Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-131

Az országgyűlés képviselőházának Ï3 során meggyőződtem, ezen a téren kedvező ha­ladás mutatkozik, amit még szükséges lesz fo­kozni és elmélyíteni. A kisiparnál és részben a kiskereskedelem­nél a felszólalók főleg három körülményt emel­tek ki. Az egyik a közszállításokban való foko­zott részeltetés. (Ügy van! a baloldalon.) En­nek elvi alapjait két évvel ezelőtt lefektettem az akkor megalkotott új közszállítási szabály­zatban, amely a kisiparnak az addigi állapot­tal szemben messzemenő kedvezményeket ho­zott. Most arról van szó, hogy ezeket a kedvez­ményeket a gyakorlatban is következetesen ér­vényesítsük, (Helyeslés a baloldalon.) amire nézve minden szükséges intézkedés megtör­ténik. ÍRakovszky Tibor: A fővárosnál!) A másik két dolog, amit a felszólalók ki­emeltek, a hitelkérdés és a szakoktatás kérdése volt. A szakoktatást lényegesen javítani fogja az ipari novella, amely éppen a napokban hir­dettetett ki, mint törvény és az erre a célra a költségvetésben rendelkezésre álló eléggé te­kintélyes összeg. Az iparügyi tárcánál ugyanis a tavalyi 50.000 pengővel szemben 120.000 pengő esik a kisipari továbbképzőtanfolyamokra és iparossegédek képzésére (Helyeslés.) a kultusz­tárcánál, az ipari szakoktatás céljára 1'3 millió pengő van előirányozva, a kereskedői tovább­képzésre pedig az idén először külön 50.000 pengős összeget vett fel a kereskedelemügyi miniszter úr. (Rakovszky Tibor: Még mondják, hogy antiliberális!) Ami a hitelkérdést illeti, a kisipari hitel­akció céljára, amelyet Budapesten a Kisipari Hitelintézet, vidéken pedig az löksz, bonyolít le. 14 millió pengős keret áll rendelkezésre. Eb­ből 2*5 millió pengő nincs kihelyezve, a lejá­rati időpontot pedig 4—5 évvel ki; fogjuk tolni. A kiskereskedői hitelakciókeret 3 millió pengő. Ennek a folyó év végén lejáró időtartamát 1938 végéig meghosszabbítottuk. A főbaj tehát nem az, mintha erre a célra nem állnának megfelelő összegek rendelkezésre. Pénz van, de sok esetben a hitelek fedezete nincs meg, {Zaj és mozgás a baloldalon. — Mózes Sándor: A jó kezesek hiányoznak!) már pedig az érdekeltek szempontjából is lehetőleg el kel kerülni azt, hogy megismétlődjék például az Joksz.-nak az a fenyegető összeomlása, amely miatt az intézetet két vagy három évvel ezelőtt a legnagyobb nehézséggel szanálni, alátámasz­tani és ismét életképessé tenni kellett. Ezekből a nehézségekből eredő helyzeten akartam segí­teni három évvel ezelőtt, amikor a teljes fede­zettel nem bíró kisiparosok részére kísérlet­képpen külön kölcsöntípust vezettem be. Mivel ez a kísérlet bevált, az erre szolgáló szerény összegeket állandóan emeltük. Legutóbb 400.000 pengő volt az állami hozzájárulás és ugyan­annyi a városoké és községeké. Amint , expo­zémban bejelentettem, ezt a hozzájárulást 50%-kal felemeltük. A városok és a községek •hasonló áldozatkészségét feltételezve tehát 1*2 millió pengő fog rendelkezésre állni, S ez fo­lyamatos hitelt jelent, mert hiszen a kiadott té­telek időközönként visszafolynak. A kisiparral összefüggésben hozták szóba a felszólalók az építkezések, a házadókedvezmé­nyek és a Láb.-kölcsönök kérdését, nyilvánva­lóan azért, mert az építkezés olyan kulcsipar, amely vagy 4P, főleg kisipari ásrat foglalkoztat A mérnöki kamarának a napokban hozzám in­tézett és a lapokban is megjelent köszönő nyi­latkozatából megerősítést merítettem a tekin­tetben, hogy az erre a tárgyra vonatkozólag tett elég messzemenő intézkedéseim úgy a mun­'.. ülése 1936 május 18-án, hétfőn. 