Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-127

350 Az országgyűlés képviselőházának tettem a t. Házban és a Házon kívül a követ­kezmények levonásáról, hogy joggal várhatom el azt az emberi méltányosságot, hogy módot adnak nekem a magam emberi becsületének megvédésére. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Kijelentettem, hogy eltűnök a magyar politi­kából és eltűnök a magyar újságírásból is, ha az állítást bebizonyítják. Súlyosabb keresztet nem vehettem magamra. Ezzel szemben csak emberi méltányosságot kértem, amikor önma­gamat igazolni óhajtottam. (Haám Artúr: Nem fontos helyről jött! — Egy hang jobb felől: Is­merjük az indítékot! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rajniss Ferenc: Egyelőre ridegen és rövi­den óhajtok a tények mellett maradni. Itt a t. Ház színe előtt Peyer Károly szo­ciáldemokrata képviselő azt állította, hogy az Uj Magyarság német pénzekből él és azt állí­totta, hogy ezeket a német pénzeket én, Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő szállítottam az Uj Magyarságnak. Ez a szomorú vád, több, mint egy hete hangzott el. Megállapítom, hogy mind a mai napig semmi néven nevezendő bi­zonyítékot ehhez a vádhoz sem a vádoló, sem a pártja nem produkált. Vádját Peyer Károly képviselő kunt, a házon kívül, ahol felelős­ségre vonható, meg nem ismételte. (Kölcsey István: Megígérték pedig! — Haám Artúr: Nem is fogja! — Egy hang jobbfelől: Nem meri!) En határozottan állítom, hogy ezrével van­nak tisztességes magyar szocialista munkások, akik ezt a módszert nem helyeslik, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) akik becsü­letes emberekkel együtt vallják, hogy aki állít, annak kötelessége a bizonyítás. Ezért nem óhajtom ebbe a vitába belevonni a magyar munkásságot, (Helyeslés jobbfelől és a közé­pen.) amelyhez én igenis közel állok, mert én Oti.-tisztviselő voltam és a szociáldemokrata párt ki is adta a bizonyítványt énnekem, ami­kor eltávoztam, mint tisztviselő, hogy bennem látták a magyar munkásbiztosításnak, a ma­gyar szociálpolitikának jövendő vezető embe­rét. Ezt -a bizonyítványt, ezt a jegyzőkönyvet Peyer Károly is aláírta. (Felkiáltások jobbfe­lől: Na!) Mindent felajánlottam, t. Ház, amit egy ember pályája derekán felajánlhat. Önként megkövettem azokat, akiket megsértettem és megkövettem^ az igen t. Házat az ítélet alap­ján. Most már minden harag nélkül tisztán és pusztán a bizonyítás tényéről lehet beszélni. A bizonyítás helyett megindult a régi re­cept szerint az elkenési manőver. (Égy hang a jobbközépen: A mellébeszélés!) Györki Imre szocialista képviselő egy fotókópiát tett le a ház asztalára, amely fotókópia igen ismert asztalokon pihent hosszú hónapokon keresztül, amíg .annak a felhasználás ideje elérkezett, — megmondom majd annak idején azt is, hogy mely asztalokon pihent. — Ezzel a fotókópiá­val házalták Budapest írásszakértőit, hogy adjanak írást arról, hogy a levélen r látható aláírás Rajniss aláírása, mielőtt még Peyer Károly megtartotta volna beszédét. Teljes loja­litásomnak bizonyítására kijelentem, hogy ez a házalás nem .a Népszava részéről történt és minden félreértés elkerülése végett kijelentem, hogy nem is a Magyarság nevezetű időszaki lap részéről történt. (Gr. Apponyi György: Te­hát ki részéről?) Kijelentem- ünnepélyesen a Ház előtt, mert erre eddig nem