Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

Az országgyűlés képviselőházának 110. ilyen társadalomban elhomályosul a közszabadság eszméje, megzsibbad az egyéni erők érvényesülése, öntevékenysége. A függő polgárok nem élhetnek szabadon közjogaikkal: egy-egy uradalom a választók ezreit tarthatja markában, ekképpen tehát képviselői címmel a maga ügynökét küldheti fel a parlamentbe és így a törvényhozó testület megalakulásában és működésében nem az egyetemes érdek, hanem egyesek érdeke szab irányt.« (Dulin Jenő: Azóta már revideálta ezt az álláspontját!) Ezt állapítja meg Kenéz Béla képviselőtársunk, mégpedig nem beszédben mondotta ezt, hanem ült odahaza íróasztalánál és nyugodtan leírta. Valószínű, hogy azután revízió alá is vette, átnézte a kefelevonatot* amit a nyomda küldött számára, tehát megfontoltan és higgadtan, mindent meggondolva írta le ezeket és ezek a megállapítások az én felfogásom szerint teljes mértékben helytállók ma is. Más megállapodások is vannak itt, így példéul (olvassa); »Közép-Európában 1000 hektár területen átlag 50—60 család él, ha ez a föld nagybirtok; ugyanezen a területen 10 hektáros kisbirtokok esetén magától értetődően 100 család talál megélhetést«. Ha magyar r népesség szempontjából vizsgáljuk meg a kérdést, ha megnézzük, hogy a nagybirtok 200 holdon felüli része mekkora területet foglal el Magyarország testéből és ha megvizsgáljuk, hogy ezen a területen mennyi népesség él, — sajnos, nincsenek idevonatkozólag konkrét adatok, talán majd a most összeállítás alatt lévő mezőgazdasági üzemi statisztika teljes képet fog e tekintetben adni — azt talál-' juk, hogy a 200 holdon felüli szabad forgalomban lévő birtok 3,443.000, a korlátolt forgalmú 3,512.000, összesen 6,955.000 katasztrális hold, tehát a magyar földbirtokterület 43%-a. Birtokos és segítő családtag, eltartott segédszemélyzet és 200 holdon felüli bérlő van az országban 11.470, gazdasági tisztviselő 11.237, gazdasági cseléd 597.474, egy holdon aluli mezőgazdasági munkás 271.796, napszámos, akinek semmiféle földje nincs, 955.621; összesen 1,824.891, természetesen beleértve a családtagokat is. (Dulin Jenő : Ez statisztika?) Statisztika. (Dulin Jenő: Akkor nem biztos! — Derültség.) Nem én állítom ezt. (Dulin Jenő: Tegnap tudnillik egészen más statisztikát hallottunk, tegnapelőtt megint mást! — Horváth Zoltán: Testhezálló statisztika! — Dulin Jenő: A statisztika mindennap más!) Elnök: Csendet kérek, Dulin képviselő úr! Takács Ferenc: Ezek a legfrissebb statisztikai adatok. Nekem nincs módomban összegyűjteni az adatokat; a statisztikára támaszkodom. (Buchinger Manó: Nem a statisztika a baj, hanem az a baj, hogy igaz! — Gr. Sigray Antal:

r Melyik? Ez? — Farkas István: A nyomorúság!) 50 és 200 hold közötti, tehát olyan birtokterület, amelyen még kétségtelenül alkalmaznak napszámosokat, mezőgazdasági cselédeket, van 1.672.000 katasztrális ihold. Ennek a területnek mezőgazdasági cselédségéből és a napszámosokból levonva azokat, akik túlnyomórészt nem a mezőgazdaságban szoktak foglalkozni, hanem építkezésekkel és más munkákkal a falvakban és kisebb városokban/ nyugodtan levonhatjuk az 1,824.000-nek a harmadrészét. Ha levonunk 600.000-et, akkor kiderül, hogy 6,955-000 holdon, az ország földbirtokterületének 43% -án 1,247.598 főnyi népesség él, a mezőgazdasági népesség 28% ~a, a mezőgazdasági terület 57% -án pedig 3,223.781 lélek, a mezőgazdasági népesség 72%-a talál ellátást. • •ése 1936 március 19-én, csütörtökön. 