Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-112

450 Az országgyűlés képviselőházának 1 íme, egy másik szám, amelyet pótolnak egyszerűen .azért, mert a sablon meg van adva, ezm az úton kell haladni. Megállapítja továbbá, hogy le kell isizállítani az igénybevehető föld minimális területét, tehát le kell szállítani bizonyos helyeken a 3000 holdat alacsonyabb kulcsra. Ez a magyarázata annak, hogy miért félek a jövőben ettől a javaslattól. Félek tőle azért, mert lefektette a kisajátítási intézményt, kezébe adta a mindenkori kormányhatalomnak, és az a nyomás, amely politikailag jelentkezni fog, nem fog törődni sem termékpolitikai szempontokkal, (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) sem financiális szempontokkal, sem szociális szempontokkal, — mert van szociális szempont felfelé is, nemcsak lefelé — hanem egyszerűen a maga nyomatékának megfelelően a formulából ki fogja húzni a beletett számokat és bele fogja írni a maga számait. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Sztranyavszky elnök úr a múltkor a padok közt ülve felvetette azt a kérdést, hogy: »Hát senkit sem inkább, mint keveseket?« h elvethetjük azt a kérdést, ha ezeket az aggodalmakat elmondom: nogyan, ne csináljunk földbirtokpolitikát, amikor az urak valamennyien szintén szükségesnek és helyesnek tartják? Csináljunk földbirtokpolitikát, de csináljunk reálisat, csináljunk igazságosat és csináljunk logikusát. (Halljuk! a jobboldalon.) Ha erre kíváncsi a képviselő úr, üsse fel a 44. oldalát a miniszteri javaslat indokolásának és ott olvasni fogja a következőt (olvassa): »Nem is kizárólag állami feladat a földbirtok megosztására való törekvés. Az állam feladata ezen folyamat elősegítése, az akadályok eltávolítása s az ilyirányií magántevékenységre való ösztönzés.« (Helyeslés.) Ez egy bölcs megállapítás és én a földbirtokpolitifca terén igenis ezen a vonalon akarok haladni. (Helyeslés a baloldalon. — Zaj a jobboldalon.) A kormány segítse elő a földbirtokpolitika terén a nagybirtok elaprózódását és használja fel ennek a folyamatnak elősegítésére a vagyonválts ágf öl deket, a tulajdonában lévő állami birtokokat, az adó- és illetékföldeket, amit ez a javaslat is kontemplál. Hárítsa el a kormány az akadályokat úgy, amint ő maga mondja a javaslat indokolásában, oldja fel a nagybirtoknál a moratóriumos intézkedéseket. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert logikátlan, észszerűtlen dolog egyfelől kényszerszabáyokat hozni a nagybirtok elaprózódására, másfelől ugyanakkor moratóriumos intézkedésekkel az ezerholdas birtokoknál átvállalt terheknek és adósságoknak közpénzekből való kifizetésével szisztematikusan megakadályozni a nagybirtok elaprózódását. Szüntesse meg a kormány a különféle jogi megkötöttségeket, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) az elővásárlási joggal a kezében tegye szabaddá az ingatlanforgalmat, mert az elővásárlási jog módot ad neki arra, hogy az általa képviselni kívánt nemzeti szempontok érdekében beavatkozzék, de viszont másrészről a szabaddátétellel az elaprózódási folyamat elől távolítsa el azt a barrikádot, amelyet az utóbbi években felállított és ösztönözzön — amint Kállay Miklós t. képviselőtársam mondotta — kedvezményekkel a nagybirtok elaprózódására, haszonbérletekbe adására. Erre azt mondhatnák, t. uraim, hogy igen, de ha nem áll elég föld rendelkezésre. A kormány pedig azt mondja, hogy: kaphatok itt földet, de talán nem