Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-118

Az országgyűlés képviselőházának 11 « leg- fennforogni látszanak, a királyi ügyészség' munkába lépése ne akadályoztassák meg. Ez az egész kívánalmunk. Azt hiszem, ennél szerényebb kéréssel nem állhatunk elő. Itt van végeredményben egy daganat, ezt a daganatot fel kell vágni. Ha ártalmatlan, rendhen van, ha pedig ártalmas, akkor el kell távolítani. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Semmi más (kérésünk, nincs, csak az, hogy a Tejgazdasági Bizottság jelentését méltóztassék a Ház asztalára helyezni. (Helyeslés és taps a baloldalon. Nagy zaj a jobboldalon* és a középen. — Egy hang a jobboldalon: Est elmondhatta volna egy szóvali) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván válaszolni. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) 1935 január havában foglaltam el a földmívelésügyi miniszteri széket. Az első pillanattól kezdve az volt & meggyőződésem, hogy az. akkor érvényben levő tejrendelet tovább nem tartható fenn és 'minthogy a végrehajtás során olyan nehézségek mutatkoztak ennek a rendeletnek a következtében, amelyek jóformán naponta szembeállították a hatóságot és a termelőt egymással ,arra törekedtem, hogy ez minél előbb megváltoztassam. Ugyanezen év júniusában a 33-as országos bizottság meg is hozta törvényerejű rendeletét, amely megváltoztatta az előző, nézetem szerint is végrehajtatlan rendelkezést. Anniikor az interpellációt igen t. képviselőtársam bejegyezte és én erről tudomást szereztem, (megnézettem a földmívelésügyi minisztériumban az iktatókönyveket és megállapítottam, hogy ez ellen a tejgazdaság ellen sem a Tejgazdasági Bizottságtól, sem mástól hozzám közvetlenül semmiféle feljelentés nem érkezett be. Mindenesetre a régi rendelkezés alapján a tejgazdasági bizottságnak — amennyiben szabálytalanságok történtek — nemcsak joga, hanem kötelessége is volt, hogy ezeket a szabálytalanságokat az illetékes elsőfokú hatóságnál panasz tárgyává, illetőleg feljelentés tárgyává tegye. Meg kell vallanom, hogy az újságokból értesültem én is arról, — nem emlékszem ugyan pontosan rá — hogy ennek a dánosi tejgazdasági üzemnek, illetőleg vállalatnak egyik alkalmazottját különböző visszaélések miatt elítélte az elsőfokú bíróság, nem tudom biztosan, de úgy emlékszem, három hónapra. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl) Ami azt illeti, hogy hivatali elődöm felemelte a tejkontingenst, erre a kérdésre, őszintén szólva, nem tudok válaszolni, de azt hiszem, hogy ez nem is tartozik az interpelláció lényegéhez. Még csak azt akarom bejelenteni a t. Ház; nak, hogy jelenleg az a jogi helyzet, az a jogi álláspont, hogy a régi tejrendeletet az új tejrendelet megjelenése hatályon kívül helyezte és így a régi tejrendelet alapján visszamenőleg eljárásokat indítani nem lehetséges. (Nagy zaj a baloldalon.) Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Horváth Zoltán: Ez nem válasz, miniszter úr! — Nagy zaj a jobboldalon. — Felkiáltások a baloldalon: Ezek csalások! — Horváth Zoltán: Ez hallgatólagos beleegyezés! Ez kitérés! — Friedrich István: Az iratokat kéri! — Egy hang jobbfelől: A cél el van érve!) ' Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. '. ülése 1936 április 1-én, szerdán. 23 Dulin Jenő: T. Képviselőház! Legnagyobb sajnálatomra nem tudom a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, mégpedig azért nem, mert nem a kérdésemre kaptam feleletet. Amint méltóztattak ugyanis hallani, én egy (konkrétumot hoztam fel. 1934. évi november hó l-^én aláírt, hiviatalos jelentést adott át az Országos Tejgazdasági Bizottság igazgatója, Balkay Ferenc, Lenk Jenő miniszteri tanácsos úrnak. (Egy hang a jobboldalon: Nincs iktatva!) Elhiszem, hogy ez az akta nincs iktatva, mert nagyon jól tudjuk, hogy vannak bizalmas iratok, (Zaj. — Payr Hugó: Fegyelmit kell indítani az ellen, aki nem iktatta!) amelyeket nem iktatnak. Meg vagyok győződve arról, hogy a földmívelésügyi miniszter úr természetesen nem méltóztatott előre tudni, hogy az interpellációmban mivel jövök elő és nem méltóztatott ebben az irányban előzetesen érdeklődni. Ezt el tudom képzelni. Felkérem azonban a földmívelésügyi miniszter urat, hogy kegyeskedjék Lenk Jenő miniszteri tanácsos úrhoz határozott kérdést intézni, megtörtént-e az, hogy az Országos Tejgazdasági Bizottság igazgatója átadta (Kelemen Kornél: Mikor?) — 1934 november 1-én — az államrendőrségi detektívek által lenyomozott tényállást, amelyre nézve előzőleg tanúkihallgatást tartottak. Ha ez igaz, akkor kétségtelen az, hogy az ebben a jelentésben foglalt esetleges (bűnvádi ügynek a tényálladéki ismérvei megvannak. (Mocsáry Dániel: Ne gyanúsítson!) Nem gyanúsítok. Tessék 'megérteni, ihogy nem mondom azt, hogy X. viagy Y. követett el bűncselekiményt, csak azt cmondom, hogy bűncselekmény tényálladéki ismérvei vannak megállapítva egy hivatalos iratban, ezt tehát nem lehet kivizsgálatlanul hagyni. Nem mondom, hogy közülünk valaki, vagy oly személy, akit ismerünk, követte volna el ezt a bűncselekményt, — nem mondom — de tessék a dolgot a királyi ügyészségnek rendelkezésére ibocsátani, (iTeZí/esZés a baloldalon.) mert ha Kiss Imréről vagy Nagy Andrásról ilyen jelentés érkezik, azt feltétlenül kivizsgálják. A legmesszebbmenő objektivitás részemről, amikor kérem, hogy méltóztassék a miniszterig tanácsos úrhoz ezt a konkrét kérdést intézni és ha van ilyen irat, azt méltóztassék letenni a Ház asztalára. Ha netalán azt a feleletet fogom kapni, ihogy nincs, akikor előállók a kétséget kizáró módon igazoló bizonyítékaimmal. Erre azomban ebben a másodpercben szükségem nincsen, mert meg vagyok róla győződve, hogy a földmívelésügyi miniszter úr maga is az igazságot akarja kideríteni és ha van ilyen hivatalos jelentés, s egy nyomozás eredményéről szóló jelentés, akkor, azt hiszem, éppen az egész dolog esztétikája érdekében is méltóztatik azt a Ház asztalára helyezni. (Propper Sándor: Nem lehet szavazással elintézni! — Payr Hugó: Nem lehet lenyelni egy ilyen dolgot! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem! — Klein Antal: Nem volt végleges válasz! — Friedrich István: Nem adott érdemleges választ!— Zaj.) Méltóztassanak azok, alkuk a választ tudomiásul veszik, felállani. (Megtörténik.) Töibhség. A Ház a választ tudomásul vette. (Zaj. — Payr Hugó (a jobboldal felé): Lenyelik? — Klein Antal: Ezt nem lehet így"elintézni! — Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak!