Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-99
Az országgyűlés képviselőházának 99. ülése 1986 február 28-án, pénteken. 75 figyelmét még az iparosságnak egy súlyos sérelmére is, amely ellen régen küzdenek. Ez az Oti. kérdése és az Oti.-val kapcsolatos aggkori biztosítás. Ma a helyzet az, hogy az iparos, míg segéd, addig tagja az Oti.-nak és fizeti a járulékokat. Egy bizonyos idő múlva önálló iparos lesz és akkor megszűnik a további fizetés, az addig befizetett részletek pedig elvesznek, (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Fenntarthatja a jogát!) ha csak ő maga nem tartja fenn a jogát és önkéntes biztosítással nem ) folytatja. Legtöbbször azonban nem csinálják úgy, inert az Oti. egy egész réteg pénzéhez jut hozzá, amely soha többé nem folyik vissza azokhoz, akiknek keresetéből levonták. Ez súlyos problémája és nagy sérelme az egész iparosságnak, ezen pedig segíteni lehet, mert erre megvan a mód és meg lehet találni a törvény alapján a jogot is arra, hogy ezt a kérdést az iparügyi miniszter úr megfelelő módon megoldja. Hiszen a közterhek viselése nagyon súlyos, ez Petrovácz igen t. képviselőtársam szavaiból is mint egy nagy sérelem ütközött ki. Bizony sajnos, ma nemcsak az adó behajtása nehéz, hanem megkeresése is arra az iparosra nézve, akire kivetették, igen sokszor olyan nehéz feladat, hogy nem tud annak megfelelni. Ma a lét puszta tengődés, az iparos úgyahogy eltengődik és örül, — hogy ezekkel a szavakkal fejezzem ki magamat — hogy él. Valamikor Talleyrand mondotta a nagy francia forradalomban, hogy nagy dolog a nyomorúságban, ha csak él is az ember. Valahogy ilyennek képzelem a helyzetet most is; olyan nyomorult viszonyok közt élünk, hogy adjunk hálát az Istennek, hogy egyáltalában élünk és át tudunk vergődni egy — reméljük — szebb és jobb jövőbe, abba a szebb jövőbe, amelynek kimunkálását célozza ez a törvényjavaslat is. Állítom ugyanis, hogy azok közt a reformok közt, amelyekre égetően szükségünk van, igen jó reform ez az ipari javaslat, amely az ország egy nagy rétegének bajaira hoz közmegnyugvásra javulást és szerény megítélésem szerint egy karéj kenyeret jelenthet. Be akarom fejezni igénytelen felszólalásomat és még csak annyit mondhatok az iparügyi miniszter úrnak, hogyha az iparosságnak az a jelszava, hogy »Isten áldása a tisztes iparon« fog uralkodni a törvény végrehajtása során és az egész törvénynek a fennállása alatt, akkor a miniszter úr elérte azt a célt, amelyet maga elé kitűzött. Nemcsak a miniszter úr iránti bizalomból és abból a hitemből kifolyólag, hogy a gyakorlatban jól be fog válni ez a törvényjavaslat, hanem azért is, mert jónak tartom a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés, helyeslés és taps a jobboddalon és a középen.) Elnök: Görgey István képviselő úr következik szólásra. Görgey István: T. Ház! Tekintettel az előrehaladott időre, kérném beszédem elhalasztását. Elnök: A tárgyalásra szánt idő utolsó negyedórájában vagyunk. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. T. Ház! Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket március 3-án, kedden d. u. 4 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzze ki a Ház az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Kérdem a t. Házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. Hitelesítették Haám Artúr s. h. Kolossváry László s. k naplóbirálő-bizottsági tagok. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. 11