Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-123
Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 1936. évi május hó 5-én, kedden, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Ernszt Sándor megbízólevelének bemutatása. — Az egyes közmunkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, — A magyar állam költségvetése az 1936. évi július hó 1-étöl 1937. évi június hó 30-áig terjedő 1936/37. számadási évre. Hozzászóltak: Zsindely Ferenc előadó, Sulyok Dezső, Bud János, Huszár Mihály, vitéz Ujfaiussy Gábor, Éber Antal, Rátz Kálmán, Peyer Károly, Melczer Lilla. — Krüger Aladár előadó beterjesztette a mentelmi bizottság jelentését, amelynek értelmében Buchinger Manó a Házat ünnepélyesen megkövette, továbbá a mentelmi bizottság jelentéseit ifj. Balogh István, Gzirják Antal, Eckhardt Tibor, vitéz Kő József, vitéz Martsekényi Imre, Mezey Lajos, Milotay István, Rupert Rezső és grófTakáchTolvay József egy-egy rendbeli, valamint Esztergályos János ötrendbeli mentelmi ügyében. — Személyes kérdésben felszólaltak : Rajniss Ferenc és Peyer Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- és interpellációs könyv felolvasása, — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltaic: Darányi Kálmán, Kánya Kálmán, Winchkler hiván. (Az ülés kezdődött d. u. i óra i 'perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Kenyeres János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom .a t. Háznak az esztergomi választókerületben időközi választáson megválasztott Ernszt Sándor képviselő úr (megbízólevelét. (Éljenzés a baloldalon.) A megbízólevelet a Ház megvizsgálás és jelentéstétel céljából kiadja az állandó igazoló bizottságnak. Bemutatom a. t. Háznak a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Homonnay Tivadar képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek az 1936—37. évi államig költségvetéssel kapcsolatban történő rendezése tárgyában. Tekintettel arra, hogy a kérvény ' szoros kapcsolatban, van a tárgyalásra kitűzött állami költségvetéssel, az azzal való együttes^ tárgyalás céljából a kérvényt leteszem» a Ház asztalára. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után a belügyminiszter úr írásbeli választ fog adni Gaal Olivér képviselő úrnak a halmazújvárosi zaklatások tárgyában folyó évi március hó 28-án és báró Berg Miksa képviselő úrnak a tiszacsegi üldöztetések és törvénytelenségek tárgyában folyó évi {március hó 18-án írásiban előterjesztett interpellációjára, A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik az egyes közKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. munkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem &, jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat is zövegét felolvasni. Huszár Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni. (Igen.) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásiban^ is elfogadja s tárgyalás és hozzájárulás céljából azt a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az 1936—37. évi állami költségvetés tárgyalása. Zsindely Ferenc előadó urat illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igen nagyszámúak és igen különbözőek azok az elvi szempontok, amelyeknek ..gyakorlati megvalósítása érdekében költségvetést öszsze lehet állítani. Természetesen ugyanilyen különbözőek azok a szempontok is, amelyeknek alapján a költségvetés elbírálható. A imodern állam bonyolult 'berendezkedése és szétágazó feladatai nem teszik lehetővé a sok közül egyetlenegy szempontnak maradéktalan érvényesítését és így a költségvetés mindig komprcimiszszum. Kompromisszum nemcsak a következményeiben gyakran ellentétes szempontok, hanem bizonyos adottságok és kényszerűségek között is. így például a kiadási előirányzat túlnyomó nagy részében olyan mellőzhetetlen állami fel. adatok fedezetéül szolgál, hogy azok megosztásán a legkülönbözőbb politikai pártállású kormányok sem változtathatnának, felelősségük tudatában. A kiadási előirányzatnak legfeljebb 10 százaléka körül imozoghat az az összeg, 'amelynek szétosztása körül az előbb említett kompromisszum létesítése alkalmával a kormány 19
