Hugó: Madarat a tolláról, pártot a pártszövetségéről.) Tény és valóság az, hogy a nemzeti szo­cialisták éleshangú röpiratot igyekeztek ter­jeszteni a választókerület egyes részein, (Payr Hugó: Sikerrel!) amihez annyival kevésbbé lehetett közünk, mert azt a párt azonnal meg­cáfolta és egy ellenröpiratot szóratott szét. (Payr Hugó: Három nappal később! — Nagy zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Azonnal! — vitéz Csicsery-Rónay István: Félóra múlva már ki volt adva az új röpirat! — Payr Hugó: Az új röpcédula miatt is volt csendőrségi ház­kutatás'? — Nagy zaj a jobboldalon. — Elnök csenget. — vitéz Csicsery-Rónay István: Egy autón vitték és fel akartuk tartóztatni! — Nagy zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A röpirat így szól: »A mai m apón a vá­lasztókerületben átlátszó célzattal gyalázkodó •röpiratot szórtak szét. Tőlem teljesen távol áll» hogy bárki ellen személyeskedjem .,.. (Payr Hugó: De előbb szétszórták! — Nagy zaj a jobboldalon.) a nevem alatt kiadott, nyilaske­reszttel ellátott röpirat tartalmával egyet nem értek, azt sem én, sem a nemzeti egység pártja nem adta ki. A nemzeti egység eszméje távol áll az ilyen gyalázkodástól. Mi elvekért, min­den magyar jólétéért, felekezetre való tekintet nélkül harcolunk. — Festetics Domonkos és pártja.« (Zaj és felkiáltások bal felől: Mi van a bókerekkel!) Meg kell állapítanom azonban azt, hogy a választások napján is minden meg­történt, hogy a népet félrevezessék. így pél­dául hamis adatokról sikerült fényképfelvéte­leket is készítenünk. Hamis adatokkal igye­keztek bebizonyítani, hogy a Biedermann-párt vezet, holott az első pillanattól fogva a nem­zeti egység pártja vezetett. (Zajos felkiáltá­sok balfelol: Félre!) Egészen egyszerűen meg­fordították a számokat. Itt vannak a nevek. (Zaj. — Payr Hugó: Azért jelentett a főszol­gabíró hamis adatokat a miniszter úrnak!) Elnök: Payr Hugó képviselő úrnak módjá­ban lesz erről a tárgyról mindjárt szólani. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közé­pen. — Zaj a baloldalon.) Gr. Pálffy-Daun József: A választás nap­ján is olyan röpiratokkal dolgoztak, amelyek ülése 1936 április 29-én, szerdám. 75 egy olyan nyomdából származtak, amelynek tulajdonosa már éppen az említett törvényes okok miatt letartóztatásban volt. Itt van a kezemben egy ellenzéki röpirat, amely így szól (olvassa): »Szigetvári válasz­tók! A Festetics-pártiak hamis választási hí­rekkel vezetik félre a közönséget! Ne higyjetek neki! Biedermann vezet!« Holott ez a nyomda már szombaton le volt csukva. (Rassay Károly: Mégis megjelent! — Sulyok Dezső: Nem a nyomda, hanem a nyomdász volt lecsukva. — Zaj.) Különben is a választás eredménye azt mutatta, hogy ők egyetlen pillanatig nem ve­zettek. Miért kellett tehát az ország közvéle­ményét a falnak vezetni és azt mondani, hogy az utolsó pillanatban került csak terror révén előtérbe a nemzeti egység pártjának jelöltje, mikor Biedermann egy pillanatig sem vezetett, annak ellenére, hogy például Póton y községben és másutt is tizennégy hónapig csak gyakorla­toztak, vesztegettek, itattak és etettek, s a nép tudta, hogy reggel 8-kor már ott kell állni, úgyannyira, hogy például Podonyiban és Ra­kolcsán reggel 8-tól 9-ig csak Biedermann-párti szavazó szavazott, amikor a mi embereink a templomból mégcsak visszafelé szállingóztak. T. Ház! Természetesen az ellenzéki sajtó­ügy anekk or azt is elfelejtette megírni nyilván tévedésből, (Sulyok Dezső: Meg kell refor­málni. — Felkiáltások a jobboldalon: Meg lesz! — Halljuk! Halljuk!) hogy becsületszavas re­verzálisokat vettek az agyonterrorizált embe­rektől, hogy csak báró Biedermannra szavaz­nak, vagy arra fognak szavazni, akire Bieder­mann megengedi. (Payr Hugó: A Nemzeti Egység Pártja is ezt csinálta a budapesti vá­lasztás elottO En magam számtalan ilyen re­verzálist láttam a saját szemeimmel, és nem egészen tudom megérteni, hogy ez a ténykedés hogyan egyeztethető össze az ő liberális gondol­kozásmódjával, mert hiszen ez kimeríti a lé­lektiprás minden ismérvét. (Zaj.) Itt mindig azt hallom az ellenzék részéről, azt hallom a sajtó részéről, hogy függőség vau a kormánnyal szemben, A kormánnyal szem­ben igenis van függőség és pedig az adófizetés függősége. (Sulyok Dezső: Most mondjon még egy arisztokrata viccet, aztán be lehet fejezni! ~- Zajos derültség balfelől.) De van egy más függőség is, az a függőség, amelynek ré­vén az emherek ki vannak szolgáltatva az ura­dalomnak, a malomnak, a banknak és a kar­telnek. (Ügy van! Ügy vanï a jobboldalon és a középen.) Ezek azok a függőségek, amelyek miatt a nyomorult szavazó magyaroktól még a legelemibb jogukat, a szavazati jogukat is el akarják rabolni, az éhbérért, a konvencióért. Pedig ez az egyedüli jog, amelyet a kartellek <még meghagytak neki. (Zaj. — Gr. Apponyi György: Azért kell a titkos választójog!) Arra kérem a belügyminiszter urat, hogy amikor ezeket kivizsgáltatja és megtorolni fogja, egyidejűleg szolgáltasson igazságot a meggyanúsított és megtámadott főtisztviselők­nek is, de egyúttal azt is vizsgálja ki, hogy Szigetváron volt-e munkaadó, avagy nagyobb vállalkozó, aki megfenyegette munkásait el­csapással, kenyérvesztéssel, ha a kormány je­löltjére szavaz. (Rassay Károly: Azt is he kell osukni!) Kérem, hogy a jövő' választásoknál megfelelő intézkedésekkel tegye lehetetlenné a tényeknek ilyen módon való elferdítését, a ha­mis hírek kifüggesztését, a sajtó révén való mértéktelen izgatást, valamint a szigetvári

Next

/
Thumbnails
Contents