Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-111

410 Az országgyűlés képviselőházának 11 félreértés, civódás keletkezett ebből a földreformból. Nagy Jóska azt mondja: Kis Páter már az idén kap földet, én pedig csak 25 esztendő muilva kapok majd a földből. (Zaj a baloldalon.) ' Különösen fontosnak tartom esst a kérdést azért, mert, kívánatos, hogy a házhelyakció kaposián a nincsteleneket hozzájuttassuk legalább is 'egy kis: házhelyhez. En most nem hazabeszélek, nehogy azt méltóztassék hinni, mert — hála Istennek — a mi vidékünkön nincsenek ilyen problémák, de éppen azért 'merem azt mondani, hogy például a kommunizmus alatt, .amikor itt, Pesten >a legégetőbb és a legnagyobb volt a vörös agitáció, a mi népünk, a mi falunk népe nem dőlt be ezeknek a világfelforgató kommunista eszméknek. Még a direktóriumi itagságokra sem lehetett őket megkapni, nekünk kellett őket rábeszélnünk, csakhogy másít ne hozzanak oda. Es mindez miért volt? Azért, mert nem volt ugyan mindegyiknek birtoka, de legalább a házhelye megvolt. Ismerte a magántulajdon elvét és rendszerét,, bele volt ojtva, bele volt plántálva a lelkébe, szinte átélte ezeket az eszméket. Éppen ezért j is ezeket a kérdéseket kellett volna most rögtön megoldani és az erre előirányzott összegeket azonnal erre a célra kellene fordítani,, hogy legalább a házhelyük meglegyen az embereknek ebben a hazában, de nem 200 négyszögöl, ment én egy holdban jelölöm meg azt a mennyiséget, amelyet a házhelyakeió keretében egy-egy kisembernek rendelkezésére kellene bocsátani. Ezzel szemben ez a földbirtokreform-javaslat mást mond és mást hoz. Az 1920-as földreformmal 'kapcsolatban még egy tévedést kell itt eloszlatnom. Valamelyik képviselőtársam megint ráfogta Bethlen István grófra, hogy ő hozta, az 1920-as javaslatot. A tisztelt Ház szíves, tudomására hozom, hogy az 1920:XXXVI. tc-et 1920. december 1-én hirdették ki, gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt és Bethlen István gróf csak 1921. április 14-én lett miniszterelnök. Hogy a törvényjavaslat milyen hosszú utat járt be, milyen nagy változásokat eszközöltek a javaslaton és mennyire különböző irányokban érvényesültek a befolyások, az látszik abból tisztelt miniszter úr, hogy a törvényjavaslat 31 oldalához maga a miniszter úr indokolás formájában 75 sűrűn teleírt oldalt volt kénytelen hozzáragasztani. A törvényjavaslatban megnyilvánuló jószándékot, segíteni akarást nem kétlem, de tulajdonképpen nem is a telepítés a javaslat főtárgya, hanem a birtokkiegészítés. A telepítésről ^ nekem egészen más felfogásom van és telepítés alatt a birtokpolitikái szakirodalom is mást ért, mint ami ebben a törvényjavaslatban van. Törley képviselőtársaim a nagybirtok létjogosultságát vitatta a javaslat tárgyalásánál és ismét szemünkre vetettéi, hogy védjük a nagybirtokot, mert Bethlen István gróf erről az oldalról a nagybirtok létjogosultsága mellett is állást foglalt beszédében. A magam részéről — 'mint a hitbizományi törvényjavaslat tárgyalásánál is elmondtam — a nagybirtok létjogosultságát addig hajlandó vagyok J elismerni, amíg az a nemzet érdekét nem sérti. Egy esetben hajlandó vagyok elismerni a nagybirtok létjogosultságát: az erdőüzeimnél, az erdőbirtoknál, de ott is azzal a megszorítással, hogy azokon a vidékeken, ahol ezeket az erdőbirtokok már meglevő