Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-112

Az országgyűlés képviselőházának 11, sara. (Czirják Antal: Nem is Darányi javaslata ez. Lenyesegették!) Megállapítja a javaslat indokolása, hogy a mai állapot szerint az 1000 holdon felüli gaz­daságok az ország 16 millió holdnyi összterü­letének 22-2%-át teszik ki, az 5 holdon aluli gazdaságok 2,975.540 holdat. Az 10Q0 holdon fe­lüliek pontosan 3,578.652 holdat foglalnak el. Az összes területnek 40%-át tehát ez a két bir­tokkategória foglalja el és így — mondja a javaslat indokolása — a mai állapotot birtok­politikai szempontból egyensúlyban lévőnek tekinteni nem lehet. Megállapítja ezt a javas­lat, de nem gondoskodik arról, hogy a kisbir­tok és a nagybirtok közötti egészséges egyen­súlyt az élet kívánalmainak megfelelően hely­reállítsa. Megállapítja továbbá azt is, hogy az ál­lamnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a kisbirtokok térnyerését gátló akadályok megszűnjenek, ha azonban azt látjuk, hogy ez a törvényjavaslat 25 esztendő alatt összesen 35.000 kisbirtokos részére akar ennek a föld­reformnak és telepítésnek kapcsán 420.000 hol­dat juttatni, akkor ez semmiféleképpen nem nevezhető olyan javaslatnak, amelyet az élet, a parancsoló szükség az államhatalom és a kormány részére előír. Nézzük meg, tulajdonképpen hogyan is kíván ez a javaslat intézkedni az iránt, hogy azt a keveset, amelyet nyújtani akar, kiknek kívánja nyújtani és kiket kíván abból kizárni. Elsősorban kimondja a javaslat, hogy nem célja a javaslatnak a földnélkülieknek, a két kezük munkájából élőknek tulajdoni kisbirto­kot juttatni. A kormány ezzel az egyetlen mondatával, egyetlen gesztusával elintéz Ma­gyarországon 1,300.000 földnélküli napszámos embert, akik közül igen sokan vannak olyanok, akik igenis rendelkeznek azzal a képességgel, rátermettséggel, hogy őket tisztességes tulaj­doni kisbirtokhoz lehetne juttatni. Azt mondja a javaslat, hogy nem akar akció lenni egy gyors földbirtokreformra, hanem 25 év alatt valósítja meg azt az elvet, amelyet megvaló­sít, A magyar föld évenkint 60—-70.000 új ma­gyart termel és 25 esztendő alatt 2-5 millió új magyar fog születni ebben az országban. Mit akar akkor a kormány 25 esztendő alatt 35.000 emberből csinálnil Ez egy parányi csepp a tengerben, a tenger szükségletben, ez a javas­lat csak megkerüli ezt a kérdést, de egyáltalán nem oldja meg. Azt mondja a javaslat, hogy nem akar földet adni azoknak, akik hatósági orvos szerint egészségügyi szempontból nem alkalmasak a törvény céljának szolgálatára. (Gr. Apponyi György: Mi a törvény céljának szolgálata? Ezt kell tudni végre!) Tisztelem, becsülöm minden hatósági orvos működését, tévedések azonban előfordulnak és előfordultak a múltban is. Most kezdem meg­érteni, miért volt szükség arra, hogy a javas­latot megelőzőleg sürgősen letárgyalja a par­lament a hatósági orvosi kérdést, annyira sür­gősen, hogy a 160 egységespárti képviselőből csak egyetlen képviselő szólt hozzá a törvény­javaslathoz. (Dinnyés Lajos: Hol a kormány­párt a nyolc órás üléseken! — Propper Sándor: Hol van az indítványozó? Az indítványozót ide kellene ültetni és leláncolni! — Derültség.) Annak idején, amikor azt a törvényt tárgyal­tuk, követeltük a parlamentben, hogy a ható­sági orvos ne legyen a főszolgabírónak szak­közege, hanem csak mellérendelt szakközeg le­gyen, mert már akkor éreztük, hogy 'a szak­ülése 1936 március 23-án, hétfőn. 