Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-124

Az országgyűlés képviselőházának li lyeslem, száz százalékig aláírom, hogy másként kell rendezni, mint ahogyan most van rendezve, mert ez a rendezés észszerűtlen, helytelen és káros volt. (Vitéz Árpád: De a lehetőségeket is nézni kell!) En azt i® elismerem, hogy egyes embereknek hozott kedvezést, adott enyhítést, azonban nagyjában és összefogó egészében káros volt, mert a bankrendszert, iái mozgótőkét erősítette meg és juttatta olyan kedvezésekhez, amelyet az nem érdemelt meg. Nagyjában, nagy vonásokban tehát a mélyen tisztelt kormány nem bírt olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek tényleg! (alkalmasak volnának arra, hogy azt a (bizonyos, új ezeresztendőt, a jövőt ezekre. az alapokra felépíthessük. Ez a körülmény magyarázza azt, hogy nem vagyok abban a helyzetben, »bár, ha elismerem is iát kormány jószándékát és jóigy ékezetét, hogy a költségvetést elfogadjam és lehetőséget adjak neki a további munkára. 1 Még volna egy kérdés, amely az én álláspontomat megindokolná és pedig az, szükséges volna megkeresni és

1 kikutatni, mi az oka annak, hogy ia( kormányzat az ő jószándéka, jóigye'kezete ellenére is nem bírt olyan mélyreható intézkedéseket foganatosítani, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy szilárd alapjai legyenek a nemzeti lét felépítésének. En ibátor volnék csak egy mondattal válaszolni erre a kérdésre, és pedig bekapcsolódom az előttem szólott kormánypárti képviselő' úr beszédébe, aki azt hangoztatta, hogy más pénzügyi és más hitelpolitikának kell jönnie. En is azt mondom, hogy más pénzügyi és más hitelpolitikának kell jönnie az országban, mert az eddig folytatott pénzügyi és hitelpolitika lakadályoztial meg azt, hogy a kormányzat az ő jószándékai mellett is eredményeket tudjon elérni. A beruházási javaslat tárgyalása során Friedrich István igen tisztelt képviselőtársam azt mondotta, hogy az egyik oldalon van sok kenyér és van sok eleség, m másik oldalon itt van ezer és ezer, százezer és millió munkanélküli kéz és

1 az a nagy prohléma, hogy az a sok meglevő kenyér hogyan jusson ezekhez ia munkanélküli éhes szájakhoz és ezek a munkanélküli kezek hogyan tudják megszerezni a rendelkezésre álló kenyeret? Azt mondottal, hogy ennek megoldása jelentené az ország gazdasági életének talpraállitását. Ha keressük a megoldást, akkor a megoldás ott van, amit a mélyen tisztelt előttem iszólott kormánypárti képviselő hangoztatott: más pénzügyi és más hitelpolitikának kell jönnie, olyannak, amely ezt a kenyeret a munkanélküliek kezébe juttatja és ia munkanélkülieknek lehetővé teszi, hogyha dolgoznak hogy ezt a kenyeret megszerezhessék. A pénzügyminiszter úr az ő expozéjában és egyéb felszólalásaiban azt mondja, hogy nincsenek gazdasági csodaszerek és hiábavaló beszéd az, mikor azt mondjuk, hogy a pénzpolitikára kell építeni egészen a gazdasági rendszer befejezését. Ezzel szemben újólag csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy a pénzpoliika és hitelpolitika átszervezése nélkül sem feleslegeink elhelyezését, sem a munkanélküliség kérdését megoldani nem tudjuk. Minthogy pedig a mélyen t. kormány változatlanul ezen az elavult régi pénzpolitikai és hitelpolitikai irányon mozog, sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt helyeselhessem és így a költségvetést nem tudom elfogadni. {Helyeslés a baloldalon.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. 4-j ülése 1936 májits 6-án, szerdán, 233 Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek arra vonakozólag, hogy legközelebbi ülését a t. Ház holnap délután 4 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki az 1936—37. évi állami költségvetés tárgyalásának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni 1 (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Az interpellációkat megelőzően az, írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvasni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék előbb a belügyminiszter úrnak, Gaal Olivér képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Gaal Olivér országgyűlési képviselő úr az 1936. évi március hó 23-án a balmazújvárosi munkások panasza tárgyában írásbeli interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges írásbeli válaszom a következő: A un. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr 1935. évi július hó 8-án kelt 45.268. számú rendeletével a községekben minden piaci és kereskedelmi árusítást vasárnap délelőtt 7 órától 9 óráig terjedő időre korlátozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tanyákról a városokba vagy községekibe csak vasárnap bejövő lakosság, évtizedes szokásoknak megfelelően a piactéren a hivatalos publikációkat meg ne hallgassa, valamint hogy ott egymás között ügyes-bajos dolgairól megbeszélést ne folytasson. Ilyen értelemben a hatóságokat utasítani fogom. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1936. évi április hó 28-án. Kozma, s. k.« Elnök: Gaal Olivér képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Gaal Olivér: T. Ház! A belügyminiszter úr válaszát írásban benyújtott interpellációmra nagyon szépen köszönöm és a választ tudomásul veszenij csak arra «kérem a belügyminiszter urat, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket meg méltóztatott ebben az irányban tenni, ellenőrizni is szíveskedjék, mert tudomásom van arról, hogy ezeket az intézkedéseket esetleg nem hajtják végre. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak írásban adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Most kérném a jegyző urat, szíveskedjék a belügyminiszter úrnak, báró Berg Miksa képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Báró Berg Miksa országgyűlési képviselő úr 1936. évi március hó 11-én a tiszacsegei Független Kisazdapárt üldözése tárgyában írásbeli interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges írásbeli válaszom a következő : R. Vigh Jánossal szemben eljárás f volt, mert ismételten összejöttek többen a lakásán s így a csendőrség feltételezhette, hogy engedélynéllküli gyűlést tartanak. Nem nyert beigazolást, hogy R. Vigh Jánost a csendőrség elvei megváltoztatására hívta volna fel, sőt a kivizsgálás során maga R. Vigh János is azt adta elő, hogy Őt a csendőrök so33