faluk települését 1. ülése 1936 március 20-án, pénteken. és fejlődését megakadályozzák, például egy ötezer, vagy tízezer 'holdas erdőbirtoknál ennek a falu részére szükséges 200 vagy 501) holdnak kiirtását, illetőleg szántófölddé tételét a meglevő községek életképessége szempontjából mindenképp keresztülviendőnefc tartom. Gondolok elsősorban azokra a községekre, ahol Göcsejben magam láttam, hogy 100—150 holdas területeken tengődik egy egész község és a községi út is a hitbizományi erdőn keresztül megy. Ilyen helyeken ezt az erdőterületet ki kell irtani és szántóföldnek felhasználni, hogy a falu élni tudjon. Semmiképp sem tudom azonban magamévá tenni Törley képviselőtársamnak azt a felfogását, hogy a külföldi földbirtokreformok példáit, amelyeket ő idehozott, irányadóan hatottak a magyar viszonyokra. Mi vesztett háború után voltunk és ellenfeleink formálisan kifosztották, elrabolták magyar testvéreink birtokát. Ennél a kérdésnél is fontoljuk meg azonban igaz magyar szívvel és érzéssel, hogy talán nem lett volna nekik ilyen könnyű elrabolni a magyar javakat, ha nem találtak volna ott olyan sok és nagy, egy tagban levő, egy kézben levő hitbizományi birtokot. Ha ott a sajnos Darányi Ignác korában keresztül nem vitt földbirtokreform annakidején (megvalósult volna, akkor az elosztódott, kisebb t földeket nehezebben lehetett volna a megszálló utódállamok kormányának kisajátítani. Ez fájó pont nekünk magyaroknak, és fáj a szívünk, valahányszor erre gondolunk, de különösen ma, amikor Közép-Európában jóformán mi vagyunk az egyetlen nyugodt sziget, feleslegesnek tartom ennek a kérdésnek politikai szempontból való kiélezését és feleslegesnek tartok ide bekapcsolni olyan kérdéseket, amelyek a helyzetet mindenképpen csak elmérgesítik. A terméseredményekre vonatkozóan különböző adatokat sorolt fel előttem szólott képviselőtársam és azt (mondta, hogy a nagybirtok terméseredmétnye a szemesterményeknél jobb, mint a kisbirtoké. Köztudomású dolog, hogy a nagybirtok szemesterniény-átlaga mindenben jobb, mint a kisbirtoké és még Matolcsy Mátyás is, akinek könyvét a túloldalról erős kritika tárgyává szokták tenni (vitéz Csicsery-Rónay István: Jogosan!) -~ arról lehet vitatkozni, hogy jogosan-e, mert öröimmel látnám, ha egy ellenkönyv jelenne meg vala- melyik túloldali szerző tollából, — (Mozgás és zaj a jobboldalon.) elisimieri, hogy a búzánál a nagybirtok hozama 19'2%-kai több* mint a kisbirtok hozama, a szemes terményeknél általában 20%-kai több — és hogy csak egy pár számot kapjak ki — a burgonyánál 27%-kai, a cukorrépánál 18%-kai több. Ne felejtsük el, hogy a szántóföld terméseredményeinek az összehasonlítása^ egyedül még nem elegendő a kérdés elbírálásához, mert vannak még más melléktermelvények és más szempontok is. Itt van az állattennyésztés s itt van az adózás problémája is. Noha tehát a kisbirtok iszemestermény hozama statisztikailag is kimutathatóan rosszabb, mint a nagybirtoké, vannak más területei a termelésnek, ahol a kis paraszti birtok van előnyben. Amikor ezeket a kérdéseket tárgyaljuk, ne akarjunk mindenáron falrengető eredményeket elérni, illetőleg ne higyjük azt, bogy az élet természetes fejlődését és előrehaladását meg tudjuk akadályozni. Már a, hitbizományi törvényjavaslat tárgyalásakor a leghatározottabban állást foglaltam a birtokok megkötö'ttsége