Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

Az országgyűlés képviselőházának 110. pen; Pedig ez igaz! — Rakovszky Tibor: Kicibálják őket!) A legrosszabb esetben igyekeznek szabadulni azoktól a terhektől, amelyeket ez az igazságtalan földreform a magas váltságárak formájában reájuk rótt. A földreform során földhözjutottak szeretik a földet, igyekeznek azt megtartani, és mindig meglesz a népben a föld szeretete, a földéhség, mert a nép minden igyekezetével azon van, hogy egyszer valamikor egy holdacska, vagy egypár holdaeska földet tudjon szerezni magának. (Ügy van! Úgy van! balfelől.) Hogy ez nem történik meg, az főleg a helytelen birtokmegoszlás miatt van. Én nem akarok külföldi államokra hivatkozni — elég sokszor felsorolták már itt a Házban, hogy más országokban milyen az arány a kis- és nagybirtok között, — a javaslat indokolásában azonban maga a földművelésügyi miniszter úr is elismeri azt, hogy a birtokviszonyok nálunk aránytalanok, helytelenek, amikor elismeri, hogy 1,142.000 törpebirtokos kezén 2,900.000 hold föld van ugyanakkor, amikor 1600 birtokos kezén 3,500.000 hold föld van. (Horváth Ferenc: Az indokolás jó, csak a törvényjavaslat rossz!) Ha azonban a statisztikát nézzük és a száz holdon felüli birtokokat vesszük, akkor már azt látjuk, hogy 46% a nagyobb birtokosok kezében lévő föld aránya, a törpebirtokosok kezében van 12%, és az úgynevezett kisgazdák kezében 5-től 100 holdig az egész földbirtok területének csak 42 százaléka van. (Zaj a középen.) Igen t. Képviselőház! Ehhez a kérdéshez komolyan hozzá kell nyúlni, nem ilyen javaslattal, amely célját 20—25 esztendő alatt akarja elérni, hanem olyannal, amely rövid pár esztendő alatt legalább egymillió hold földet juttat kisembereknek. (Meskó Rudolf: Be akkor el kell venni a maga földjét is.) E kérdés elől kitérni nem lehet. Éppen az előbb mondottam, hogy néhai Szabó Istvánnak azok a barátai, akik még a kormánypártban vannak, legjobban emlékezhetnek arra a programmra, amely az ő pártjának alapja volt, hogy földet kell juttatni a dolgozó népnek, ami által a nemzet erősödik. De hogy mennyire nem pártolják a kisembereket, ezt látjuk a nagybirtoknál akkor is, ha pl. bérbe adnak egy birtokot. Mindenütt akad elég jelentkező kisbérlő, azonban sokkal szívesebben adják bérbe a földet nagybérlőknek, mint kisbérlőknek, pedig a kisbérlőktől mindig magasabb bért tudnak elérni, és az egyetemes felelősség biztosítása mellett a bérösszeget éppen olyan biztosan megkapják, mert ezek maguk gondoskodnak arról, hogy az ő soraikból senki adós ne maradjon, mert különben nekik kellene megfizetni azt, amivel elmarad. Helytelen az a beállítás is, amely a nagybirtok részéről állandóan történik, hogy csak a szántóföldekről beszéljünk, a többiekről abszolúte szó se legyen, pedig mi nagyon jól tudjuk, hogy a nagybirtok kezében ma vannak olyan rétek, amelyek valamikor semmit sem értek, a legalacsonyabb osztályban vannak, adót utánuk alig fizetnek, ellenben a vízszabályozás következtében olyan jövedelmet hoznak hogy a legprímább föld sem jövedelmez anynyit. Én elég példát tudnék felsorolni arra hogy 50—60, sőt 70 pengő bért is érnek el a rét egy holdjáért, amely rét után alig fizetnek adót. Éppen azért az első ténykedés a kisembereknek legalább bérletekhez való juttatása legyen (Helyeslés balfelől.) addig, amíg a kérdést komolyan és gyökeresen megoldjuk, mert az én álláspontom az, hogy semmi körülmények között sem szabad ezt a fontos kérdési ülése 1936 március 19-én, csütörtökön. 