Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-107

314 Az országgyűlés képviselőházának 107. —35,000 önálló kisbirtok fog létesülni, ami I egyáltalán nem csekély eredmény, (Zaj. — Elnök csenget) ha figyelembe vesszük a rendelkezésre álló összegeket. Itt a*á kell mutatnom arra, hogy a mintaszerűnek tartott német telepítési tevékenység 1919 óta hasonlíthatatlanul nagyobb áldozatokkal, mindössze 67.000 önálló parasztkisbirtokot eredményezett, míg mi remélhetőleg — legalább a számítási adatok ezt bizonyítják — 34.000—35.000 önálló kisbirtokot fogunk létesíteni. Az ezidőszerint fennálló földbirtokpolitikai jogszabályok végrehajtása során, különösen az ingatlanfeldarabolások terén és az^ állami elővásárlási jog gyakorlása alkalmával bizonyos hiányok mutatkoztak, ezek pótlásáról, a felesleges és hosszadalmas eljárások megszüntetéséről, egyszerűsítéséről is gondoskodni kíván a törvényjavaslat. Elkerülhetetlen, hogy kezdetben a kisbirtok tulajdonosainak boldogulása érdekében ne juttassunk nekik bizonyos kedvezményeket is. Ezért. a lakhelyüket változtató birtokszerzők, a szó szoros értelmében vett telepesek háromévi földadómentességet nyernek. Méltóztatnak rá emlékezni, hogy hasonló intézkedések egyes külföldi államok földbirtoktörvényeiben is előfordulnak. Az összes okiratok mentesek a vagyonátruházási és okirati illetékek alóL Kedvezményeket 'biztosítunk a tőketörlesztés és a kamatfizetés tekintetében is. Különösen kívánatosnak látszik a csoportos telepítések^ esetén a létesítendő kisbirtokok ellenőrzése és felügyelet alá helyezése, míg megerősödnek. A telepítési alap terhére telep felügyelők szerződtethetők, esetleg 'ahol középbérletet alakítanak, ott a középbérlő fog megbízást kapni a telepfelügyelő teendőinek ellátására. Egyes vidékeken a népesedési szempontokat is szolgálni kívánjuk, éppen ezért az egykés területeken az állami elő vásárlási jog szélesebb gyakorlását kívánjuk biztosítani, ami pedig az elidegenítő jogügyletek tudomásulvételét illeti, az állami elővásárlási jog gyakorlása nélkül is lehetővé akarjuk tenni a tudomásulvétel megtagadását. Az ilyen területeket, ahol a kivételes szabályod bat kívánja a kormány érvényesíteni, az országgyűlésnek be kell jelenteni. T. Képviselőház! Felvethető most végül az a kérdés, hogy vájjon ez a javaslat időszerű-e. Mindenesetre ha valamit halasztani akarunk, a halasztásra mindig találunk okot. Tény az, hogy most termelési, értékesítési és hitelválság, elsősorban azonban bizalmi válság van. A javaslat azonban nem rövidlejáratú akció, mint» a földreform volt, hanem amint beszédein bevezetésében és az ismertetés folyamán is állandóan hangsúlyoztam, 'évtizedekre szóló birtoka politikai tevékenység megalapozása, amelynek ütemét a dekonjunktúra lassíthatja, a konjunktúra fokozhatja, de amelynek uiegállania nem szabad. Részben független is a javaslatban tervezett tevékenység a konjunktúrától,, mert a javaslat elsősorban olyan elemek megerősítésére törekszik, amelyek bizonyos anyagi eszközökkel már rendelkeznek és amelyekről feltehető^ hogy teljesíteni tudják a mai gazdasági válságban is azokat a feltételeket, amelyeket a törvény eléjük szab. Igaz, hogy ezeknek az elemeknek is, ezeknek a gazdaságilag erősebb embereknek isi-.',. Elnök: Nagyobb figyelmet kérek a Ház minden oldaláról az előadó úr számára. Krüger Aladár előadó: .. . mérsékeltebb eszközök állnak a rendelkezésükre, viszont a megvalósítandó célok mérsékelt eszközökkel is ülése 1936 március 13-án

} pénteken. ;. könnyebben megközelíthetők, mert ma alacsonyak a földárak. Az eddigi földbirtokpolitikaii törvényes rendelkezések és a további, bevezető szavaimban már említett, előkészületben lévő rendelkezések, tagosítás, öntözés, az Alföld fásítása között ür támadna, ha nem nyújtotta volna be ezt a javaslatot a kormány. Ezzel a javaslattal mintegy áthidalni kívánta az eddigi földbirtokpolitikai intézkedéseket és a jövőben még soron következő földbirtokpolitikai intézkedéseket. A gazdasági világválság, amelyre hivatkozhatnak e javaslattal szemben, sokkal nagyobb terjedelmű, okai világviszonylatban is sokkal mélyebben fekszenek, semhogy a mi kis nemzetünk szerény eszközeivel — nem az egész világra kiterjedőleg, hanem csak a mi szűk határaink között is — megoldhatná és legalább Magyarországon felszámolhatná. Ez a javaslat nem akarja megvalósítani ezt a csodát. Annyit azonban lelkiismereti r kötelességünk megtenni, hogy amennyiben módunkban áll, enyhítsük a világválság hatásait Magyarország polgárai nézve. Ha 35.000 családot földhöz juttatunk, 35.000 családi tűzhely fölé emelünk fedelet és már magáért ezért is érdemes ezzel a törvényjavaslattal az ország elé lépni. Es még egyet, t. Képviselőház! Nekünk a jövőbe is kell tekintenünk. Ügy kell tekintenünk Csonka-Magyarországot, mint valamikor az olaszok Piemontot. Nekünk CsonkaMagyarországon kell keresnünk azt a kijegeoesedett pontot, amely egy boldogabb és nagyobb Magyarországot van hivatva ismét idevarázsolni erre a földre. Módot kell találnunk arra, minden eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy a mai elégedetlenséget levezessük, hogy minél több megelégedett, boldog ember minél nagyobb kenyérhez jusson. Ezt akarja ez a törvényjavaslat, ez ennek a törvényjavaslatnak becsületesen bevallott és eszközeivel céltudatosan megközelíteni kívánt célja. Ezzel a törvénnyel is bizonyítani kívánjuk azt, hogy ameddig Szent István koronájának fénye elhat, ott a magyar törvény legyen az, ami a társadalmi békét, a békés együttműködést, a társadalmi fejlődés lehetőségét biztosítani kívánja. Mivel a törvényjavaslatban ezeket a célokat megvalósítva látom,, kérem a t. Házat, méltóztassék azt általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Bemutatom a t. Háznak .az összeférhetlenségi ítélőbizottság elnökének jelentését, amellyel vitéz Marton Béla képviselő úr öszszeférhetlenségi ügyében az összeférhetlenségi ítélőbizottság március hó 13-án tartott ülésében hozott ítéletét a Háznak beterjeszti. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ítéletet felolvasni. vitéz Szeder János jegyző (olvassa): »A képviselőház összeférhetlenségi ítélőbizottsága 1936. évi március 13-án 'megtartott ülésében vitéz Marton Béla országgyűlési képviselőnek az 1901. évi XXIV. te. 5. §-a 1. pontjának, b) alpontja alapján önmaga ellen bejelentett öszszeférhetlensége ügyében a következőleg ítélt: vitéz Marton Béla országgyűlési képviselőnek ezen összeférhetlenségi ügyében , aáoii feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhetlenség, 11 szavazattal 1 szavazat ellenében kimondotta, hogy összeférhetlenség nem forog mm,