Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-107

312 Az országgyűlés képviselőházának 107. kítását is megengedi, abból iá célból, hogy a középbérlet mintegy vezetőszerepet játsszék azon a helyen,, ahol arra szükség van. Ennek alátámasztására csak arra hivatkozom, hogy a Darányi Ignác-féle javaslat ezen a téren lényegesen messzebb ment, amennyiben előírta azt^ hogy ha 1800 katasztrális holdat meghaladó komplexum kerül telepítés alá, akkor 1800 katasztrális holdanként egy középbérletet kell alakítani, a középbérlet maximumát pedig nem 300, hanem 500 holdban állapította meg. ' Az egyesített bizottság a haszonbérletnek két olyan formáját is felvette a törvényjavaslat szövegébe, amely az eredeti javaslatban nem szerepelt. Ezek: az örökbérlet és a feles haszonbérlet. Az örökbérlet,, vagy ha szabatosabban akarom mondani, az örökhaszonbérlet a magyar jogban icsak mint az 1848 előtti birtokjog emléke ismeretes, a -mai magyar jogrendszertől és gondolkozástól távol áll. A külföld egyes államaiban, például Angliában az intézmény bevált, Franciaországban pedig az 1902. évi június 25-i törvénnyel vezették be újra. Gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor képviselő urak előterjesztett indítványára a bizottság éppen ezekre a külföldi példákra való hivatkozással is az örökbérletet, 'mint a haszoinbérlet egyik lehetőségét a törvényjavaslat szövegébe felvette. Megmondom őszintén, én egyénileg nem vagyok optimista abban a tekintetben, hogy az örökhaszonbérlet befog-e válni. Az örökhaszonbérletnél a föld használója,, az örökhaszonbérlő, csak a használati jogot szerzi meg és ennek fejében teljesít a földtulajdonosnak visszatérő szolgáltatást. Ha azonban nem teljesíti ezt a szolgáltatást, akkor valami szankcióról kell gondoskodni, amely nem lehet anás, mint a fci>mozdítás„ már pedig akkor az örökhaszonbérlet nagyon rövid haszonbérletté válhatik. Nehézséget okoz 'HZ cl I kérdés is, hogy a közszolgáltatásokat ki teljesítse? Valószínűleg a tulajdonosra kell hárítani ezeket, de hogyan tudja ez majd az örökhaszonbérlőtől behajtani

1

? Ezekre és egyéb,, hasonló kérdésekre való tekintettel a bizottság akként határozott, hogy az Örökhaszonbérlet kérdéseit külön törvény fogja majd szabályozni. Az örökhaszonbérlet a felmerült aggodalmak ellenére is jobb megoldás, mint a járadéktelek. A járadéktelek ugyanis külső formájában hasonlít az örökhaszonbérlethez, de a járadék teleknél a földhasználó a föld tulajdonát is megszerzi és a megszerzett földtulajdon fejében fizet a volt tulajdonosnak állandóan visszatérő szolgáltatást, járadékot. Ez megint egészen különleges intézmény. Az előbbit, az örökhaszonbérletet a mai magyar jogrendszerbe könnyebben és jobban bellieszthetőnek tartom. A másik haszonbérleti forma, amelyet mint újítást vettünk be a javaslatba, a feleshaszonbérlet, amelyet az eredeti szöveg még nem említett. A feleshaszonbérlet a magyar jogi és gazdaságii életben nem ismeretlen, sőt inkább a legszélesebb körben általánosan ismert és a gyakorlat által kialakított szabályok szerint élő intézmény. Mezőgazdasággal foglalkozó falusi népünk jelentékeny hányada ma is feles gazdálkodásban műveli a földet. Indokolt volt tehát a feleshaszonbérletet, mint a kishaszonbérlet egyik lehetséges formáját, ebben a javaslatba felvenni. Mivel azonban nem minden helyen és nem egyformán találhatók meg azok az ülése 1936 március 13-án, pénteken. adottságok, amelyek a feleshaszonbérlet előfeltételeit, a felesh aszón bérletek alakítását a javaslat a tulajdonos elhatározására bízza. Ismertetvén a rendelkezések bizonyos összefüggő részét, ezek következtetéseit kell most levonnom, hogy milyen lesz az eredmény, amely a gyakorlati életben e „jogszabályok alapján fog mutatkozni. Az említett rendelkezések alá összesen 92 nagybirtok esik, amelyek mezőgazdasági területe 844.426 katasztrális hold, az átengedésre kijelölhető maximális terület pedig mintegy 200.000 katasztrális holdat tesz ki. Átengedési kötelezettség alá esik^ még a javaslat szerint 32, a háború kitörése óta szerzett, 1000 katasztrális holdon felüli mezőgazdasági terű-, lettel bíró nagybirtok. Ebből az átengedésre kerülő terület mintegy 20.000 katasztrális holdat tesz ki. Az így átengedési kötelezettség alá vonható terület azonban nem fedezi még azt a földszükségletet sem, amelyre a legközelebbi 20 éven belül szükség lesz. A hiány azonban ki fog kerülni egyrészt a túladósodott védett birtokok önkéntes felajánlásából, másrészt számítani kell arra is, hogy önkéntes birtokeladások is lesznek, valamint, hogy a földszükséglet részbeni kielégítését á nagybirtokosok területük egyrészének kishaszonbérletbe adásával is elő fogják segíteni. Az átengedési kötelezettség a nagybirtok részére kétségtelenül terhelést, áldozatot jelent, amely azonban teljes kártalanítással jár. Módjában áll a tulajdonosnak a kártalanítási öszszeget akár a birtokba befektetni, akár pedig más birtokot szerezni helyette. Amennyit veszít területéből a nagybirtok, ugyanannyit nyer területben a kisbirtok és vele az egész agrártársadalom. Az átengedésre kötelezés szabályait a javaslat részletesen megállapítja s az eljárás során külön gondot fordít arra, hogy a megmaradó részen az okszerű gazdálkodás folytatható legyen. Részletesen gondoskodik a javaslat a jelzálogos hitelezők és más érdekeltek biztosításáról is. Külön rá kell mutatnom arra, hogy az átengedésre kötelezett ingatlan kegyúri terhektől mentesen jut az állam és az államon keresztül a telepesek tulajdonába és a kegyúri terheket készpénzzel vagy ingatlannal fogják megváltani. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Ezzel kiküszöböljük azt a súrlódási felületet, amely a kegyúri szolgáltatások tekintetében az esetleg újabban letelepült telepesek és a kegyúri szolgáltatásra jogosult egyéneik között felmerülnek. A tulajdonjog átengedésére kötelezetteket a telepítési alapból az egész becsérték megfizetésével kell kártalanítani. Nyomatékosan kiemelem azt, hogy a teljes becsérték teljes kiegyenlítésével nyernek kártalanítást. A kártalanítási összeg kétharmadát az ingatlan tulajdonba vétele és a tényleges birtokbavétel előtt készpénzben kell kifizetni,, egyharmadát pedig 25 év alatt évi 3'5 százalékos utólagos kamatozás mellett egyenlő évi Tészletekben kell kiegyenlíteni. Ismét rámutatok arra, hogy a 25 év alatt törlesztendő összeg s ennek kamatai a köztartozásokba a földtulajdonos javára beszámítandók. A becsérték megállapítását á javaslat a tulajdonos és a kincstár szabad egyezkedésére bízza. Ha megegyezés nem jön létre, akkor a kártalanítási határt a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. Ha pedig a fél a földmíve-