Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-131

Az országgyűlés képviselőházának 13: Ezért elgondolásom az lenne, hogy minden olyan 30—40—50 holdon aluli kisgazdának, akinek kettőnél vagy háromnál több gyermeke van és gyermekeit 18 éves korukig felneveli, addig az ideig összes adójából — tehát nem csak a föld- és házadót értem, hanem annak járulékait is — minden három gyermeken felüli egy gyermek után egy ötödrészt, 20%-at elengednék. Pontosan megjelölve ez annyit jelent, hogy egy 7—8 gyermekes családnak — mindig kisgazda családra gondolok — egyáltalán nem kellene adót fizetnie. T. Ház! A pénzügyminiszter úr nincs itt, de elképzelem, hogy milyen kérdőjellé merevedett arccal nézne rám, honnan venné erre a fedezetet., Természetesen tartozom azzal, hogy erről lis számat adjak, mert ez fedezet nélkül nem képzelhető el. Ezt az adót egykeadónak nevezném el„ de fedezetet nem az egykéseknél keresnék, mert ott nincs, ahol pedig nincs, ott ne keress. A kisgazdának akár egy, akár több gyermeke van, több adót fizetni, mint eddig, képtelen. Ellenben van még olyan terep, ahol az adóeemlés, az új adó teremtése lehetséges. Nyiltan kimondom, hogy az ingó vagyon és jövedelem fokozottabb és erősebb megadóztatására gondolok. A nagybankok safe-jeiben szerényen meghúzódó értékpapírok és részvények szelvényadójára és más hasonló» az adóztatás súlyát meg nem érző vagyonok és jövedelmek megadóztatására gondolok és ezért azt javaslom, hogy egy ilyen új adónem legyen a fedezete az egyke elleni küzdelemnek. Ez az új adó, azt hiszem, elég népszerű lenne, még ha más célra fordítanák is, de így különösen népszerű lesz. Mert az kétségtelen, — és ezt a pénzügyi kormányzat bizonyára jobban tudja, mint én — hogy az ingatlan, a föld-, a házvagyon és jövedelmük sokkal erősebben van megterhelve, mint az ingó tőke és a jövedelem,, különösen, ha azt tekintem, hogy a kereseti adóban is megadóztatják az ingatlanokat.^ Immár bét évtizedes adófelszólamlási bizottsági tagsági működésem alapján tudom ezt. Ezt a propozíciómat talán nem is a költségvetés általános tárgyalása alkalmával kellett volna megtennem, legyen sza- f bad mégis megindokolnom, miért jövök már most ezzel. Attól tartok ugyanis, hpgy a pénzügyminiszter úr az általam említett adókat hamarosan, a közel jövőben be fogja hozni és félek, hogy ez adókJbevezetése meg fogja előzni az egyke rendezésének problémáját, tehát az egyke részére szeretném ezeket az adónemeket mindjárt lefoglalni. Talán sokáig is időztem már ennél a kedvenc témánál, legyen szabad tehát ezt elhagyva egy másik közérdekű témára áttérnem. Az elmúlt választások óta ismételten (hallunk kisebbségi kérdésekről beszélni és a Dunántúllal kapcsolatban ilyenkor a pángermán mozgalomról is. Sajnálom, hogy ehhez a kérdéshez olyanok is hozzászólnak, akik az életet közelebbről nem ismerik. Annál jobban iesett nekem, hogy a közelmúltban a túloldalnak egy illusztris tagját, a matériának egyik legjobb ismerőjét, Gratz f Gusztáv t. képviselőtársamat hallottam e kérdéshez hozzászólni. Legyen szabad leszögeznem, hogy véleményét én is teljes egészében magamévá teszem. Képiviselőtársam megállapította azt n különben közismert tényt is, hogy a kormányzat működése a kisebbségi kérdés tekintetében semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Képviselőtársam, igen helyesen, elismerte, hogy amikor csonka . ülése 1936 május 18-án, hébfőn. 579 országunkban élő kisebbségeink jogait mindenkor respektáljuk és biztosítjuk, a kormány mentalitása akként nyer kifejezést, hogy ebből kifolyólag is teljes joggal követelhetjük, hogy saját véreink a megszállott területeken ugyanilyen elbánásban részesüljenek. Sajnos, ez a követelésünk a legtöbbször süket fülekre talál. Nekem erről a helyről igazán felesleges bizonyságot tennem arról, hogy a kormányzatnak ebbeli működése nagyon helyes és korrekt. Nekem nem is ez a célom, hanem az, hogy a németajkú magyarság ihajlamaira, érzéseire és gondolatvilágára mint egy német lakosságú terület képviselője, rámutassak. Mint már említettem, ismételten hallunk beszélni pángermánmozgalomról. Vizsgálat tárgyává szeretném tenni, hölgy van-e egyáltalában ilyen pángermán-mozgalom és ha van, hol van és kik terjesztik. Az én vármegyémnek, Baranya vármegyének >a lakossága nagyrészben németajkú. Ezek a német ajkúak gondolkozásban, érzésben legnagyobb részt jó magyar hazafiak, államellenes érzés és elgondolás ezeknek az embereknek az érzelmi és gondolatvilágától olyan távol esik, mint Makó

