Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-130

Az országgyűlés képviselőházának ISO. sok esetben osztályba sorozott fizetésük dupláját élvezik még külön mellékjövedelemképpen. (Horváth Ferenc: De nem a kistisztviselők! — Czirják Antal: Arra való a főváros!) En határozottan a tisztviselők jól fizetettsége mellett török lándzsát, mert csak jól fizetett és társadalmi állásához méltó életet folytatni tudó tisztviselő lehet jó tisztviselő, ezt a fizetést azonban, én nyíltan ' kívánom neki adni, amit ö maga is bizonyára szívesebben fogadna, mint az ilyen mellékjuttatásokat. Ez egyébként talán még azoknak a régi dugsegélyféle segítségnek a maradványa, amelyet annak idején még a túloldalon is annyira kifogásoltak. Elismerem ,hogy ma már nincs meg az a pazarlás, pan am ázás és költekezés, ami akkor meg volt, de még mindig nagy az úri gavalléria azokkal az adófillérekkel, amelyeket ez a szegény ország fizet. (Czirják Antal: Hol a jobboldal? Legalább vásárkor jöjjenek be! — Beniczky Elemér: Itt vagyunk! — Mozgás.) Tisztelt Ház! Rátérek most már magam is. csak exemplifikatíve egy-két esettel kapcsolatban, arra, hogy annak a helytelen politikának, amelyet a költségvetésünk keretéből táplálkozó gazdasági minisztériumok még mindig megtűrnek, — és ez a kartel és bankgazdálkodás — (Czirják Antal: Garázdálkodás!) — igaza van a képviselő úrnak, garázdálkodás — még ma is milyen lehetőségei vannak. Erre vonatkozólag csak arra akarok rámutatni, hogy azért a tégláért, amelyet két esztendővel ezelőtt 28 pengőért vehettem meg, most 40 pengőt kell fizetni a kartel jóvoltából. (Rakovszky Tibor: Hol van a kartelbizottság!) Éppen a napokban olvastam arról a párbajról, amelyet a Magyar Petroleum és a Hazai Kőolaj folytatott le a Shell-lel, a Vacuum-mal és az egyéb kartelizáit ásványolaj gyárakkal. Ennek kapcsán állítólag megállapodtak abban, hogy a Hazai Kőolaj öt éven keresztül leáll, szóval nem dolgozik, amiért kap — mert ilyenért is lehet fizetséget kapni — évi 670.000 pengőt, viszont a Magyar Petróleumtnak be kellett lépnie a kartelbe és ennek eredménye állítólag az, hogy a 30 filléres benzint 48 fillérre emelik fel. (Horváth Ferenc: Csak az a kár, hogy a munkanélkülieket nem lehet kartelbe léptetni!) T. Ház! Ez egy ragályos baj, amely továbbterjed s ebből keletkeznek a szociális bajok, melyek elsősorban a munkanélküliségben nyilvánulnak meg. A mezőgazdasági munkanélküliekre nézve nem lévén statisztika, nem tudok statisztikai adatokat felhozni, a Házban azonban felsoroltak már olyan eseteket, amikor éheztek az emberek, mert nem volt munkájuk. A magam részéről fel tudok -sorolni 17 munkásembert különböző községekből, a munka valóságos héroszait, akik a ikerületemből elindulva 360 kilométert gyalog tettek meg Budapestig télvíz idején csak azért, hogy állásba tudjam őket helyezni. (Czirják Antal: Sikerült?) Készben sikerült. Amikor azt látom, hogy a kisemberek és a munkások ennyire törik magukat a munka után és ezzel szemben látom viszont a bankoknak, a karteleknek és az egyéb privilegizált alakulatoknak még mindig adómentes nagy jövedelmét és kizsákmányolási lehetőségét s e tekintetben való szervezetlenségünket, (Czirják Antal: Miért csökkentik állandóan a társulati adót? — Rakovszky Tibor: Mert jószíve van a pénzügyminiszternek!) akkor eszembe jut — mivel eddig is hadászati szellemben beszéltem — az elmúlt háülése 19

