Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-130

Az országgyűlés képviselőházának 130. ülése 1936 május 15-én, pénteken. ml renc: Miért zúg a nép? — Br. Vay Miklós: Eső lesz uram! Eső lesz! — Reisinger Ferenc: Ezt Ön magára vonatkoztatja!) Elnök: Csendet kérek! Györki Imre: A ma délibéra megjelent La­pokban ugyanis azt olvasom, hogy Schmidt László állítólag bevallotta, — vagy talán te­gyük fel, hogy tényleg bevallotta — hogy azt az okiratot ő készítette és hpgy iaz nem valódi okirat, hogy azt egy aradiutcai leíróban írta, vagy íratta le; azt olvasom, bevallotta azt is, hogy ennek az okiratnak, amely kezeim között van, papírosát korábban szerezte he, minthogy nem 1 sikerült neki az Uj Magyarság levél­papírosából egy példányt ellopatni — állítólag — megállapíthatja azonban mindenki, aki ezt az okiratot megtekinti, hogy ez 'az okirat nem tegnap, nem tegnapelőtt, nem is egy héttel ez­előtt r készült, mert áz okirat papírosából, a gépírásból, a rajta lévő ceruza jegyzet ékből és egyéb külső megnyilatkozásokból, hajlásokból, a majdnem megbarnult levélpapírosból kétség­telenül kitűnik, hogy ez nem arra a célra ké­szült, hogy engem beugrasson és én a Ház asztalára letegyem és így Rajniss képviselő urat kompromittálj:aan, hanem ez egy valódi okirat. Mindez ennek az okiratnak valódi vol­tát tanúsítja. (Zaj a jobboldalon. — Farkas István: Majd holnap a rendőrségen leteszi! Miért vonják ezt kétségbe?) Ebiben ia levélben, tisztelt képviselőtársaim, az állítólagos hami­sító... (vitéz Szalay László: De Györki kép­viselő úr ruhája miért volt rajta? — Zaj a szélsőbaloldalon. — Kéthly Anna,: Meztelenül nem járhat!) Ez a közbeszólás jellemző ia kép­viselő úrra! En igenis egy szegény becsületes embert, azt, akivel tíz évig együtt dolgoztam, aki a maigyar hazának egyik legszebbéin! de­korált főhadnagya volt, r letörtségében igenis támogattam, igenis ruhát adtaim neki, nem akkor, amikor ezt a bűnjelet hozta hozzám, hanem' támogattam korábban évekkel ezelőtt is és támogatom azóta, amióta a Munkásbiz­tosító Pénztártól teljesen jogtalanul és igaz­ságtalanul elbocsátották. (Propper Sándor: Szalay biztosan eladja az ócska ruháját! — Farkas István: Maguk között nincs olyan tiszt, aki úgy szolgálta volna a hazát, mint ő! — Propper Sándor: Ügy látszik, önöknek fel­tűnik, ha valaki valakit támogat! Ügy látszik, ön handlénak adja el az ócska ruháját!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: A nyilatkozatokban az is benne foglaltatik, hogy én ezt az okiratot az Angerer és Gösehl cinkografus cégnél másol­tattam le, illetőleg ott készíttettem róla foto­gráfiát. Soha életemben, a mai napig, amíg el nem olvastam a tudósítást, nem tudtam, hogy egy Angerer és Gösehl cég van Budapesten, vagy a világon és hogy ez ilyen munkákkal foglalkozik. Legyenek egészen nyugodtak, a 1 fotográfiát igenis elkészíttettem 1 , de nem An­gerer és Gö'Schlnél, hanem egészen más cégnél. (Nyiri István: Nem ez a lényeg!) A megálla­pítás tehát idevontatkozólag is hamis. (Zaj a jobboldalon.) . De tovább megyek. Ez az okirat, amely ke­zeim között van, olyan tényeket tartalmaz, olyan nevek fordulnak elő benne, mint pl. Ujjházy kollégánk, akinek fotográfiáját ama a Magyarságban elolvashatjuk, akiről éra sem tudtam még, pedig képviselő vagyok, hogy Berlinben a magyar kormánylapok tudósítója volt, aki a (szélhámosságoknak egész sorozatát követte el... (Egy hang jobbfelől: Ki volt az?) Ujházy, akinek neve ebiben az okiratban sze­repel. Most felteszem a kérdést, józan logikájukra való hivatkozással, vájjon elképzelhető-e, hogy ha valaki hamisít egy okiratot, akkor a tény­állás teljes^ ismerete nélkül egyszerűen egy Berlinben élő magyar sajtómegblzott nevével kapcsolja össze, amikor az tulajdonképpen semmi kapcsolatban ezzel a kérdéssel nincsen? Elnök (csenget): Személyes »kérdésben való felszólalásra a házszabályok 15 percet adnak. Ez az idő letelt. Kérem a képviselő urat, mél­tóztassék felszólalását befejezni, iámnál is in­kább, mert úgy érzem, hogy a Ház személyes kérdésekkel nem kíván tovább foglalkozni. Ezeket a kérdéseket a Ház napirendjéről végre le kívánja v entrai. Györki Imre: Végtelenül sajnálom, hogy az első számú bizonyítékra nem térhetek ki rész­letesebben, erre vonatkozólag azonban csak a mai lapokban megjelent tudósításokra utalok, amelyek szerint Wolf úr beismeri, hogy igenis Barasitssal megvolt a kapcsolata egy német­magyar gazdasági lap és hirdetési iroda fel­állítására. (Propper Sándor: Hiába nevet Makkal! Kényszeredett nevetés az!) Befeje­zésül újból csak azt tudom mondani a tisztelt Háznak, hogy holnap a rendőrségen meg fo­gok jelenni és a főkapitánynak rendelkezésére bocsátom az okiratot, hogy induljon meg eb­ben 'a kérdésben a rendőri eljárás. (Zaj a jobb­oldalon. — Propper Sándor: Csak védelmezzék a trettinizmust!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíves­kedjék. Szeder János jegyző (felolvassa Ü\Z ülés jegyzőkönyvét ). Elnök: Viain-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom'. (Az ülés végződik éjjel 12 óra 20 perckor.) Hitelesítik .* ///. Balogh István s. h naplôbirâlô-bizottsâgi tagok. Veres Zoltán s. h. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ; Vlí. 80

Next

/
Thumbnails
Contents