395 Ez az adat azt bizonyítja, hogy a nagybirtok az ország népességének eltartásából nem veszi ki oly mértékben a részét, mint amilyen mértékben kiveszik a 200 holdon aluli birtoktestek, és nem veszi iki a mezőgazdasági népesség eltartásából oly mértékben a részét, mint amilyen mértékben a kisbirtokok kiveszik a részüket. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Különben elég, ha csak egy pillantást vetünk egy mezőgazdasági nagybirtokra és annak környékére. Ha megnézzük egy mezőgazdasági kisbirtokosváros népesedési viszonyait, és összehasonlítjuk például Hódmezővásárhelyt vagy Orosházát egy nagybirtoknak és a nagybirtok szélén élő községeknek viszonyaival és életével, a két gazdasági helyzet között levő nagy különbség kétségtelenül a kisbirtok mellett bizonyít. S ha a mezőgazdasági kivitel szempontjából nézzük ezt a kérdést, ha a nagy városok, pl. Budapest élelmezése szempontjából vizsgáljuk meg és idevonatkozóan a mezőgazdasági kamara évi jelentésére támaszko dunk, amely jelentést talán még is csak el lehet fogadni, hiszen bárki elhiheti képviselőtársaim közül, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatósága ezeket az adatokat nem az ujjából szopta (olvassa): »Az apró állatok, főként a baromfi és termékeinek kivitele« — mondja a kamara jelentése — »nemcsak az 1929. évi kivitelhez, hanem az 1933. évi eredményhez képest is igen kedvezően fejlődött és 56 százalékkal növekedett az utóbbi öt év alatt. Fellendült az idény cikk-kivitel is, amely több mint 80 százalékkal haladta meg az öt évvel ezelőtti eredményt.« Ha a részleteit nézzük ezeknek az adatoknak és ha összehasonlítjuk az 1929. és 1934. évi adatokat, akkor azt látjuk, hogy az állattenyésztésből 1929-ben a kivitel volt 26-4 százalék, 1934-ben 26*2 százalék. Gabonából 1929-ben 43*8 százalék, 1934-ben 37*5 százalék. A mezőgazdasági kistermek ékből 1929jben, 29*8 százalék, 1934-ben 36-3 százalék. A mezőgazdasági kistermékekből és az állattenyésztésből együtt 62:5 százalék a kivitele az országnak. T. Képviselőház! Azt mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági kistermékek és az állattenyésztés túlnyomórésze a mezőgazdasági kisbirtokról kerül ki, ezeknek a cikkeknek tehát, amelyek kivitelre kerülnek Magyarországról, túlnyomórészét a mezőgazdasági kisbirtokon állítják elő mezőgazdasági kisbirtokosok. Az a megállapítás sem egészen helytálló, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek, a nagybirtokok szemesterményekből többet termelnek, mint a kisbirtokok- Ha számszerűleg ez igaz, akkor ez annak az előnyös helyzetnek következménye, amelyben a nagybirtok van: korlátlan lehetőségei vannak és rendelkezésére állanak olyan gépek, amelyeket a kisbirtokosok a kisbirtok mai formája mellett nem tudnak alkalmazni és a monopolizált termények termesztése is a nagybirtokok rendelkezésére áll, Valamennyien tudjuk azt, hogy ezek a termények jó előveteményei a búzának, tehát annak a terménynek, amelyet a mezőgazdasági nagyüzemek előnyére szoktak írni. De ezeknek a termenyeknek melléktermékei alkalmasak az állattenyésztés előmozdítására is, a trágya fokozottabb termelésére és ezekből folyóan kerül előnyösebb, könnyebb helyzetbe a szemtermelés terén a mezőgazdasági nagybirtok, mint a