611 kaalkalmak teremtése, mint pedig a városren­dezés előmozdítása tekintetében, — mert csak bizonyos városrészekre adtam meg a kedvez­ményeket — beváltak. Ahhoz, àmit e tekintet­ben expozémban már előadtam, csak azt fűzhe­tem hozzá, hogy azóta kiadtam a törvényható­sági városok házadókedvezményeire vonatkozó rendeleteket, legközelebb kiadom a megyei vá­rosokra vonatkozó ilyen rendeleteket, továbbá elvben hozzájárultam a fővárosi Közmunkák Tanácsa által kért azokhoz a messzemenő ház­adókedvezményekhez is, amely alapján az Er­zsébet-sugarút, illetőleg most már a Madách-út építése megkezdhető lesz és ennek a több mint 30 év óta vajúdó kérdésnek legalább a Köz­munkák Tanácsa által javasolt keretben való megindítása lehetővé válik. Ami a Láb.-kölcsö­nőket illeti, ezek keretét 30 millió pengőről 35 millióra emeltük, minek keretében a Mabi. leg­utóbb egymillió pengő névértékű ilyen köt­vényt vett át. Harmadik nagy elvi feladatunk gyanánt je­löltem meg azt, hogy pénzünk értékét tarta­nunk kell és ennek a célnak a szolgálatába mindenkinek be kell állania. Ez egészséges pénz- és hitelpolitikát jelent belföldi és külföldi viszonylatban olyan feltételek mellett és olyan értelemben, ahogy azt expozémban részletesen kifejtettem, amihez sem hozzátennivalóm, sem elvennivalóm nincs. örömmel nyugtázom azt az általános elis­merést, amelyet a múlt év végén bevezetett egy­séges devízjafelár-rendszer országszerte keltett. (Helyeslés a baloldalon.) Az ezzel meghatáro­zott nívó tartása közös érdekünk mindannyi­unknak. Vonatkozik ez az árszínvonalra is, amely a mezőgazdaságban örvendetesen emel­kedett, úgyhogy bár az agrárolló nem szűnt meg teljesen, — amit én sohasem állítottam — de hála Istennek, olyan mértékben csukódott össze, mint hoszú évek óta még soha. Kiterjed ez az ipari árszínvonalra is, mert az árak bizo­nyos nívó fölé emelkedésének megelőzése úgy az értékesítés, különösen az export szempontjá­ból, mint pedig a fogyasztók szempontjából rendkívül fontos. Életbevágó kérdés ez, különö­sen a fixjövedelműekre. Fontos ez a nehéz hely­zetben levő úgynevezett szabadfoglalkozásúak és a nehéz életküzdelmet folytató magánalkal­mazottak szempontjából akiknek érdekében számos meleghangú felszólalás hangzott el a vitában, de fontos ez a közszolgálati alkalma­zottak szempontjából is, akik életüket amúgyis nehezen tartják fenn, és az ő életfenntartásuk­nak lényegesebb megnehezítése nemcsak az ő helyzetüket tenné súlyossá, hanem, — közvetve talán egyenesen járhatatlanná is tenné azt az utat, amelyen az állami költségvetést az egyen­súly felé igyekezünk irányítani. A pénzérték tartásával kifejezett egészsé­ges pénzügyi és hitelpolitika szükségessé teszi, hogy ne essünk vissza ismét és ismét abba a tévedésbe, amely a pénzt a tőkével té­veszti össze. (Rupert Rezső: Ezt a Nemzeti Bank csinálja!) és bizonyos kedvezőtlen, kó­ros, kétségtelenül meglévő jelenségeket a leg­nagyobb jóindulattal bár, de azon a hibás úton akar^ orvosolni, hogy bárkinek rendelke­zésre bocsátandó kamatmentes, vagy igen cse­kély kamatozású tőkévé lépteti elő azt a papi­rost, amelyet fedezet nélkül, pusztán a bankó­prés segítségével vél tőkévé varázsolhatni. Tőke csak termelés útján keletkezhetik, olykép, hogy a termelésből eredő vagyonerőt a, fogyasz­tástól elvonva, újból a termelés céljára fordít­juk, vagyis tőke csak takarékosságnak lehet az eredménye. (Ügy van! Ügy van! a jobból­86*

Next

/
Thumbnails
Contents