Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-122

Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1936 májíis l-en, pénteken. 109 közmunkák között, amelyeket a kormány az ennek a törvényjavaslatnak alapján felvett őszszeggel meg szándékozik valósítani, nem szerepelnek olyan közmunkák, amelyek új utak megépítésére vonatkoznak. Ha az ember Budapestről elindul az ország távolabbi vidékeire, sajnálattal kell megállapítania azt, hogy minél távolabb kerülünk Budapesttől, annál roszszabb útviszonyokról van szerencsétlenségünk tanúbizonyságot szerezni. Ebben a tekintetben hivatkozhatom Pest megye déli részére, amelyet szembe kell állítanom Pest megye északi részével . Eá kell mutatnom arra, hogy míg Pest megye északi részén az országutak többé-kevésbbé ki vannak építve, addig Pest megye déli részén az országutak teljes mértékben el vannak hanyagolva (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Megyei feladat!) és fel

1 kell hívnom a közlekedésügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy a baja—«kalocsai országút már évek óta teljesen járhatatlan. Ezen az úton állandóan közlekednek a Mavart. -autók Bajáról-Budapestre és anyagveszteségük is származik ezeknek a közlekedési vállalatoknak abból, hogy ilyen járhatatlan utakon kell száz kilométereket megtenniök. Feltétlenül szükség volna ebből a szempontból a baja—ikaloesai út kiépítésére és megjavítására, valamint a soltvadkert—kecskeméti út megépítésére is. A közelmúltban Kiskőrös és Csengőd között építettek egy bekötő utat. A két községnek az volt a kívánsága, hogy Kiskőrös és Csengőd községet azzal az úttal közelebb hozzák egymáshoz, de a helyett, hogy tényleg a két község lakosságának érdekeit vették volna figyelembe, megtörtént az, hogy ez a bizonyos összekötő út, — amely összekötő utak kiépítéséről és szükségességéről állandóan hallunk hangokat itt a parlamentben — nemhogy öszszekötné a két községet a legközelebbi útvonalon, hanem igyekszik azt az útvonalat egészen más irányba terelni, esetleg olyan földbirtokosok földbirtoka felé, akik bizonyos öszszeköttetésekkel rendelkeznek a vármegyében és a vármegyeházán, teljesen figyelmen kívül hagyva a két község érdekét. (Váry Albert: Ez tévedés!) Most egy újabb Összekötő utat terveznek Fülöpszállás és Kiskőrös között. Amikor eljártam a kereskedelemügyi 'minisztériumban és rámutattam arra, hogy teljesen helytelen irányban megy ez az út és hogy sokkal kisebb költséggel, sokkal egyenesebb irányban és sokkal kisebb útvonallal lehetne ezt az utat megépíteni, azt a felvilágosítást kaptam, hogy azért megy az út S.-vonalban, mert az érdekeltek így kívánják. Ezzel szemben rá kell mutatnom arra, hogy Fülöpszállásról SoltBzentimxe községbe egy 6 kilométeres nyílegyenes út vezet, Soltszentimre község pedig Kiskőröstől 13 kilométernyire van. Ha a Soltszentimrére kiépített utat Kiskőrösig egyenes vonalban, légvonalban építenék ki, akkor körülbelül egy 13 kilométeres útvonalat kellene kiépíteni. De az történt, hogy e helyett a 13 kilométeres, egyenes út helyett S.-alakban menő körülbelül 20 kilométeres utat építenek ki és ennek az útnak a kiépítése már tervbe is van véve, most kezdik meg ezeket a munkálatokat. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Ez megyei út!) Kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy ennek a törvényhatósági útnak a kiépítése költségtöbbletet is fog előidézni. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: De mi köze ennek a javaslathoz*?) Közmunkákról van szó és takarékosságról beszélek. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: A megyei utakról nincs szó!) Mindenesetre felhívom a kormány figyelmét arra a pazarlásra, amely ezekkel az utakkal kapcsolatban történik. (Egy hang a jobboldalon: Nem ért hozzá!) Azt, hogy értek-e hozzá, vagy nem, mindenesetre nem t. képviselőtársam fogja megállapítani. Itt az ország pénzéről van szó, adófillérekről van szó és arról, hogy ha utakat építünk, vegyük tekintetbe az összes körülményeket és ne S.-alakban építsük az utakat, hanem igyekezzünk nyílegyenes utakat építeni, igyekezzünk a község lakosságának érdekeit is figyelembe venni. Annál is inkább vagyok kénytelen felhozni ezt az útépítési kérdést, mert amikor a közigazgatási bejárása volt ennek az útnak, akkor egyenes irányban tervezték meg és később nem tudom, milyen befolyás következtében fordították meg és tértek el attól az egyenes útiránytól, amely a közigazgatási bejárással kapcsolatban megállapíttatott. A legnagyobb sérelem pedig a két községre nézve abból kifolyólag állt elő, hogy sem az egyik, sem a másik község elöljáróságát nem kérdezték meg, hogy kívánnak-e az eredetileg a közigazgatási bejáráskor megállapított útiránytól eltérni, vagy sem. Azok között a közmunkák között, amelyek Dél-Pest vármegyét érdeklik, fel kell említenem a Kecskemét, Szeged és Kelebia közt elterülő homoksivatagot, homokbuckát. Ez a nagy terület teljesen (kihasználatlanul áll az országban, sem erdősítve, sem benépesítve nincsen. Nemzetgazdasági szempontból is igen fontos volna, hogy a kormány egy ilyen nagy homokterületet okvetlenül beerdősítsen és legalább ezzel a beerdősítéssel igyekezzék ezen a vidéken a munkanélküliek sorsán segíteni s ezt a területét az országnak bekötni a megművelt területbe, olyan helyzetibe hozni, hogy legalább a jövŐhen az államnak legyen ebből 'bizonyos haszna. A duna-tiszaközi kerületnek legnagyobb és legsérelmesebb problémája a Duna völgy Lecsapoló és Öntöző Társulat által kiépített csatorna, amely mellett, ha végighaladunk, szomorúan kell megállapítanunk, hogy olyan területek is, ahol azelőtt sohasem volt víz és olyan területek, amelyek sohasem álltak víz alatt, most heteiken keresztül víz alatt álltak s a gazdák őszi vetései elpusztultak. Ugyanezek a gazdák, amikor ilyen nagy kárt szenvednek, természetesen ma is kötelesek megfizetni azokat az ártéri járulékokat, amelyeket pedig" nem is az általuk önkormányzatilag alapszabályszerűen összehívott közgyűlés, hanem a Bethlen-kormány idejében a kormánybiztos által felvett 7 millió pengő összegű kölcsön után kell fizetniök. Feltétlenül szükség volna hogy mivel ezt a 7 millió pengőt az érdekeltek beleegyezése nélkül, sőt tiltakozása ellenére vették fel, a kormány valamilyen formáját találja meg annak, hogy ezt az összeget átvegye és mentesítse ettől azokat a gazdákat, akik nemhogy haszonhoz nem jutottak, hanem egyenesen kárt szenvedtek ennek a csatornának megépítése által. A Dunavölgyi Öntözőtársulatnak vagyona is van. Ha az ember ennek a társulatnak működését figyeli, szomorúan kell megállapítania, hogy ezt a vagyont, amelyet időközben szerzett a társulat, nem kezelik úgy, hogy ez a vagyon meg is maradjon. Fülöpszállás mellett a csatornában már évek óta ott hever egy vasból készült kotrógép teljesen ibetakaratlanul és keze16*