fogok kapni ott, ahol nekem arra éppen, földbirtokpolitikai vagy népe12. ülése 1936 március 23-án, hétfőn. sedési szempontból szükségem van. Elfogadom ezt a lehetőséget és nem is akarom megkötni a kormány kezét, csak azt akarom, hogy ezen a téren is reális alapon maradjon és az egyenlő elbánás elve alapján ne egyes egyénekre hárítsa rá a földbirtokpolitika terhét, hanem az egész közösségre. Mi ennek az útja?! Az elv le van fektetve magában a javaslatban. A javaslat szerint a kormánynak módjában áll az adótartozásokon felül a jövőben keletkező illetéktartozások ellenében is földet igénybe venni ott, ahol földbirtokpolitikai célhói arra szüksége van. Ez csak joga a kormánynak, nem kötelessége, de viszont az érdekelt földtulajdonosnak sem kötelessége átengedni a földet, hanem amennyiben kifizeti az illetéket, meghiúsíthatja azt a célt, hogy földjét in natura vegyék át földbirtokpolitikai célokra. Nem tudom mellőzni annak megállapítását, hogy ha a mi másfél évtizedes adópolitikánkat nézzük, találkozunk egy szembeötlő jelenséggel. Míg az egész világon mindenütt az örökösödési illeték és az élők közti ajándékozási ügyletek utáni illeték felfelé menő tendenciát mutat, addig mi egyetlen komoly adó-, .illetve köztehermérséklést vittünk keresztül és ez az örökösödési illetéknek az 1920. évi törvényben keresztülvitt mérséklése. Nem látom be azt, hogy miért volna helyes politika az, hogy a munkából eredő jövedelmet súlyosan megadóztatjuk, ellenben az ingyen juttatással szemben, az örökösödés és ajándékozás esetében ilyen kedvezményes tételt alkalmazunk? (Rajniss Ferenc: Nagyon igaza van!) Ha tehát azt kérdezi a t. képviselő úr, hogy honnan veszünk földet vagy — amint ő mondotta egészen egyszerűen — hogyan osztunk földet, erre azt felelem, hogy nem akarok földet osztani, de akarom, hogy a kormánynak rendelkezésére álljon elegendő föld, hogy ahol zárt falakkal van körülvéve az agrárlakosság és levegőt kell neki biztosítani, módja legyen földhöz jutni. Emelje fel tehát a kormány az örökösödési illetéket erősen progresszív alapon, mert nem komoly dolog tételeket beállítani a költségvetésbe fedezet nélkül. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon. — Gaál Olivér: Emelje fel a társulati adót!) Helyes, emelje fel a társulati adót is, de előbb az örökösödési illetéket. (Fricke Valér: Előbb jöjjön a részvénytársasági reform, aztán menjünk bele ilyenekbe! — Felkiáltások balfelől: Csinálják meg! Ott a kormány! — Zaj.) Miért ez az idegesség? Hol az ai nagy reformparlament, amely leborul a nemzet előtt? Hiszen én nemcsak az ingatlanok örökösödési illetékét akaxoim felemelni, én fel akarom emelni az ingó vagyon örökösödési illetékét is. Miért nem helyeselnek, uraim? (Helyeslés. — Zaj. — Horváth Zoltán: Meg kell csinálni! — Dinnyés Lajos: Utasítsuk a kormányt, hogy hozzon ilyen törvényjavaslatot a Ház elé! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ehhez akarom hozzákapcsolni azt, hogy bizonyos körülmények és módszerek mellett a pénzügyminiszternek és a földmívelésügyi miniszternek módjában legyen — függetlenül a tulajdonos tetszésétől — ezt az. erősen progresszív irányban felemelt örökösödési illetéket in natura földben megkövetelni és földbirtokpolitikai célokra felhasználni. (Mózes Sándor: Ez csak helyes? — Helyeslés jobbfelől és a baloldalon.) T. Ház! Ezt igazságos és célravezető eljárásnak, tartom. (Ángyán Béla: Nagyon nagy volna így benne a hatalom!) Nem volna na-