Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-127

394 Az országgyűlés képviselőházának annak idején messzehallhatóan jelentette ki, hogy a kar teleket ő meg fogja fékezni. Igaz, itt ebben a tereimben nemsokára a rádiószózat után szintén beszélt a kartelek kinő veséiről és a következőket mondotta: »En a kartelek et •szükségesnek tartom, de csak a jószándékú kartelek r létjogosultságát ismerem, el.« Erre mi, szocialisták, igaz, őszinte szívből egy nagyot nevettünk, (Derültség a jobboldalon.) mert azt mondottuk, hogy isteniéin naiv lehet a miniszterelnök úr ezen a téren, ha feltételezi, hogy kartel azért alakul, hogy az jószándékú legyen, hogy a nemzet és a társadalom egyetemének hasznát szolgálja. Iparkodtunk megmagyarázni a, miniszterelnök úrnak azóta, hogy téved, mert jószándékú kartel nincsen. A kartel a rebachra, a haszonra, a munka kiuzsorázására alakul. Önzetlen kartel nincs. Ha mégis önzetlen,csak önmagával szemben az. Kifelé a társadalom, a nemzet, az ország egyeteme részére nincs önzetlen kartel. Ma ott állunk, — annak ellenére, hogy a miniszterelnök úr a kartelek kilengéseinek megfékezését ígérte — hogy azt látjuk, több a kertel, mint amennyi volt. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mint, eső után a gomba, úgy nőnek ki a kartelek, (Derültség jobbfelől.) amelyeknek egyedüli szentsége és célja, hogy mennél tötob profitot, mennél több hasznot uzsorázzanak ki a munkásból ésa fogyasztóközönségből. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezidőszerint 250 kartel van. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) 250 kartel van.. Igen t. képviselőtársam, aki valószínűleg kételkedik ebben a számban, — mert a miniszter úr azt mondja, hogy több van, (Mozgás és derültség.) — a születése pillanatától kezdve, amikor megszületik az emberpalánta, az új ember erre a világra és ti ön a szülésznő, hozza a szappant, hogy megmossa azt a kis apró emberpalántát, vagy hozza a friss fehérneműt, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Pelenkakartel!) otnár ez a kis emberpalánta is a karteleknek adózik és ezeknek adózik az ember egy életen keresztül mindaddig, míg valamelyik temető sírgödrébe le nem eresztik, mert az ember azzal a szemfedővel és azzal a deszkával is, amely eltakarja és elborítja, a karteleknek adózik. A kormánynak a kartelek működése ellen nincs e>gy szava sem., A kartelek működésének következménye az, hogy 1935-ben a munkások 21 millió órával dolgoztak többet, mint az előbbeni esztendőben, ezzel szemben a munkások keresete ugyanakkor 4'5 millió pengővel csökkent. Mi ennek a magyarázata? Miféle megoldhatatlan rejtély ez?^ Hogyan lehet többet dolgozni és kevesebb pénzt kapni? ^ Igen t. miniszter úr, ez így van. A magyarázata ennek az, hogy a munkásságnak a gyárakban és az üzemekben nincs meg a kellő védelme, nincs meg a szervezkedési szabadsága. Ha a munkások szervezkedés útján iparkodnak sanyarú helyzetükön javítani, akkor rögtön ott van a kapitalista bérence, aki ráfogja a munkásságra, hogy bolsevista, kommunista agitációt folytat (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ezáltal ki^ vannak téve a munkások a legkegyetlenebb és legszörnyűbb üldözésnek. Ha sztrájkba lépnek valahol a munkások, akkor azt látjuk, hogy a hatóság illetékes szerve nem a gyengébb fél, nem a kiuzsorázott ^munkás mellé áll, aki önmagának és családjának akar nagyobb darab kenyeret kiharcolni, hanem odaáll a kapitalista