Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

Az országgyűlés képviselőházának 1 í képpen magába olvasztja. A Magyar Földhitelintézet egyelőre azért nem olvad 'bele jogilag is az új intézetbe, mert a hitelezők angol csoportja ezidőszerint nem járulhat hozzá a Magyar Földhitelintézet cégének törléséhez, hanem egyelőre annak fenntartásához kénytelen ragaszkodni. Az angol hitelezői esoport pedig abból az okból kívánja továbbra is formailag életben tartani a Magyar Földhitelintézetet, mert a forgalomban lévő záloglevelek kibocsátása alkalmával a hitelezők javára olyan egyetemes felelősségvállalás történt az intézet összes alapítóinak és adósainak részéről, amelyet a cég megszűnte megsemmisítene és amelynek megsemmisültét az angol hitelezői csopOTt ellenzi. Kétségtelen ugyan, hogy a fúzió révén az angol hitelző csak jól járhat, mert azt a követelését, amelyet eddig a Magyar Földhitelintézet garantált, a jövőben a fuzionált és szilárd alapon álló intézet is garantálni fogja, ezt a lényegét azonban a hitelezők mindegyikével külön-külön megértetni bajos. Éppen ezért és tekintettel a tájékozatlanság folytán esetleg keletkező nyugtalanság megelőzésére, helyesnk látszik az angol álláspont méltánylása, annál is inkább, mivel az angol kereskedelmi jognak a cég megszűnésére vonatkozó rendelkezései a nyugtalanság megelőzésére nem volnának alkalmasak. Ez a mostani gyakorlati és gazdasági egyesülési forma is teljesen elegendő a kívánt cél elérésére. Mihelyt azonban a törvényjavaslat rendelkezései értelmében a Pénzintézeti Központ megállapítja azt, hogy a Magyar Földhitelintézet összes hitelezői kielégíttettek, vagy biztosítva vannak, jogilag is megszűnik automatikusan a Magyar Földhitelintézet cége és akkor az egyesülés jogilag és formailag is befejezetté válik. Az Országos Földhitelintézet úgy, mint az egyesülő intézetek is, szövetkezet formájában fog működni. Célja: mezőgazdasági hitelek nyújtása, földbirtokfeldarabolási problémák, telepítési kérdéseknek megoldása, e mellett egyéb pénzintézeti feladatkörnek ellátása is. A koirmány természetesen az új intézet működését figyelemmel kíivánja kísérni, ellenőrizni akarja hathatósan és bizonyos földbirtokpolitikai problémák 'bankszerű lebonyolítását is vele akarja elvégeztetni. Az új intézet eredményes működéséhez fűződő egyetemes nemzeti érdekek indokolttá teszik, hogy az intézet az állam részéről kellő támogatásban is részesüljön. A támogatási szükséges és indokolt azért is, mert mind a három intézet elsősorban a gazdaközönség hitelellátására alakult és ezen a téren is működött. Az évek óta tartó gazdasági válság pedig egyrészt az adósok fizetőképességét, másrészt pedig i

a fedezetképpen lekötött ingatlanok értékét nagy mértékben csökkentette. Minthogy a cél az, hogy teljesen kiegyensúlyozott, jól megalapozott intézett álljon a mezőgazdasági hitel rendelkezésére, valamint a kormány földbirtokpolitikai terveinek lebonyolítására, ennélfogva a fúzió végrehajtása csak akkor kecsegtethet eredménnyel, ha az Országos Földhitelintézet hatékonyabb működésének biztosítására és megerősítésére az állam anyagi támogatást is nyújt. Ebből a célból 13 és fél millió pengőt* óhajt a pénzügyminiszter úr^ az intézet támogatására fordítani és a szükséghez képest hitéhnűvelet útján biztosítani. Kötelességmulasztásnak tekinteném, r ha nem szólnék erről a helyről is néhány szót az I. ülése 1936 április 29-én, szerdán. 3$ agrárhitelek kérdéséről. Ezt a kérdést a múlt adósságaira és a gazdaadósok csoportjára vonatkozólag a törvényhozás a gazdaadós-törvény meghozatalával véglegesen elintézte. Minél inkább és minél nagyobb körre vonatkozólag tekinthető azonban véglegesen elintézettnek a múlt agráradósságainak kérdése, annál inkább előtérbe nyomul az új agrárhitelek folyósításának kérdése. Szerény véleményem szerint ebből a feladatköriből a vidéki pénz^ intézeteket a jövőben sem lehet majd kikapcsolni és nem lehet őket mellőzni. Kötelességemnek tartom, — azt hiszem, több vidéki képviselőtársam f nevében is — hogy a dicséret hangján emlékezzem meg ezekről a vidéki intézetekről, amelyek a vidéki lakosságnak, elsősorban az agrárlakosságnak érdekeit, éppen azért, mert viszonyait ismerték, fokozottan tudták szívükön viselni és a hitel ellátását, amíg erre módjuk volt, szolgálni. Ezeknek a vidéki intézeteknek működése általánosságban nem ellenkezik azoknak a hitelszervezet egyszerűsítésére vonatkozó helyes, nagy célok szolgálatával sem, amelyeket felszólalásom: elején bátor voltam említeni. Éppen ezért tisztelettel kérem a pénzügyminiszter urat, hogy amikor az agrárhitel központi nagy intézetét e törvényjavaslat révén tető alá hozta, szíveskedjék gondoskodásait kiterjeszteni a vidéki pénzintézetekre is, mint az agrárközönség és a vidéki publikum érdekeinek hordozóira. Ez a tszteletteljes kérelmeim., amelyet a magam részéről terjesztek elő, azt gondolom, hogy politikai pártállásra való tekintet nélkül számos vidéki képviselőtársamban visszhangot fog kelteni. Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek a javaslat részletes ismertetésére. Az 1. §. az egyesülés alakiságairól intézkedik. Mivel az egyesülés célja nem az, hogy a két intézet közül bármelyik felszámoljon, hanem az, hogy a két intézet egyesüléséből egy erősebb intézet álljon elő, a két intézet igazgatósága külön-külön igazgatósági ülést fog tartani és azon az egyesülést kimondani. Az igazgatóságok ilyen határozata után fog .a meghívás megtörténni az Országos Földhitelintézet alakuló közgyűlésére. Az alakuló közgyűlés elnökét a pénzügyminiszter úr küldi ki. Az Országos Földhitelintézet alapszabályait a pénzügyminiszter a, földművelésügyi miniszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértőleg hagyja jóvá, azokat a cégbíróság tartalmuk vizsgálata nélkül köteles a cégjegyzékbe bejegyezni. Az intézetek egyesülés folytán való megszűnésére a szövetkezetek feloszlására vonatkozó jogszabályokat, valamint a, két intézet alapszabályainak a feloszlásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A törvényjavaslat 4. §-a kimondja, hogy az egyesülő intézetek alapítótagjai, illetőleg tag

1jai ugyanolyan összegű alapítvánnyal, vagy üzletrésszel válnak az Országos Földhitelintézet részeseivé, mint amilyen Összegű alapítvány, illetőleg üzletrészük a két fuzionáló intézet valamelyikében volt. A két egyesülő intézet magánjogai és magánjogi kötelezettségei az alakuló új intézetre szállnak át és az egyesülő intéizetnek jelzálogilag biztosított azok a követelései, amelyeknek alapján zálogleveleket bocsátottak ki, jövőben a mindkét intézet által kibocsátott zálogleveleknek közös fedezetére fognak szolgálni. A kormányfelügyeletet az új intézettel szemben az 5. §. következő rendelkezései biztosítják. Az alapszabályok a pénzügyminiszter6*