Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-128

426 Az országgyűlés képviselőházának 128. ülése 1936 május 13-án, szerdán. Üj földbirtokreformra van tehát szükség a^ért, mert a földnélküli nép a hitbizományi és telepítési törvények következtében legfeljebb csak annyi földhöz jut, amennyi porhintés formájában a nemzeti egység pártja juttatott részére ezeknél^ a törvényjavaslatoknál. T. Ház! Éppen ezért, mert mi ezeket az úgynevezett reformokat egyálta'a.a nem találjuk alkalmasaknak arra, hogy a magyar földbirtokpolitikába mélyreható változásokat hozzannak és egyáltalán nem tartjuk alkalmasoknak arra, hogy földhöz juttassák azokat a szegény embereket, akik sóhajtoznak föld után és vágyódnak föld után, éppen azért határozati javaslatot nyújtok be (olvassa): »Tekintettel arra, hogy a hitbizományok megszüntetéséről és a telepítésről szóló törvények nagy csalódást okoztak és a fennálló jogos kívánságokat nem elégítik ki, a Képviselőház utasítja a kormányt: terjesszen elő törvényjavaslatot a földbirtokviszonyrk altalános reformjáról, amely az egyházi ós a világi nagybirtokrendszer és hitbizományok megszüntetését veszi alapul, egy kézben levő birtoktestek maximumát 200 holdban állapítja meg a mintagazdaságok kivételével és az így felszabaduló földeket életképes kisbirtokok és szövetkezeti gazdálkodás céljául szolgáló mintagazdaságok létesítésére veszi igénybe. A kisajátított birtokosok kártalanítását hosszú lejáratú járadékkötvények kibocsátásával kell megoldani.*; Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Takács Ferenc : T. Ház ! Mivel a költséivetésben nem látom egyáltalán kifejezésre jutni mindazokat a kívánságokat, amelyeket előadni bátor voltam, a költségvetést az általános tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Petrovácz Gyula képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula: T. Ház! A költségvetésről sok mindent elmondtak már az előttem felszólaltak, de nem volt még senki, aki megállapította volna azt, hogy ez a költségvetés miben különbözik lényegileg az előző költségvetésektől. Van pedig egy momentum, amely ennek megállapítását szükségessé teszi. Hosszú idők óta ez a költségvetés az első, amelynél a kiadások tétele nem csökkent, hanem emelkedett és amelynél a bevételek tétele sem csökkent, hanem az is emelkedett. A kormány 36 millió pengővel többet irányzott elő kiadásként, vagyis elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor már a lefaragások ideje elmúlt és amikor már a tényleges szükséletek, amelyeket éveken át visszafojtottak, olyan elemi erővel jelentkeznek, hogy ezeknek a tényleges szükségleteknek kielégítésére a költségvetési összeg felduzzasztására is szükség van. A bevételek emelése ugyancsak 36 millió pengővel viszont az jelenti ebben a költségvetésben, hogy a gazdasági helyzet bizonyos mélyponton túlemelkedett, mert hiszen a pénzügyminiszter úr minden óvatosság mellett is lehetőnek tartja, hogy a bevételek a következő költségvetési évben emelkednek és 36 millió pengőben látja azt az összeget, amellyel nagyobb bevételeket lehet elérni. Én nem tételezem fel a pénzügyminiszter úrról és a kormányról, hogy egy számtani műveletet akartak csak itt elvégezni, vagyis azt, hogy amennyi kiadással több van, ugyanannyit a bevételi oldalon beállítanak. Én meg vagyok győződve, hogy az az összeg, amelyet a költségvetés bevételi rovatán, mint emelkedést előirányoztak, reális bázisokon nyugszik, az az előző