457 közeg kifejezés nem mellérendelést, hanem alá­rendelést jelent. (Ügy van! Ügy van! a balol­dalon.) Ez az egy szakasz alkalmas arra, hogy bárkit, bármilyen jogosultsága legyen ahhoz, hogy földet kaphasson, elüthessen, ettől a jogá­tól, mert ciZ cl hatósági orvos, mindenkor ki van téve felettes hatósága, a főszolgabíró felsőbb utasításainak, s még ha lelkiismeretét nem is fogja ellentétbe hozni önmagával, még akkor is elő fog fordulni az, hogy fognak találni mó­dot és lehetőséget arra, hogy a nemtetsző egyé­neket ezzel a módszerrel kirekesszék a föld­birtokreform sovány áldásaiból. A hevesi választások kapcsán egy ható­sági orvos egy hadirokkantat megfenyegetett azzal, hogy elveszik »hadirokkantságát«, ha nem fogja aláírni a kormánypárt ajánlóívét. Meg is tették, mert az orvos kiállította a hadirok­kantról azt, hogy az illető egészséges és hadi­rokkantsegélyre nem jogosult s erre azt el is vették! (Felkiáltások half elől: Hallatlan! — Dinnyés Lajos: Hogy hívják azt a brigantit?) Nem tudom a nevét. Ugyanez az orvos azután 10 nap múlva ugyanerről a hadirokkantról, miután az megígérte, hogy alá fogja írni a kormánypárt ajánlási ívét, kiállított egy bizo­nyítványt,, amely szerint az illető igenis jo­gosult a hadirokkantsegélyre. (Fricke Valér: Ha valaki megtéved, tessék fegyelmit indítani!) Fel is lett jelentve. Itt van a politika ebben a javaslatban eltemetve, mert a hatósági orvos­nak úgyszólván pallosjoga van minden ember felett ezek alapján, mert az ő intézkedésével szemben nincs semmiféle jogorvoslat. Akit ő alkalmasnak: minősít, az meg fogja kapni a földet, akit pedig nem minősít annak, az nem fogja megkapni. (Jenes András: A javaslatnak ez a szakasza a legegészségesebb, mert ha egy évszázaddal ezelőtt lett volna ilyen javaslat, akkor a nagybirtok ma nem azokban a kezek­ben volna, amelyekben van. — Derültség és fel­kiáltások balfelől: Álljon fel és beszéljen. ~ Elnök csenget.) T. Ház! Azt mondja a javaslat a továbbiak során, hogy nem részesülhetnek földben^ ß föld­birtokreform során azok, akiket nyereségvágy­ból elkövetett bűntett vagy vétség miatt el­ítéltek, vagy ilyen miatt eljárás alá vontak. Ügy látszik, a jogászok nem nézték meg elég jól ez,t a szakaszt, hiszen tudhatnák, hogy az adóvégrehajtások során igen gyakran szabnak ki a bíróságok tíz- és húszpengős pénzbírsá­gokat azért, mert a magyar gazda nem bírván az éhezést, megeszi azt a búzát, melyet^ a köz­ségi végrehajtó a községházán az adózó tudta nélkül egy ív papiroson lefoglalt nála. Az egyik választóm pl. azért ült 14 nani fogházat, mert nem tudván azt, hogy le van foglalva a búzája, megette azt, a felesége pedig egy hónapot ült' azért, mert a lefoglalt búzából adott egv ma­rékkal a csirkének. (Dinnyés Lajos (Jenes András felé): Most beszélj! — Jenes András: Ennek már te régebben vagy az oka, mint én. Derültség. — Dinnyés Lajos: Az már igaz, hogy te nem vagy semminek sem az oka!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak a vita ilyen élénkítését tizenegy órára hagyni. (Derültség. — Propper Sándor: Máris rászolgál!) A képviselő urakat rendre utasítom. Soltész János: Ennek a szakasznak az alap­ján azt az egyébként igen tisztességes és be­csületes embert, aki teljes mértékben megsze­rezte a jogosultságot arra, hogy ebben a föld­birtokreformban ő is részesülhessen, feltéve, hogy nem tetsző személy, igen könnyen elüt­67*

Next

/
Thumbnails
Contents