Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-112

470 Az országgyűlés képviselőházának Látom a falukban, hogy azért fizetnek az em­bereknek, hogy errébb söpörjék a szemetet, a másiknak meg azért fizetnek, hogy visszasö­pörje. (Derültség.) Produktív munkát nem tud­nak velük végeztetni, de fizetni azért kell; hogy azonban ingyen ne fizessünk nekik, ter­mészetes munkát kell adni. nekik, a községek azoban nem tudnak olyan munkát adni, hogy az maradandó is legyen. (Egy hang jobbfelol: Utat kell építeni!) Ezzel kapcsolatosan rátérek magára a tör­vényjavaslatra. Én a törvényjavaslatot üdvöz­lőn, mert azt új honalapításnak tartom. (Nagy mozgás a baloldalon.) Én egy emberéleten ke­resztül láttam, hogy a telepítésre szükség van. A parcellázásokat a telepítéshez hasonló mü­veleteknek tartom és láttam, hogy ha a parcel­lázások jóidőben folytak, olyankor, amikor meg is lehetett a földből élni, akkor ezeken a telepítéseken még mai napig is boldogulnak az emberek. (Ügy van! a jobboldalon.) Minden em­ber a saját kerületét ismeri legjobban. Az én kerületemben ott van mindjárt Pusztaföldvár­Ez kincstári birtok volt. Amikor parcellázta a kincstár, nem is kellett a vételárnak 30%-át le­fizetni, hanem csak 10%-át, tíz év alatt mégis teljesen kiegyenlítették és nagyon kevés em­ber maradt hátralékban a tőketörlesztéssel, úgy hogy ez alatt az idő alatt nem tudta ki­fizetni. De ott van Gerendás példája is. A nagy­emlékű Apponyi gróf ő excellenciájának tele­pítése ez. Neki volt Békéscsaba határában, Ge­rendásnál egy gyönyörű birtoka. Eladta, fel­parcellázták. Van rajta egy telepes község, ame­lyet virágzónak mondhatunk és azok az em­berek, akik ott földhöz jutottak, mindnyájan boldogulnak. (Ügy van! balfelől.) Ott van Meggyesegyháza, Magyarbánhegyes, Tótbán­hegyes és még többet is tudnék felsorolni. A telepítés folytán mind virágzó község lett, holott ezt a telepítést nem is törvénnyel sza­bályozták, hanem csak felparcellázták a birto­kot. Micsoda virágzó község lett Meggyesegy­házából is! Miért ne hozzunk létre ilyeneket? Ezzel a javaslattal lehet ilyeneket megte­remteni, csak komolyan kell fogni a dolgot. Vol­tak t. képviselőtársaim között, akik a javasla­tot [korainak tartották, nem tartották időszerű­nek. Vannak olyan képviselőtársaim is. akik sürgetik a javaslatnak végrehajtását. Ezt na­gyon helyeslem magam is, mert hiszen nem szükséges bevárni a huszonöt esztendőt- Ha szükség lesz rá. előbb is lehet telepíteni- Ez a törvényjavaslat, amelyet a kormány a Ház asz­talára tett. nem kényszert tnrtalmazó törvény­javaslat, hanem olyan, amely csak megengedi a törvény keretén belül a kisajátításokat, stb. T. Ház! Vannak rosszul sikerült parcellá­zások és telepítések is. Itt vannak az Ofb. ál­tal kiosztott kisbirtokok. Hallottam itt, vala­melyik képviselőtársam azt mondotta, hogy 4—5—6 pengőért osztották ki négyszögölenkint az Ofb. útján a parcellákat,, a másik meg azt mondta: nagyon drágán, 1000 pengőért. Ma én is tudom és tudjuk mindannyian, hogy drá­gák a kiosztott parcellák, akkor azonban, ami­kor az Ofb. kiosztotta a földeket, nagyon so­kat jelentett, hogy az Alföldön, az én kerüle­temben, ahol bizony elsőrendű földeket kap­tak a kisemberek is, s abban az időben sza­badkézből 1200—1600 pengőért vásárolták a föl­dek 1100 öles kisholdját, ezeket lealkudtuk és leszorítottuk 800—900 pengőre katasztrális hol­dankint. Ámde akkor még 30—35 pengő volt egy mázsa búza és a kisbirtokos