évi zárszámadások és havi jelentések eredményekép áll elő és én ebből a tényből egy más következtetést akarok és fogok levonni, mint azt, hogy én ezt kifogásolom a magam részéről. Én nem kifogásolom még a deficit állandósulását sem. Nekünk igenis mutatnunk kell kifelé is, hogy egy olyan csonka országot teremtett Magyarországból a Népszövetség, amely nem tud ebben a csonkaságában pozitív költségvetéssel dolgozni és én ezt a kifelé szóló argumentumot aláhúzom itt a házban és állítom a magam részéről, hogy ország és világ előtt dokumentálnunk kell, hogy mi a deficittől ebben a helyzetben, amelyben most vagyunk, szabadulni nem tudunk. Nem aggódom emiatt a deficit miatt; aggódjanak hitelezőink, aggódjék a Népszövetség és aggódjanak azok, akik Magyarországot ebbe a helyzetbe döntötték. Ügy látom azonban, hogy a kormány sem a költségvetési deficit miatt aggódik, bár az a költségvetés végösszegének 62%-át teszi ki. Annál meglepőbb reánk nézve, hogy viszont a kormány aggodalmának egyik fő oka és fő tényezője a főváros költségvetésének deficitje, amely pedig Összegben is és százalékban is lényegesen kisebb, mint az állami költségvetés deficitje, hiszen a költségvetésnek csupán 0'4%-a az az állítólagos deficit, amelyet maga a kormányzat hozott ki a költségvetés jóváhagyásával kapcsolatosan, ami pedig az összeget illeti, 1*6 millióban állapítja meg a kormány a főváros költségvetési deficitjét, ami pedig a főváros vagyonának éppen egy ezredrésze, tehát igazán jelentéktelen összeg. (Honi onnay Tivadar: Egy évvel ezelőtt azt mondották, hogy 30 millió pengő!) A múlt esztendőben a főváros egy dificitmentes költségvetést állított össze, amely a kormányzat jóváhagyása után 3 millió pengős deficittel került vissza fővároshoz, de már készen vannak a múlt évi zárszámadások, amelyek bizonyítják, hogy ebben a költségvetésben ténylegesen csak 1'3 millió maradt a deficit és ez az 13 millió deficit is olyan tételekből állt elő, amelyek mint előre nem látható terhek jelentkeztek éppen ebben az esztendőben a fővárosnál. Nem látóik itt bizonyos paritást és nem látom az egyenlő mértéket. Ha az állami költségvetésnél nem aggasztó a 75 millió deficit, miért aggasztó nálunk az 1'6 milliós deficit? Ha itt nem aggasztó a 6%-os deficit, akkor miért aggasztó az ennek a tizenhatod részét képező 0'4%-os deficit? Ha itt ennek ellenére egy biztos kormány ül, miért ül egy kormánybiztos a főváros élén, egy olyan főpolgármester, akinek a kezében van összpontosítva e pillanatban« a közgyűlésnek és a törvényhatóságnak minden joga. A főváros kiadásai tényleg csökkentek, a főváros bevételei tényleg emelkedtek. A főváros bevételei », zárszámadás szerint 800000 pengővel emelkedtek, a kiadások 4 millió pengővel csökkentek. Az üzemek 1 millió pengővel nagyobb hozzájárulást adtak, — 23 millió helvét* 24 milliót — de ennek ellenére mégsem engedik mfi? azt, hogy a költségvetésben a bevételi oldalt a legminimálisabb mértékben is eyipHpk. A polgármester legutóbbi havi jelentéséből veszem az adatokat, amelyek szerint a Gellért-fürdő 14.000 nengővel, a Rudas-fürdő 2700 pení?ővRl, a Szér-henyi-fürdő 1600 pengővel, a Bszkrt. 7000 pengővel, az Autóbuszüzem 650 pengővel. é<* vnég a Trollevbnsz-üzem is 650 pengővel több bevételt eredményezett, mint a múlt év itfvanezen hónapjában. A Hév, 8100 T>en

govel több bevételt eredményezett ebben a hónapban, mint a múlt év ugyanezen hónapjában, a Vízművek az első három hónapban