mellé, körülfogják detektívek és rendőrök azt- a munkást és viszik mint ve127. ütése 1986 május 12-én, kedden. szedelmes emhert, mint olyan embert, aki a társadalmi rendre veszélyes. Ez a magyarázata annak, hogy annak a munkásnak többet kell dolgoznia kevesebb munkabérért. Hogy milyen óriási haszonra dolgoanak a kartelek és hogy ezt a hasznot mind a munkásság munkabéréből uzsorázzák ki, erre csak egyetlen pédlát mondok, az olajkartel példáját, .amely a közelmúltban 3,350.000 pengőt fizetett ki ia Hazai Kőolajiparnak, amiért az leállította üzemét. 3,350.000 pengőt fizetett öt esztendőre, a másik öt esztendőre pedig opciót biztosított, így tehát 7 ctniillió pengőt fizet az olajkartel, hogy a hazai kőolaj gyárat leállítsa. Honnan, miből veszi vissza ez a kartel ezt az irtózatos összeget,, ha nem a munkások verejtékéből előállott profitból? A kartelek évi jövedelmét megállapítani nem lehet. Hogy milyen nehéz ez, erre megint csak példát hozok fel. A Gyöngyház-utcának pl. könnyebb a legrejtettebb állami titkokat és hivatali titkait megtudni, mint az ország közönségének a kartelek évi tiszta jövedelmét. Hogy a kartelek milyen óriási haszonra dolgoznak, bizonyítja a következő adat. 3060 gyárüzem részvénytőkéi — amelyek túlnyomó részt kartelban vannak — 1926-bain 4 -milliárd pengőt tettek ki és ma, 10 esztendővel később már 9 milliárd a kartelek részvénytőkéje. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Tévedés!) Eszerint tehát 10 évi átlagban 97.5 millió pengő volt a tiszta nyereség. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter közbeszól.) Mélyen t. miniszter úr, ön ezt ugyanúgy (megtalálhatja nyomtatásban,, statisztikai kimutatáshan, mint én. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: De rossz adatokat méltóztatik citálni.) Hogy ezt az irtózatos Összeget össze tudják harácsolni, azt bizonyítja, hogy állandóan drágítanak és nincs, ;aki megfékezze őket. Itt van például a cipőkérdés. Magyarországon egy emberre évente nem egészen egy cipő jut, — nem egy pár, egy cipő—, Észak-Amerikában 3 pár, Angliában 2 és fél pár, Németországban egy pár. Mi az oka annak, hogy Magyarországon ilyen kevés jut, hogy az emberek meztelenül és mezítláb kénytelenek járni? A borkariéi szabadon drágít, úgy,, ahogy akar, anélküli, hogy a magyar koirimánynak egy gondolata iis születne arra, hogy lefogja ezek kezét. (Gr. Apponyi György: Kiviszik a bőrt! — Szurday Róbert: Es a bőrgyárak tönkremenneik közben!) Van szerencsém,, t. kartelvezér úr! — Derültség balfelől. — Szurday Róbert: Ha ezeknek jól menne, akkor nem volna itt krízis0 Méltóztassék megengedni, hogy a kollégáról, a hőrkartelről beszéljek. (Propper Sándor: Egy kis gyűjtést Wolfner javára!) Az elmúlt esztendőben a bőrkartel a nyersbőr árát 35%-kal, a nyers borjúbőrét 54%-kal, a talpbőrét 22%kai, a horjúboxét 23%-kai emelte. (Szurday Róbert: Es a felárak?) Ez tehát, igen t. [képviselőtársam, a magyarázata annak, hogy Magyarországon alig jut az emberek számára cipő. (Szurday Róbert: Devizáért kell vennie! — Propper Sándor: A felárat ki vágja zsebre A kormány!) Igen t. képviselő úr, aki szirtén egyik oszlopa a kartelnek, méltóztassék megengedni,, hogy pl. a szénbányák, a szénkartel nyereségéről beszéljek. (Propper Sándor: Vada Jenő is tönkrement?) Majd Vida

1 Jenőről is beszélek. A Magyar Altalános Kőszénbánya R. T. elmúlt évi kimutatott tiszta nyeresége 4,312.710 pengő. (Malasits Géza: Legalább annyit elrejtettek!) Na-