megtalálta számítását. Akkor nem is drágállotta senki 12. ülése 1986 március 23-án, hétfőn. sem, de nem volt olyan okos ember, aki meg tudta volna jósolni, s azt mondta volna: vi­gyázzatok, vagy ne csináljátok most, vagy pedig úgy csináljátok meg, hogy gondoljátok meg, ez 3—4 év alatt drága lesz. Hiszen na­gyon jól tudjuk, hogy akkor a nagybirtoko­sok vagonszámra adták az ügyvéd uraknak a gabonát, a búzát, hogy védjék meg birtokai­kat. Végeredményben pedig, amikor megtör­tént ez a változás, ez az eltolódás, nagyon so­kan mosolyogtak rajta: Hála Istennek, csak­hogy elvitték, — bár a vágón gabonákat rá­fizették az ügyvédnek azért, hogy mentse a birtokot. De nem is volt jól megválasztva ez a parcellázás. Nagyon sok kisbirtokos már régen túladott a parcellákon, haszonnal adott túl, bár; most drága ez a föld s azokkal a könnyítésekkel, amelyeket nagyon keservesen ki tudtunk szorítani a pénzügyminiszter úr ő nagyméltóságánál a múltban, még vergőd­nek és bírják. T. Ház! En is egyike voltam azoknak a képviselőknek, akik körülbelül öt évvel ezelőtt már kérték, hogy 'Szabadítsuk fel ezeket a le­kötött és az Ofb. által kiosztott parcellákat, mert lehetetlen állapotokat eredményezett az, hogyha valaki le akart mondani &gy ilyen parcelláról, azt el nem adhatta, csak lemond­hatott róla és megint csak egy újabb igény­lőnek lehetett azt a parcellát odaadni. Én ugyanis azt mondtam: engedjük szabadjára ezeket, mert a föld éppen olyan, mint a fejős­tehén: aki nein gondozza, akinek nincs hozzá szíve, azt elrúgja magától és annak nem ad te­| jet. Adjuk tehát csak az ilyen parcellákat : azoknak, akik szeretik a földet. Hiszen látha­( tunk olyan embereket, akik az Ofb.-tői egyál­j tálában nem kaptak földet és mégis van ne­kik 20—30 holdjuk. A baj szerintem ott volt, ' hogy nem válogatták még jól az embereket. I (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) lSzerim­f I tem, ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik s a kiosztott földek igazi jó kezekbe I kerülnek, akkor ez a törvény egy új honalapí­I tást jelent s nem járunk vele úgy, mint jár­tunk a parcellázással, hogy azok, akik bele­j pientek és igényeltek földet, teljesen tönkre­i mentek. Ezzel kapcsolatban megemlítem azt, amit ! már sokan elmondtak itt. Sajnos, laa.én kerü­i letemben is megtörtént, hogy a birtokok ka­j taszteri jövedelmének a kiigazítását elrendel­1 j ték, de ahelyett, hogy egy-egy birtok katasz­teri tiszta jövedelmét leszállították volna, mind­egyikét felemelték. (Ügy van! Ügy van! jobb­j felől.) Ha így akarjuk megadóztatni a földe­j ket, vagy még sokkal jobban, akkor mindaddig | míg a telepítések meg nem történnek, ennek csak káros hatása lesz. Házhelyeket is osztottunk t. Ház! Örül az ; ember lelke, amikor < bizonyos házcsoportok ! mellett elmegy és látja, hogy milyen szépen ! felépítették ezeket a házakat. Ha azonban job­! ban szétnézünk, láthatjuk, hogy sok üres telek I is van és bizony, ha tüzetesebben vizsgáljuk , meg a dolgot, azt is tapasztalni fogjuk, hogy | vannak, akik bizony még adósok a házihelyek ! árával és nem bírják a részleteket törleszteni. Valljuk meg őszintén, hogy itt a lelketlenség I is közrejátszott, mert voltak olyanok, akik a most kitel építetteknek azt mondták annak ide­jén: ne fizessetek, mert én se fizetek. Pedig akkor még tudtak volna fizetni, ma pedig, amikor szeretnének fizetni, már nem tudnak fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents