Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

Az országgyűlés képviselőházának 110. Az adózási viszonyokat különben is meg kell változtatni Magyarországon. Lehetetlen, hogy minél nagyobb birtoka van valakinek, annál kevesebb adót fizessen holdanként. Ezt az állapotot meg kell szüntetni. Minél kisebb a birtoka valakinek, annál súlyosabbak az adóterhek. Lang Lénárd t. képviselőtársam is beszélt arról, hogy a kataszter teljesen rossz és hasznavehetetlen már Magyarországon (Dulin Jenő: Meg kell változtatni!) és beszélt arról is, hogy a kataszteri kiigazítás nyomban bekövetkezik, mihelyt egy nagybirtokot parcelláznak. Tökéletesen igaza van. Abban a pillanatban felemelik a birtoknak a kataszteri tiszta jövedelmét, mihelyt kisemberek kezébe jut. A törpebirtokkal rendelkező földbirtokosok helyzete különösképpen nehéz, az ő adózási viszonyaikon, helyzetükön elsősorban szükséges javítanunk; de végre már ehhez az eszközhöz is hozzá kell nyúlnunk és itt is elő kell segítenünk azt, hogy a kisebb exisztenciák esetleg megtakarított pénzükből is földhöz jussanak, földet megvásárolhassanak s a nagybirtokot erőteljesebben meg kell adóztatni, mint ahogy eddig meg volt adóztatva. A következő határozati javaslatot nyújtom be (olvassa): »A képviselőház utasítsa a kormányt, hogy a földadó rendezéséről terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. A törvényjavaslatban a progresszivitás elvét kell érvényre juttatni. Az 1—5 holdig terjedő törpebirtok a törvény életbeléptetésétől számított 10 évig mentesítendő a iold- és házadó fizetése alól. A 6—50 holdig minimális adókulcsot kell megállapítani, az 50 holdon felüli birtokoknál fokozatosan emelkedő adókulcs állapítandó meg.« (Propper Sándor: Nos, itt az alkalom, lehet segíteni a magyar testvéreken! — Rupert Rezső: Ezt már sokszor javasoltuk! — Propper Sándor: A magyar kistestvéreken lehet segíteni! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Takács Ferenc: Igen t. Képviselőház! Tegnap beszéltem itt a .Kaksz.-kölcsönök dolgáról egy interpelláció keretében. Nem akarok ennél a kérdésnél hosszasabban időzni, hiszen azt minden részletében igyekeztem tegnap megvilágítani. Olyan súlyosnak ítéljük meg mi a Eaksz.-kölcsönökben részesült emberek helyzetét, hogy e kölcsönök rendezését illetőleg is határozati javaslatot nyújtok be (olvassa): »A képviselőház utasítsa a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter urakat, hogy a falusi kislakások építésére igénybevett Faksz.-kölcsönök terheinek és törlesztésének összegét a megváltozott viszonyoknak és az időközben bekövetkezett értékcsökkenésnek figyelembevételével rendezze és a rendezésről szóló törvényjavaslatot terjessze a Ház elé.« Az előttünk fekvő törvényjavaslat részleteivel ezidőszerint nem kívánok foglalkozni, a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál majd módomban lesz az egyes szakaszoknál ~- amelyekhez módosításokat nyújtottunk be a szociáldemokratapárt részéről — a javaslat részleteit is bírálni. Ezt a javaslatot mi egyáltalában nem tekintjük kielégítőnek, nem fogadhatjuk el és arra kérjük a képviselőházat, hogy ezt a javaslatot utasítsa vissza, adja vissza a kormánynak és utasítsa a képviselőház a kormányt, hogy terjesszen a (képviselőház elé a mai igényeknek, a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő javaslatot, amely tényleg alkalmas lesz arra, hogy korszerű telepítést és korszerű földbirtokreformot létesítsenek. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. ése 1936 március 19-én, csütörtökön. 399 A következő határozati javaslatot terjesztem elö (olvassa): »Tekintettel arra, hogy az előterjesztett törvényjavaslat a telepítésről és egyeD birtokpolitikái kérdésekről nem felel meg ama kitűzött célnak, hogy a föletett jogosan igénylő magyar nép fölanöz, illetve házhelyhez juthasson, tekintettel továbbá aa*ra, hogy a célnak megfelelő és minden tekintetben kielégítő radikális telepítési reform csak a világi és egyházi nagybirtokrendszer megszüntetésével, a földbirtokviszonyok gyökeres megváltoztatásával, továbbá a föld és a házhelyek kártalanítási összegének járadék formájában való szabályozásával oldható meg, a Képviselőház ezt a javaslatot visszautasítja és felszólítja a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter urakat, hogy a fenti alapelveknek megfelelő új javaslatot terjesszenek a Ház elé.« (helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Ez az úgynevezett reformjavaslat meg sem közelíti a megoldásra váró feladatokat, meg sem közelíti azt a kérdést, amelyet a címében elárul. A cím ugyanis az hogy: »A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről...«, márpedig földbirtokpoliti kai intézkedések alatt azt értenénk, hogy a javaslat felöleli az egész mezőgazdasági kérdést, mindazokat a kérdéseket, amelyek a földbirtokkal, a föld mívelésével kapcsolatosak, ez a javaslat azonban csak ikiragad egyes részeket, nem öleli fel az egész kérdéskomplexumot (Dulin Jenő: Rosszul ragadja ki!) és azokat a részeket is, amelyeket kiragad, olyan gyengén, olyan enyhén, mondhatnám, olyan gyámoltalanul kezeli, hogy nem mondhatok egyebet, mint amit már mondottam: ez nem akar más lenni a mélyen t. reformkormány részéről és a túloldal részéről, mint igazolás, igazolása a bedobott ígéreteknek és azt gondolják, hogy ezzel a kérdést néhány esztendőre majd megint elintézik és méhány esztendőre nyugalmat teremtenek. A magyar közvélemény azonban, azt hiszem, igen hamarosan keresztül fog látni ennek a törvénynek a hézagain és igen hamarosan meg fogja látni, hogy bizony, nem lehet ennek a törvénynek alapján komoly és mélyreható telepítést végezni. Ha a törvényhozás nem mer ehhez a kérdéshez, ehhez az elhanyagolt területhez erőteljesebb kézzel hozzányúlni, ha a törvényhozás nem mer ezen a téren forradalmi lépést tenni akkor az élni és megmaradni akaró nép teszi majd meg ezt a lépést, erről meg vagyok győ ződve. A történelem számtalan példát mutat fel e tekintetben, hogy minden idejében a történelemnek az elmaradt reformokat forradalmak bosszulták meg. Minden felelősség azoké tehát, akik vagy nem látják, vagy nem akarják látni a mostani viszonyokat, akik konokok, maradiak és nem akarnak gyökeres, mélyreható változást a mezőgazdaság területén. Én úgy látom és azt kell mondanom, hogy ez a javaslat megközelítőleg sem alkalmas a kitűzött célok megvalósítására, éppen azért azt az általános tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbáloldalon.) Elnök: Törley Bálint képviselő urat illeti a szó! Törley Bálint: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Takács Ferenc igen t. képviselőtársam radikális földbirtokreformot sürget. Elöljáróban legyen szabad talán éppen a radikális földbirtokreformmal és ennek hatásaival nekem is foglalkoznom. Megtehetem ezt annál inkább, mert kilenc évet égy olyan állam területén töltöttem 60