Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-127

360 Az országgyűlés képviselőházának sem tudja!) Még egyet nem tudok megérteni. Azt, hogy egy volt pénzügyminiszter, Bud János igen t. képviselőtársam erre azt mondja, hogy ez a világ legegyszerűbb adóztatási rendszere. Igen t. Ház! Rátérek arra, ihogy miképpen kezelik ezeket a különféleképpen összehozott és összeszámított adókat, mert a köztartozások kezelési rendszere tarthatatlan. Tizenötféle főkönyvet vezetnek különböző helyeken az egyes adózókról, ahelyett, hogy egy adózó minden adóját egy főkönyvi tételként tartanák nyilván. A pénzügyi kormány nem veszi észre, hogy van kartotékrendszer is és nem jön rá arra, hogy kartotékokon kellene nyilvántartani minden egyes adózó minden adóját, hogyha valaki bemegy az adóhivatalba, legalább felvilágosítást kaphasson. Most t. i. az a helyzet, hogy az adózó hiába megy felvilágosításért, azt ,nem kaphatja meg. Az is érdekes, hogy Bud János igen t. képviselőtársunk nagyon egyszerűnek tartja a kamatszámítást^ pedig most először 15 könyvet kell órákig végignézni a kamatszámításra vonatkozólag s a könyvekben erre a célra nincs is rovat. Ha a fél elmegy adót fizetni és ki kell vetni rá hátralék címén a kamatot, akkor bizonytalan annak kiszámítása és különben is tévedni minden esetben csak a fél terhére lehet, mert ha az adótisztviselő véletlenül a kincstár terhére téved, akkor a kárt a tisztviselővel megtéríttetik, egészen természetes tehát, hogy a számoló tisztviselő mindig felfelé kanyarít. A kamatkezelés túlkomplikált; enifél még csak egy magasabb és komplikáltabb dolog van, a kamat kulcsa. Egészen lehetetlen dolog, hogy még ma is 8%-os kamatot kell fizetni a hátralékos adó után. Egészen tarthatatlan, hogy 12—14—16%-os kamatokat téríttetnek meg az adózóval ahelyett, hogy áttérve a kartotékrendszerre, minden negyedév végén egy vagy másfél százalékos hátralékos kamattal terhelnék meg az illető adózót és minden negyedév végén igyekeznének a hátralékos adót sürgősen behajtani. Ma ugyanis, amikor az adózó adót akar fizetni, akkor kiszámítják az adóját, mondanak neki egy összeget, amellyel azonban csak az adó kamata lenne kifizetve; így az adózó soha nem fog adót fizetni. Csak ilyen körülmények között történhetett az meg, hogy olyan óriási adóhátralékok vannak, hogy a pénzügyi kormányzat a legjobban tenné, ha ezeket a hehajthatatlanokká vált hátralékokat egyszerűen leírná. Reformálni kell a behajtási rendszert is és az adók összeírását is, mert ma az a helyzet, hogy minden esztendőben összeírják az adóalanyokat és az adótárgyakat, ahelyett, hogy volna egy rendelkezés, amely e tekintetben irányadó lenne, amelynek értelmében pl. az állatvételeknél vagy ingatlanvételeknél az: illető város közvetenül értesíthetné maga a pénzügyi hatóságát, hogy itt az adót egyes vagyontárgyakra, vagyontételekre fel kell emelni. Még egy kérdést szeretnék innen a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlani az egyszerűsítés tekintetében. Nálunk az adókivetés vallomási rendszeren alapul. Na,gyon jól tudjuk és aki őszinte akar lenni, az megállapítja, hogy minden adóvallomás hamis és pedig azért, mert a mi adóztatásunk olyan rendszeren étpül fel, hogy ha valaki a jövedelmét százszázalékig becsületesen bevallaná, akkor egész 127, ülése 1936 május 12-én, kedden. jövedelmét elvinné maga az adó. Ezt a rendszert becsületesen meg kell reformálni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék befejezni! Petro Kálmán: Ebben a pillanatban befejezem. Ismétlem, ezt a rendszert becsületesen meg kell reformálni és pedig úgy, liogy az adózók 80%-a felmentessék a, vallomás alól és csak 20%-a, a nagyadózók, köteleztessenek vallomások adására, de ezt azután szigorúan vigyék keresztül, szigorúan ellenőrizzék, mert csak így remélhető, hogy az a rendszer, amely ma az adóvallomások körül van meg fog változni. (Meskó Rudolf: Az angol példa!) Igen, az angol példa. T. Ház! Tekintettel arra, hogy a városoknak igen sok kívánsága van a kormányzattal szemben, tekintettel arra, hogy nem látom, hogy a kormányzat nagyobb mértékben tudna jönni a városok segítségére, a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Wolff Károly képviselő urat illeti a szó. Wolff Károly: T

% Ház! Én a költségvetés kérdését nem a kormány iránti bizalom kérdésének tartom. Szerintem a költségvetés az állam nélkülözhetetlen szükségessége, az élniakarás alapja. Költségvetés nélkül az államot fenntartani nem lehet. A költségvetést tehát elfogadom s amennyiben politikai vonatkozásokban vannak bizonyos észrevételeim, ezeknek is kifejezést akarok ezúttal adni. Az előttem szólott képviselő úr a városok életéből hozott fel nagyon érdekes adatokat, látom, hogy a gyakorlati élet szempontjából nézte ezeket az adatokat s azt hiszem, hogy az adórendszer kérdésében előadott bizonyítása megállja a helyét, mert különben nem csinálnának új adókodexet, ha egyszerű volna a jelenlegi adórendszer. ' Tudomásom szerint nagyon előrehaladott állapotban van az új adókódex imunkálata és remélem én is, hogy ez az új kódex az egész adórendszer kérdésében áttekinthető világosságot és egyszerűséget fog behozni. Sokat vitatkoznak elméleti vonatkozásban az adórendszer kérdéséről. Nálunk vegyes adórendszer van. Nálunk még Mária Terézia korabeli adórendeletek vannak ma is érvényben. Például a fogyasztási adórendszer kihágási része teljesen Mária Terézia korabeli rendeleten alapszik. Ezeket korszerűeknek és egyszerűeknek ma már aligha lehet nevezni és ezért azt gondolom, hogy egy korszerű reform egyszerűbb lesz. Vita van az egyenesadó és jövedelemadó kérdésében, igen nagyszabású vita, de mert olyan kiváló adószakértő kezében látom a kodifikacionális munkálatokat, mint Vargha Imre, azt hiszem, ezek a munkálatok korszerű magas színvonalon is fognak prezentálódni az állami életben. En azonban ezúttal más szemszögből akarok hozzászólni a kérdéshez. Tizenöt esztendeje vagyok tagja a törvényhozásnak és én ide úgyszólván akaratom ellenére jöttem. Nem akartam országos politikával foglalkozni, azon egyszerű kiindulásból, hogy annyit markoljon az ember, amennyivel sikereket tud felmutatni és cselekedeteket tud produkálni. Én olyan óriási | feladatnak látom a székesfőváros életét, hogy ez, ha bármilyen párt vonatkozásban nézem is, egész ember, egész munkáját igényli, különösen a mai viszonylatban, amikor a székesfőváros óriási aránytalanságban áU hazánkhoz,