S6 május 15-én, pénteken. 543 ború, amely Abesszínia^ és Itália között folyt le s ahol Abesszínia már eleve magán viselte éppen gazdasági és szociális dezorganizációja folytán, a halálos ítéletét, amelyet Itália végrehajtott, az az Itália, amelyet egy szintén dezorganizált államból máról-holnapra alakitott át Mussolini csodás szervező ereje. Ezt kell nekünk is minden körülmények között megcselekednünk, át kell szerveződnünk a közösség nagy érdekében és akkor nem szabad megtörténnie ilyen helyzetben, ilyen szociális és gazdasági viszonyok között olyasminek, ami megtörtént azzal, hogy a felsőház amharái visszaküldték ide azt a telepítési javaslatot, amelyet pedig mi kevésnek találtunk; visszaküldték különféle kifogásokkal ugyanakkor, amikor a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatban megszavazták a bankoknak a 170 milliós ' kártalanítást, • viszont a telepítés alimentálására csak kétmillió pengő jut évenként. Ez, azt hiszem, határozottan visszatetszést szül mindenütt s ennek akartam ezzel hangot adni. Hasonlóképpen kifogásolni kívánok még egy tényt, amelyről értesültem és pedig azt, hogy a Tébe. a listájáról letöröltetett egy közgazdasági hetilapot, valamint megfenyegette ezzel a Pester Lloydot is azért, mert ez a két lap le merte közölni Petro Kálmán t. képviselőtársamnak a szeszkartellel szemben elmondott alapos és nagyon igaz kritikáját, (Horváth Ferenc: Használt a figyelmeztetés. — Czirják Antal: Hol van Knob Sándor, hol van Pellner Pál, a kartel vezér? — Friedrich István — a teremből távozó jobboldali képviselők felé: — A Nep.-testvérek már 8-kor a dunyha alá bújnak? — Derültség.) Annak okát, hogy már napok óta bizonyos ujságtámogatási ügy szerepel a parlalmentben, amely • .alaposan fel van fújva, abban látamt, hogy ilyesmi történhetik, s így a közgazdasági juttatások révén a Tébe., a Biosz. és a Gyosz. egyenesen a maga rabszolgaságába kényszeríti a magyar sajtót. Ebben a tekintetben feltétlenül szükség volna a reformra, nem pedig a sajtó szájának bekötése terén. (Rakovszky Tibor: Csak a zabostarisznya bekötése volna a fontos.) T. Ház! Beszédemet befejezni kívánom azzal, hogy a reformokat nemcsak hirdetni, azokról nemcsak hangoskodni, nemcsak hangos szóval kiabálni kell, hanem cselekedni kell, nem karitatív alapon, hanem mélyenjárólag és iminden irányban, minden fájdalmat orvosolva, mint a hogy felszólalásában egyik előttem szólott kép viselőtársam kifejtette. Minthogy .pedig minderre lehetőséget a költségvetésiben nem látok, s annak preliminálását a költségvetésiben nem italálom meg, azért a költségvetést nem áll módomban elfogadni. (Helyeslés és taps a baloldalon. — Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik vitéz Sebestyén Kálmán képviselő úr. vitéz Sebestyén Kálmán: T, Képviselőház! Majdnem minden vonatkozásban aláírom előt: tem szólott Némethy Vilmos igen t. képviselő' társam álláspontját; egyben azonban nemi tudom akceptálni álláspontjának helyességét, nevezetesen abban, amit ma már kétszer is : szóvátettek, hogy vájjon a költségvetés elvagy el nemi fogadása tényleg indokolt-e akkor, almikor a nemzet életének fenntartása biztosítható. Az én szerény felfogásom szerint a költségvetés azt a célt szolgálja, hogy a nem| ; zet vérkeringésének lehetőségét biztosítsuk. Ha : nincs költségvetés, ha nincs'pénzügyi alap, ak-