Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-123

168 Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 1936 május 5-én, kedden. borús, az inflációs időkre, a hadikölcsönök megsemmisítésére és arra, hogy az állam képtelen volt vállalt kötelezettségeit teljesíteni. Ez szülte meg a bizalmatlanságot és a tőkeképződésnek is ez ma egyik fő akadálya. Az emberek nem bíznak és innen a nagymérvű tezaurálás, nem bíznak az emberek a bankokban sem, a Phönix-eset sem nagyon járult hozzá, hogy az emberek bizalmát elősegítse. A világgazdasági válság különösen az afrikai háború által keletkezett és felfokozott komplikációk következtében javuló tendenciát mutat, ele ez a javulási tendencia inproduktiv, mert végeredményben az általános fegyverkezési láz következménye. TTgylátszik, hogy az emberiség minden eddiginél nagyobb és súlyosabb katasztrófa felé halad. Most már ott tartunk, hogy minden ország minél alaposabban iparkodik magát felszerelni, mert hiszen a leszerelési törekvések teljesen céltalanok és eredménytelenek maradtak és minden ország attól fél, hogy a motorikus és légi erők mai fejlettsége mellett a másik megtalálja őt előzni. Sajnos, az egymáshoz közelfekvő, aránylag kisterjedelmű és nagyon sűrűn egymás mellett lévő országokból álló Európában a népesség állandó iközveszedelemben él, különösen azóta, hogy a légi erők fontossága rendkívüli jelentőséget nyert. Ezt bemutatta már a japán mandzsúriai hadjárat, még jobban a különböző harcszerű kísérletek, gyakorlatok, leginkább pedig a napjainkban most lezajló abesszin-olasz hadjárat. Itt is a legfőbb eredményt a légi erőkkel érték el és néhai Douhet tábornoknak tökéletese^ igaza lett abban, hogy a légi erők önmagukban is képesek, különösen Európában, egy hadjárat sorsát talán már órákon belül eldönteni. Nagyon természetes, aki erősebb, az le fogja verni a másik légi flottáját, esetleg megelőzve rajtaüt, elpusztítja az ellenség anyagi és főletr katonai gócpontjait és talán órákon belül térdre kényszerítheti. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalőn.) Sőt az is megtörténhetik, hogy egy kisebb, de jobban felszerelt, jobban előkészült ország rajtaüt egy erősebben, amelynek potenciája pedig nagyobb, rajtaüt, megelőzi és térdre kényszeríti. Meg kell jegyezni, hogy mindez főkép Európára szól. a sűrűn lakott, egymáshoz közel lévő országokban történhetik meg, mert például Törökországban vagy Oroszországban, vagy éppen az Egyesült Államokban ilyen támadásnak döntő jelentőséget talán nem lehet tulajdonítani. Meg kell jegyeznünk, hogy a hatalmi faktorok az emberiség történetében soha annyira nem befolyásolták a politikát, mint napjainkban. Az általános készülődés mindinkább f fokozza a világpolitikai anarchiát és az általános bizalmatlanságot- Tehát az általános bizalmatlanság a mai helyzet fő oka és hozza magával a leszámolás időpontja bekövetkezésének meggyorsítását. Mint mondani szokás, az ágyúik úgy meg lesznek töltve, hogy egy napon maguktól fognak elsülni. Mindazonáltal nem lehet azt mondani, hogy mostanában háború lesz, nem pedig azért, mert még nem alakult ki az az egymással határozottan szemben álló két hatalmi arcvonal, amely egymással a győzelem reményében megmérkőzni képes és akar. Amint ez a két arcvonal így kialakul, a háború kitörése csak igen rövid idő kérdése lesz és abba,n az óriási háborúban az összes vitás kérdéseik az egész földkerekén leszámolásra fognak kerülni, Az optimisták azt mondják, hogy elkerüljük ezt a hatalmas világégést. Mint napjainkban látjuk, szó van a Népszövetség újjászervezéséről. Talán tényleg megteremtenek egy másik, sokkal .erősebb, jobban működő, talán felfegyverzett Népszövetséget is {Egy hang jobbfelől: Ez a mostani ^agyon legyengült!) és ebben az esetben talán meg lehet akadályozni a világháborút. Ebben azonban nem hiszek. Meszsze van az az idő, amikor a fegyvereket meg fogják önteni munkaszerszámoknak, amikor eljön a jóakarat és szeretet országa és a tudomány és önzetlenség egy új világot fog teremteni. Nem hiszek abban, hogy meg lehet akadályozni a világháborút, a következő okokból. Nézetem szerint a kapitalista rendszer — ez szilárd meggyőződésem — határozottan elöre^ gedőben van és ezt nem is nagyon sajnálhatjuk. Tagadom azt, hogy a nacionalizmus fogalma a (kapitalizmushoz: fűződik. Tagadom! Kapitalizmus nélkül még kiváló hazafinak kell lennie az embernek és azt mora dorn; társadalmi és termelő rendszerek keletkezhetnek és elmúlhatnak, de nemzetünknek és népünknek öröknek kell lennie. (Ügy van! Ügy van!) A nacionalizmus fogalma tehát nem fűződik a kapitalizmushoz. Ma azonban a harc korát éljük és az, ami történik, tulajdonképpen az általános készülődés, ami talán természetes következménye annak a politikai és gazdasági versengésnek, amely az egész világon virul. De még ha a kapitalista államok egymás között kiegyezhetnének is, a különböző társadalmi, politikai és gazdasági ideológiák nézetem szerint előbibutóbbi feltétlenül meg fognak ütközni. Németországban az északi faj magasabbrendűségét vallják, annak világuralomra való hivatottságát hangoztatják. Az olasz fasizmus szervezett társadalma és gazdasági rendszere az antik Róma örökösének tekinti magát. Japán, amely szintén többé-kevésbbé tervgazdálkodásra rendezkedett be, előhatol a Csendesóceántól messze kelet felé és be Ázsia kontinensére, nyugati irányban. Meg kell jegyeznem, hogy talán egyedül hangoztattam a magyar sajtóban, hogy Oroszország és Japán között háború nem fenyeget. Hiú reménység, hogy ez a két Európára nézve oly veszedelmes hatalom — Japán főleg gazdaságilag, a Szovjet pedig mind társadalmilag, mind politikailag és gazdaságilag — ez a két hatalom, amelyek mindegyike jóformán ázsiainak tekinthető, meg fog ütközni és egymást úgy megeszik, mint a mesebeli oroszlánok. Ezt nem hiszem, mert nem látok közöttük olyan nagy érdekellentéteket, sőt attól tartok, hogy ki fognak egyezni Európa rovására, belet felől felkél Oroszország vérvörös na uja és ha az> önámító propaganda, amely nálunk évekig, dúlt és leginkább lekicsinylésben nyilvánult meg, le is kicsinyelte azt. ami Oroszországban történt, azért a veszedelem reánk nézve ezzel nem lett kisebb. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Oroszország ma egy hatalmas katonai táborhoz és egy nagy üzemhez hasonlítható, amelyből éjjel-nappal kihallatszik a. fegyverek kovácsolása. A gyárak, iskolák és általában a nyilvános épületek falaira fel van vésve, hogy e földön huzamosabb ideig kétféle társa-