Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

46 Az országgyűlés képviselőházának 12 miniszter úrnak a pénzügyi bizottságban tett kijelentése szerint az új intézet 20 milliós alaptőkével és egy szigorúan, józanul megállapított státussal indul. Ez a körülmény reményt nyújt nekünk arra, hogy az intézet nehéz feladatainak meg is fog felelni. Foglalkozni szerettem volna még az.egyes megszűnő intézetek múltjával és működésük méltatásával, (Malasits Géza: Halljuk! Nagyon érdekes!) az idő rövidségére való tekintettel azonban ettől, sajnos, el kell tekintenem. Végezetül Petrovácz Gyula t. képviselőtársam szavaihoz csatlakozva még csak azt kívánom megemlíteni, hogy magam is különös melegséggel óhajtom a három intézet tisztikaráról való megemlékezést. Ez a tisztikar a legnehezebb viszonyok között is hűségesen kitartott, a lecsökkentett létszám és a lecsökkentett javadalmak mellett buzgón, szakszerűen, altruista szellemtől áthatva töltötte be hivatását. Ez a tisztikar minden elismerést megérdemel és így méltán tarthat számot arra, hogy a mai legnehezebb elhelyezkedési viszonyok között a lehető legmegértőbb elbánásban részesüljön. Visszatérve a törvényjavaslat értelmében újonnan alakult intézet sorsára, még csak felteszem a kérdést: milyen feladatok várnak erre az új intézetre? A gazdaadósságok rendezetlen kérdésének lebonyolítása, a tehermentes mezőgazdasági üzemek hiteléletének ellátása, — már önmagában véve is súlyos teherpróba elé fogja állítani az újonnan létesülő intézetet. Kétségtelen, hogy a magyar agrártermelésnek át kell alakulnia, mert új piacok szerzése és a piacok megtartása csak ilyen módon válik lehetővé. S Mezőgazdaságunknak évszázadok óta a marhatenyésztés és a búzatermelés volt a legfőbb ágazata. Ezeknek értékesítése ma biztosítva van, azonban a jelenlegi kiváltságos helyzet örökké nem lesz fenntartható és ezeknek a termelési ágazatoknak is számolniok kell a nemzetközi piac áraival is. A termelésnek ilyen értelemben való - átalakítása ugyancsak nagy tőkéket fog igényelni. Nagy tőkéket fog igényelni a hivatalos földbirtokpolitikai feladatok megoldása is, valamint az önként, vagy kényszerűségből piacra kerülő birtokok feldarabolása, parcellázása, az eljárás lebonyolítása, a vételár rész- | beni hitelezése. Nem fog elzárkózhatni az új : intézet rövidlejáratú hitelek: zöldhitel, hizla- I lási hitel folyósításától sem, amelyeknek szigorú elbírálása nem jelenthet veszélyt. A hitelintézetnek mindenesetre a legfőbb j feladata hosszúlejáratú mezőgazdasági hite- j lek folyósítása lesz. Ennek azonban itt bent j előfeltétele a függő kérdések rendezése, oda- j künn pedig a külföldi tartozásoknak valami- . lyen módon való elintézése. Az ilyen módon- j előálló rendezett helyzetben az intézet az adott j alkalmas pillanatot kihasználva, a nemzetközi ' hitelforgalomba is bele fog kapcsolódhatni.

1 ! Ennek az ideje bizonyára el fog jönni egy1 , szer. Hiszen Széchenyi tanítása szerint soha- . sem iSzaibad a gazdasági életben pesszimista1 j nak lenni. Erire az alkalomra azonban alapo1 , san fel kell készülni. Az imént vázolt nehéz J feladatok eléréséhez, ehhez a felkészültséghez,' j ahogyan azt az 1879 : XXXIX. te. r javaslati | indokolása is a nehézségek leküzdésére bölcsen j mondja: »szilárd akarat, buzgó munka, becsű1 i letes kezelés és okszerű vezetés« kell. • » Bízva abban, hogy ez intézet életében e j nemes erények érvényesülni fognak és tekin- , tettel arra, hogy a törvényjavaslatban az ál-' lam gondos és lelkiismeretes iszülő módjára a j tőle telhető mértékben megteremtette mind7. "ülése 1936 április 29-én, szerdán. azokat a feltételeket, amelyek az imént részletesen megjelölt feladatok ellátására szükségesek, bizalommal lévén a kormány iránt, a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes' tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk éljenzés' és taps a jobboldalon és a középen. — A\ szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom'. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter. T. Képviselőház! Mindenekelőtt köszönetet mondok azért, hogy pártkülönbség nélkül méltóztattak helyeselni a javaslatot, illetőleg, a javaslat alapgondolatát. A melódiát mindenki' helyeselte és csak a szöveg nem tetszik egyes' helyeken Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársamnak. Elsősorban Petrovácz igen t. képviselőtársam beszédével foglalkozom, aki helyeselte a fúziót és a fúziók további kiterjesztése mellett van, de felhívta figyelmemet az alkalmazottak elbocsátásával járó méltánytalanságoknak és nehézségeknek szívvel és jóindulattal való lehetőség szerinti enyhítésére. Ez tulaj1 donképpen nem az én közvetlen feladatom, de meg vagyok győződve, hogy az új intézet vezetői erre a szociális szempontra úgy az aktív alkalmazottaknál, mint a nyugdíjak kérdésénél tekintettel lesznek. Természetes azonban, hogy nem lehet mindent változatlanul hagyni, mert hiszen a fúzió célja a takarékosság és a leépítés. Ami azonban e cél sérelme^ nélkül humánusan és szociálisan megtörténhetik, arra súlyt helyezek, hogy megtörténjék. Eckhardt Tibor helyeselte a javaslat alapgondolatát, de egyrészt azt mondotta, hogy megkéstünk vele, — szerintem jobb később, mint soha — másrészt pedig azt mondotta, hogy csak parciális előhaladást jelent, amit a bankintéizmények egyéb terén — hét vezető bankról beszélt — folytatni kellene. Nekem is az a programmom, hogy ott, ahol lehet, az egyszerűsítés terén előremenjünk, de ne méltóztassék elfelejteni, hogy ennek akadályai nem kicsinyek és hogy ez a fúzió tulajdonképpen azért jöhetett létre, mert ezeknél az intézeteknél nagyrészt az állam volt a tulajdonos és az állam nagy anyagi áldozatokat hozott. Teljesen egyetértünk abban, hogy egyszerűsíteni kell hitelszervezetünket magának a hitelszervezetnek érdekében és az adósok érdekében is. Eckhardt képviselő úr egyetért ugyan az alapgondolattal, mégis ellene szavazott. Ha indokolását nézem, akkor sok olyan elvvel találkozom, amelyéket én is helyeslek, de következtetéseivel mégsem, tudok egyetérteni. En is és mindnyájan, akik a javaslat előkészítésében résztvettünk, de egész pártunk is súlyt helyez arra, hogy ez az intézet az agrárhitelnek tevékeny fókusza legyen, még pedig nem utolsósorban, hanem legelsősorban a kisbirtok-hitelé. En egyáltalán nem látom, hogy az a konstrukció, amely et ez a javaslat tartalmaz, miért akadályozná a kisbirtok-hitel ellátását? Eckhardt Tibor igen t. barátom, azt mondotta, hogy azért, mert kevés a pénz és azt inkább a nagybirtoknak fogják adni. En azt mondom: nem fogják a nagybirtoknak adni, mert az utasítás az lesz, hogy a kisbirtoknak adják, de természetesen, ha