! Jeruzsálemtől. Évtizedek óta alkalmam van közelebbről megfigyelni ezt a népet s megállapíthatom, tanúbizonyságot tehetek róla, hogy ez a németajkú nép a magyar állameszme szempontjából nem veszedelmes, a magyar állameszmét mindenkor tiszteli. Amikor azonban ezt örömmel állapítom meg, sajnálattal kell arról is megemlékeznem, hoigy szórványosan akadnak egyesek, akik önző, legtöbbször anyagi érdekeik szolgálatában, nem ritkán a politikai érvényesülés útjait keresve, sajnos, ilyen esetekben előszeretettel Öltve magukra a független kisgazdapárt tógáját, — nem tudom van-e valaki jelen a pártból — (Kun Béla : Senki, maj d továbbadj uk ! ) igyekeznek a nehéz megélhetési viszonyok között lévő és keservesen verejtékező falusi népet az ettől a néptől különben távoleső hamis elgondolásokkal inficiálni. Mint minden kankolyhintésnek. ennek is rettenetes ia< veszedelme. En, mint egy német kisebbségi kerület képviselője, erről a helyről kérem a belügyminiszter urat arra, hogy a legnagyobb eréllyel tegyen meg mindent ezeknek a kankolyhintőknek a kiirtásária. (Surgoth Gyula: Nagyon helyes! — Ügy van! Ügy van! hbbfelől.) Ugyanakkor, amikor erre kérem a belügyminiszter urat, (Klein Antal belép a tereimbe) kérem a független kisgazdapárt egyetlenegy jelenlévő tagját, legyenek szívesek jól vigyázni és a nemzetiségi vidékekről feléjük orientálódó helyi és vidéki nagyságokat jól vizsgálják át. hogy az aliatt^ a függetlenségi tóga alatt, nincs-e pángermán elgondolás. (Homonnay Tivadar: Gratz Gusztáv megvédi!) — Klein Antal közbeszól.) Félre méltóztatik érteni. En arra kértem a független kisgazdapártot, hogy a feléjük orientálódóknál vizsgálják át azokat, akik politikai érvényesülés útján keresik azokat a lehetőségeket, amelyeket keresnek. Ebben különben megnyugtathatom

1 Klein képviselőtársamat, közöttünk véleménykülönbség nem lehet és bizonyára nincs is. (Klein Antal: Kik között van akikor? Ez minket is érdekel. Mert ha van olyan, tessék megnevezni, ki fogjuk küszöbölni. Ha van! Mert tudtunkkal nincs!) T. kép visel otársiam, méltóztassék megengedni, hogy e detailkérdésben ne szolgáljak itt e helyen részletekkel és nevekkel, beszédem elhangzása után azonban majd rög82*