Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-109
Az országgyűlés képviselőházának 109 tiiloldalon ülő t. képviselőtársam tollából származó vezércikkben ez a faj- és népszeretetéről annyi tanúbizonyságot tett államférfiú akként állíttatott be, mintha hallani sem akart volna arról, hogy a magyar földmunkásság sorsának enyhítésére nincs más kiút, mint a gyökeres földreform és a telepítés és még a lehetőségét is tagadta volna annak, hogy az agrárszocializmus és a birtokmegoszlás helytelensége összefüggésben volna. Gróf Tisza István valóban ellene volt minden mechanikus földosztásnak és ellene volt az örökbérleti típusnak, mint amelyről azt tartotta, hogy ez a magyar néplélekkel össze nem egyeztethető. Ezt a véleményt én magam is teljesen elfogadom s éppen ezért nagyon szeret uém, ha a javaslatból az ennek megvalósítását célzó szakasz kihagyatnék. De aki elolvassa gróf Tisza Istvánnak 1916 július 16-án itt a parlamentben mondott beszédét, vagy ak ismeri miniszterelnöksége utolsó^ pártértekezletén tett kijelentéseit, az megállapíthatja, hogy ez a beállítás téves. Miniszterelnöksége utolsó pártértekezletén kijelentette, hogy szükségesnek tart birtokpolitikai reformokat, egy egészséges földbirtokreformot, de az ő elgondolása az volna, hogy annak adassék a föld, aki szereti a földet és attól vétessék el, aki ä földet nem ,)ól műveli. Legyen szabad az ő hivatkozott beszédéből a következő passzusokat felolvasnom. Méltóztassék elnézőnek lenni azért, mert nehezen olvasok, rossz szemem van (olvassa): »Ma sem állítom azt, hogy nekünk semmit sem kell tennünk abban az irányban, hogy a kisebb gazdasági exisztenciákat a szabadverseny légkörében erősítsük és támogassuk. Ellenkezőleg, a legnagyobb nyomatékkal állítom, hogy mindent meg kell tennünk, ami alkalmas úton erősíti őket ebben az irányban. Hiszen én mindig a legnagyobb hévvel tiltakoztam az ellen, és azt hiszem, minden magyar ember tiltakozni fog az ellen, hogy a liberalizmus elve azonosíttassék azokkal a gazdasági irányzatokkal, amelyek a gyengébb iránti közönyösséget írták zászlaikra.« »A. t. képviselő úr... birtokpolitikájának egyik jelszava gyanánt odaállítja és erre ismételten visszatér, mint egyik legelsőrendű szempontot, a termelés fokozásának kérdését. Hát én nem tartom helyesnek, ha mi ezt a szempontot olyan nagyon és kizárólag előtérbe állítanék, mert méltóztassanak megengedni, a termelés fokozásának szempontja a nagy üzemeket, mégpedig a nagytőke kezében lévő nagy mezőgazdasági üzemeket kívánná meg. Mert eltekintve a közvetlen város melletti, inkább kertészeti jellegű üzemektől, amelyek Magyarországon ma még — sajnos — csak korlátolt mérvben bírnak fontossággal, a termelés fokozását a kisbirtokos soha, még sokkal magasabb kulturális fokon sem fogra csak 'megközelítőleg is úgy elérhetni, mint ahogyan azt az igazi nagy üzem, a nagy intelligenciával és nagy tőkeerővel szervezett nagy üzem magávalhozza.« Szóval Tisza István még a termelés érdekeit is aláveti a kisqxisztenciák érdekeinek Egy másik helyen azt mondja Tisza István (olvassa): »En azt hiszem, a nélkül, hogy tagadni kívánnám a termelés fokozásának fontosságát, nekünk nem szabad egyoldalúan arra | az álláspontra helyezkedni, nekünk a termelés j fokozásának érdekét is fel kell áldozni annak | a nagyobb nemzeti érdeknek, -- legalább bizonyos tekintetben— hogy lehetőleg fokozzuk a | falusi, saját gazdaságában élő, anyagilag, er. ütése 1936 március 18-án, szerdán. 