volt módom, hogy Györki Imre 127. ülése 1936 május 12-én, kedden. képviselő úr fotókópiáján az én nevem hamis. Ezt kijelentettem és ezt megismétlem itt a t. Ház előtt és mielőtt tovább beszélek, felkérem igen nyugodtan, Györki Imre képviselő urat: vonja vissza egy szóval a vádat. Ezzel eleget teszek a Ház méltóságának és képviselői köte­lességemnek. Györki Imre képviselő úr vádját nem vonta vissza, ezt megállapítom. Kifelé is megtettem mindent, amit emberi­leg meg lehet cselekedni. Bepereltem az Újsá­got, a Népszavát, a Magyarságot, a Pester Lloydot és siílyos becsületsértésért a Szabad­ságot is. Bíróság elé állítottam ezeket a lapo­kat, ahogy bíróság elé fogok állítani minden egyes közleményt, amely a jövőben erre az ügyre vonatkozólag pozitív állítás formájában meg fog jelenni, mindaddig, amíg a bíróság és a rendőrség a maga ügyét be nem fejezi és el nem intézi. Ismeretlen tettes ellen nevem meg­hamisításáért feljelentést tettem a rendőrség: nél. A Ház színe előtt megköszönöm azoknak a lapoknak, amelyek velem ellenséges, más politikai nézeten vannak azt, hogy tisztességes, emberi méltányossággal nem vállalták ezt, a vádat az egyes lapok és megírták világosan politikai ellenfeleim is, hogy a bizonyításig nem lehet rólam olyan hangton beszélni, amint azt egyes sajtóorgánumok maguknak megen­gedték. Ezt azoknak a lapoknak, amelyek ve­lem ellenséges viszonyban vannak és amelyek­kel tovább is ellenséges viszonyban fogok ma­radni, mert a magam becsületes, lelkiismeretes meggyőződését, fel nem adom, ezennel hálásan megköszönöm. Leszögezni óhajtom itt, arra való tekintet­tel, hogy ma már az egész ország megmozdult ebben a kérdésben, hogy Györki Imre képviselő levele semmi néven nevezendő bizonyításra abban azi ügyben, amelyet Peyer Károly kép­viselő állított ebben a Házban, semmiféle for­mában nem alkalmas. Ez kibúvó és mellébeszé­lés azért, hogy ne kelljen Peyer Károly ere­deti vádjai tekintetében az igazságot megke­resni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől, és a közé­pen.) Én a levél szövegét idegállapotom miatt figyelmesen még nem olvastam el, nem érde­kel a levél. Ez a kezdetleges, primitív hamisít­vány azért nem érdekel, mert én üzletekről sioha, mióta élek, nem beszéltem senkivel, sem német, sem magyar vonatkozásban. Én sem 5 pengős, sem 1000 pengős ügyet életemben nem csináltam, én fizetésből élő, szegény ember voltam és vagyok mind, a mai napig. Azért je­lenthettem fel hamisításért azt, aki nevemet aláírta, mert én semmiféle üzleti Levelet alá nem írtam. Feljelenthettem anélkül, hogy elő­zőleg megnéztem volna a fotokópiás aláírást. Györki Imre képviselő úr hiába mosolyog, én olyan gazdag ember, amilyen a szociáldemb­krata képviselő úr, nemi vagyok és nem is le­szek. (Élénk helyeslés a jobboldalon és közé­pen. — Haám Artúr: Miért vádol felelősség nélkül? — Farkas István: Várjak meg a 8 órai vonatot! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Mél­tóztassanak megőrizni higgadtságukat és a tárgyalás komolyságát. (Farkas István: Ide­gességgel nem lehet elintézni, ha imég annyira ideges is valaki! Az igazság akkor is igazság marad! — Zaj. — Haám Artúr iswiét közbeszól.) Haám Artúr képviselő urat kérem, tegye le­hetővé, hogy a tárgyalás nyugodtan folyhas­sék. Rajniss Ferenc: Aki elhiszi azt, hogy én

Next

/
Thumbnails
Contents