Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-124

21o Az országgyűlés képviselőházának 1 I igen sokszor befolyásolja as a körülmény, 'hogy vájjon annak a kisgazdának szomszédja szintén megtette-e idejekorán a bejelentést, vagy nem. Ezért az idevonatkozó szabályok oly módosítására van szükség, hogy minden tényleg elszenvedett és el nem hárítható kárt teljes tértekben figyelembe kellene venni. T. Ház! Nagy igazságtalanság áll fenn a jövedelmi adónál is. A pénzügyi hatóságok az adóigazgatás megkönnyítése és egyszerűsítése céljából a kisexisztenciáknál az 1926. évi adókivetések alapján megállapított kereseti, jövedelmi és vagyonadónak rögzítését rendelték el. Az 1926. évi adókivetések alkalmával még a pénzügyi hatóságok sem tudták, hogy ezen 1926. évi adókivetések is rögzítve lesznek és így ez nem is lehet igazságos az arányos adóztatás alapja. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a rögzítés az 1926. évi pénznem alapján történt és az 1926. évi pengőszámítás behozatala folytán a rögzítés túladóztatást eredményezett. De az 1926. évi adókivetések rögzítése a további évekre azért is sérelmes, mert annak kiszámításához az akkíori 32 pengős búzaár volt az alap és ezt azi alapot ma a 14—15 pengős búzaár mellett tovább fenntartani nem lehet A törvény módot nynjt ugyan a rögzített adó felmondására, de annak a felmondásnak kellő idejét nem minden kisexisztencia ismeri, miért is kívánatos, hogy a rögzített adót hivatalból mondják fel és hívják fel az adókivető hatóság figyelmét arra, hogy az új adókivetés körültekintő kidolgozás mellett igazságos és az adóalanyok teherviselőképességéhez simuló legyen. A kisebb adózók jövedelmének adózás szempontjából történő megállapításánál az adókivetést szabályozó rendelkezések a gazda és családtagjai által végzett gazdasági munkák értékének felszámítását eddig^nem engedték meg azért, mert a jövedelmiadó megállapításánál mellékes az, hogy az adózó fél összes jövedelme a gazdaságból vagy a, munkabérből szárma. zik-el Az, ország egyik legdolgosabb nemzetfenntartó osztálya, >a földmíves kisgazda népesség érdekében van szükség e rendelkezés megváltoztatására. Ez az osztály kora hajnaltól napnyugtáig dolgozik, egész háznépét a termelés szolgálatába állítja, hibgy mindennapi kényerét és megélhetését saját magának és eis alád iának biztosítsa és hogy gazdasági értékeket előállítson Ha ezt nem tenné a kisgazdaságok hasznosításához szükséges gazdasági munkák végzésére fizetett napszámosokat kellene alkalmaznia és ebben az esetben a kifizetett munkadíjakat a termelési költségekbe, kellene beszámítania. À kisgazdaoszitály küzdelmes munkájának eredményét ma, sajnos, igen sok körülmény hátrányosan befolyásolja, aminek folytán csak^ éppen mindénnaüi kenyerét tudja magának előteremteni,' ruházkodásra, neveltetésre nehéz keresményéből semmi sem jut, szorgos munkáját nem jutalmazza semmi sem, jövedelmének megállapításánál ezt nem veszik tekintetbe és elkeseredve kell tapasztalnia, hogy a családnélküli gazda, aki napszámossal dolgoztat, kevesebb adót fizet, mint az a gazda, akinek terméstöbbletét a családtagok fáradsága eredményezi. . •' ' Ez a mai adórendszer nagymértékben hozzájárul a nemzetpusztító egyke terjedéséhez. Errevaló tekintettel szükség lenne az adóalap megállapításánál arra, hogy a családtagok által saját gazdaságukban végzett munka mint munkabér számítassék be. A mult4. ülése 1986 május 6-án, szerdán. ban ugyanis az adót kivető hatóságok eljárása az volt, ho,gy a gazdaszervektől, így többek között a kamaráktól kértek számításokat a különféle birtoktípusok gazdálkodásának eredményéről. Ezek a számítások úgy a hozamot, mint a termelési költséget felsorolták. É számítások bruttó hozam kimunkálását a pénzügyi hatóságok elfogadták, de a termelési költségekről szóló részt teljesen figyelmen kívül hagyták. Hogy ez az eljárás végre megszűnjék, kormányzatilag kellene kötelezni a pénzügyigazgatóságokat arra, hogy az adókivetés megindítása előtt minden pénzügyigazgatóság értekezletet hívjon össze, amelyre meghívandó lenne elsősorban az illetékes mezőgazdasági kamara kiküldöttje, a vármegye gazdasági egyesületének kiküldöttje, a járási bizottság elnöke és minden egyes felszólamlást bizottsági gazdatag. A mezőgazdasági kamara és a gazdasági egyesület kiküldöttjének szerepe lenne számszerű adatokkal beigazolni egy átlag gazdálkodó katasztrális holdankénti szántóföldi termelésének eredményét. A járási elnökök jelenléte pedig azért szükséges, hogy a kincstári előadó előtt ismeretlen járási adatokat és a járás viszonyait ismertessék. A felszólamlási bizottság gazdatagjainak jelenlétét abból a szempontból tartom fontosnak, hogy már előre bizonyos tájékozódást nyerjenek a bizottság tárgyalása alkalmával elfoglalt álláspontra nézve. Így lehetne azután az igazságos adóztatást létrehozni. T. Ház! További módosításra szorul a házadó mai fizetési rendszere is. A rendeletileg megállapított legalacsonyabb házhaszonérték változatlan meghagyása nagy sérelmet jelent az alábbi okok miatt. A házadóra vo natkozó hivatalos összeállítás 9. szakasza tartalmazza a legalacsonyabb házhaszonérték megállapítását; a hivatkozott minimális bérérték 1927-ben szabályoztatott, ami nagyon magas a mai bérértékhez viszonyítva. (Ügy van! Ügy van! half elől.) Nem igazságos alap a lakrészek száma szerint való adóztatás sem. A házadó ugyan tárgyi adó, de a tárgyi adó merevsége ma antiszociális, tehát nem érvényesíthető minden esetre. Vannak ugyanis olyan népes kisbirtokos családok, amelyeknél a szobák száma nem luxus, hanem szükséglet. Ha ezek a több lelket számláló családok azért, mert több helyiségből álló épületet laknak, magasabb r adóval sújtatnak, akkor az ilyen népes családok kis lakásban zsúfolódnak össze, aminek káros következményei nemzeti szempontból is feltétlenül elkerülendők. Nagy sérelem mutatkozik a házadó rendkívüli pótléka körül is. Akárhányszor előfordul, hogy a törvény olyanokat sújt rendkívüli pótlékkal, akik maguk is közellátásra szorulnak. Igen sok kis lakás tulajdonosa azért adja házának egy részét bérbe, hogy megélhetésén könnyítsen. Ha a házból a lakrész bérbe nem volna adva, akkor a saját használatú házak két szobáig mentesülnének a rendkívüli pótlékolás alól. Mihelyt azonban bérbe van egy rész adva, a tulajdonos rendkívüli pótlékot tartozik fizetni. A törvényalkotónak bizonyára kikerülte a figyelmét az, hogy a gyakorlati életben akárhányszor előfordul, hogy valaki akkor fizet több adót, amikor nehezebb anyagi viszonyok közé kerül. Egy példát akarok erre vonatkozólag említeni. Egy két lakrészből álló ház saját használat esetén házadó és annak járuléka címén 36 pengő 40 fillért fizetett, míg ha egyik szo-