355 kölesileg független, erőteljes magyar családoknak a számát. Ez az az igazi alapelv, ez kell, hogy vezesse a mi birtokpolitikánkat, ez a demokratikus alapelve a ^birtokpolitikának és nem az, hogy a termelés fokozását hangoztassuk.« Ezek '.az idézetek, azt hiszem,-fényesen cáfolják a helytelen beállítást, de világosan igazolják egyben Tisza népismeretét és azt is, hogy helyesen ismerte fel a birtokpolitika követendő irányát, amely irányelv feltalálható ebben a javaslatban is. Enneik a megállapításával azt hiszem, tartoztam az Igazságnak és a nagy. államférfiú emlékének. A tervezetek és a törvényhozási intézkedések köziül nem soroltam még fel a Búza Barnaféle javaslatot és a földbirtokreformot. A Búza Barna-féle javaslat nem volt tekintettel sem pénzügyi, sem gazdasági szempontokra, sőt 'szociális elgondolásai is, szerintem, tévesek voltak. Megvalósulása esetén gazdasági anarciát idézett volna elő. A földbirtokreformról itt a Házban maga gróf Bethlen István igen t. képviselőtársam állapította meg, hogy ez főleg a forradalom levezetését célozta. Tényleg az ország szociális biztonságát nagyiban emelte. A házhely- és a legelőkérdésnek elég jól való megoldásán kívül azonban a hozzáfűzött reményeket nem teljesen valósította meg. A kellő pénzügyi alátámasztás hiányában, a föHhözjuttatottak nagyon .sokszor rosszabb anyagi helyzetbe kerültek, mint amilyenben azelőtt voltak. Az egykétholdas parcellákban kiadott birtokok pedig a gazdasági szempontok rovására esték és nagyon sokszor a föld leadására kényszerített egyének is nehéz anyagi helyzetbe kerültek a leadott föld ellenértékének bizonytalan visszafizetésé .miatt- Az igazat megvallva, elvben osztanám Kállay Miklós igen t. képviselőtársamnak azt a véleményét, hogy talán a telepítési javaslatot meg kellett volna előznie e kérdés likvidálásának, ha nem tudnám, és nem ismerném azokat az anyagi nehézségeket, amelyek ezt gátolják, amelyeket Kállay Miklós igen t. képviselőtársamnak mindenesetre jobban kell tudnia, mint nekem, mert hiszen ha nem tudta volna és nem látta vona ezeket az •kadályokat földmívelésügyi miniszter korában, biztosan megtette volna a kezdeményező lépéseket arra, hogy ezt' a kérdést megoldja. Ilyen körülmények után került elénk ez a 'irvényj avaslat» az első, amely biztosítani kívánja a termelési rendet, de figyelembe veszi a gazdasági, nemzeti és szociális szempontokat is, sőt ezekre helyezi a fősúlyt. Szerves egész, ezért mondom a javaslatról, hogy az előrehaladást jelent. Vizsgáljuk most azt, hogy a javaslat kellően alá van-e támasztva pénzügyileg és nem sérti-e a magántulajdon elvét. A javaslat megteremti a telepítési alapot a kontemplált keretek közötti megvalósítás keresztülvitelére. Itt méltóztassék megengedni, hogy rektifikáljam az eddigi ellenzéki felszólalásokat, amelyek mindig osak 2 millió pengőről beszélnek, mert hiszen ez a. 2 millió pengő már eleinte sem 2 millió, miért rendelkezésünkre áll a 15 millió pengő és körülbelül 15 millió pengő az adóhátralékokból és illetékekből, ez tehát 30 millió és ha a pénzügyi helyzetünk jó lesz, ezt a 2 millió pengő évi hozzájárulást fel lehet, sőt fel is kell emelni. Csak olyan gazdasági egyedeket juttat a javaslat földhöz, akik a juttatott föld becsértékének 30%-át készpénzben le tudják fizetni,