385 ezt a nagy problémát holmi házhelyakciókkal, vagy más ilyen csekélységekkel elintézni. (Ügy van balfelől. — Rakovszky Tibor: Politikai nyalókával!) Ez a javaslat, igen t. Ház, meg sem fogja közelíteni a célt azért, mert szerintem nagyon kevés földet fog megmozgatni, hiszen a javaslat megalkotói maguk is csak 250—300.000 holdra becsülik azt a földet, amely e javaslat által kisemberek kezére lesz juttatható. Most tegyük fel, hogy az 1,100.000 törpebirtokos egyharmada meg tud felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a javaslat előír, és tényleg igényel 2—3 hold földet. Ez már egy millió holdnál több földet tenne ki ugyanakkor, ami;Kor a javaslat szerint 25 év alatt összesen csak 200.000 hold föld áll rendelkezésre. Pedig az elgondolás az, hogy necsak két holdat, hanem lehetőleg többet is juttassunk az igénylőknek. Szerény véleményem szerint ez nem egészen helyes, mert gondoskodni kell az egészen nincstelenekről is, (Ügy van! Ügy van! balfelől) legalább a nincsteleneknek arról a részéről amely szorgalmas munkával, takarékossággal mégis valamire tudta vinni s megvan a lehetősége arra, hogy egy vagy két hold földet megszerezhessen. A javaslatban erre semmiféle lehetőség nincsen, éppen ezért tényleg fennáll az a helyzet, amelyet Eckhardt Tibor igen t. pártvezérünk hangoztatott, hogy szembeállítják a faluban a nincstelent a törpebirtokossal. (Br Berg Miksa: Teljesen igaz!) Borzasztó rossz vért szül az, ha annak, akinek van három— négy hold földje, még adunk 4—5 holdat, akinek pedig egy talpalatnyi földje sincs, annak semmit sein juttatunk. Ez nagy szociális igazságtalanság, amely nagyon, de nagyon meg fogja magát bosszulni. A nagybirtok aránya igen nagy a kisbirtokhoz viszonyítva,. és már a legrövidebb időn belül le kellene ezt szorítani olyan mértékre, hogy 20%-nál többet ne tegyen ki a kisbirtokhoz viszonyítva. Itt tehát az alapelgondolásön van a nagy hiba, hogy kevés az a föld, amely megfogható a keresztülvitelhez. Helyes, ha igény bevesszük a vagyonváltságföldeket és ez az egyedüli konkrétum, ez az egyedüli föld, amely tényleg megfogható, az a 30.000 hold föld. Ott van továbbá az illeték- és adótartozások címén 15 millió pengő erejéig megfogható föld. Igazán nem tudjuk megérteni, hogy miért csak 15 millió pengő erejéig? Nagyon jól tudjuk, hogy az adóhátralék ma az országban 200 millió pengőn jóval felül van, és ez olyan hátralék, amelynek tekintélyes része be nem hajtható és amely főleg a nagybirtokoknál van. Fel tudnék sorolni eseteket erre vonatkozólag. Győr megyében például van egy nagy birtok, amely már 3—4 esztendeje csődben van, sem adót, sem kamatot, sem munkabért nem fizet, sem a tisztviselők fizetését nem adja ki, még sincs meg a törvényes lehetőség arra, hogy ezt a földet valamiképpen igénybe lehessen venni, meg lehessen fogni. (Egy hang jobbfelől: Most meglesz!) Éppen azért követelnünk kell, hogy necsak 15 millió pengő, hanem sokkal magasaob összeg erejéig fogják meg a földet adó- és illetékhátralékok címén. Állami elővásárlás címén nagyon kevés földhöz fogunk jutni, ezt láttuk a múltban is; ez nagyon helyes és szép elgondolás lenne, de a gyakorlatban nem várunk ettől eredményt, mert túlkevés pénz áll rendelkezésre. Sokan hangoztatják, hogy legelsősorban sorra fogI nak kerülni azok a földek, amelyek a bankok 58*