Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-107
Az országgyűlés képviselőházának 107.. i fásítását és öntözését kívánják fokozottabb i mértékben szolgálni. Megemlíteni ugyanitt a tagosítás újrafelvételét és fokozottabb mértékben való támogatását is. A javaslat tehát így, ahogyan méltóztatik a szöveget átnézni, egymagában sem esik a földreform általánosan elfogadott fogalma alá, annál kevésbbé ebben a most általam nyomatékosan kiemelt szerves kapcsolatában a már letárgyalt, részben törvényerőre emelkedett, valamint itt említett további törvényhozási intézkedésekkel. Azokra a földbirtoikpolitilkai, elsősorban telepítési intézkedésekre, amelyekkel a jelen javaslat foglalkozik, szükség van s így azoknak törvényhozási szabályozása indokolt. Az állam — miként azt már bevezető szavaimban is voltam bátor említeni és most ismételten hangsúlyozom — nem zárkózhatik el az elől a feladat elől, hogy a népesség és a földbirtok megoszlása közötti arányt figyelemmel kísérje és azt szabályozza. A helyes arány megzavarása társadalmi és gazdasági válságokat idézhet fel s az akut válsággal sokkal nehezebb megküzdeni, mint azt kellő, óvatos előrelátással megelőzni. Ha a magyar törvényhozás a telepítést még a békeidőben megfelelően szabályozta volna. ezzel minden valószínűség szerint igen nagy mértékben meg lehetett volna előzni azt a forradalmi hangulatot, amelynek levezetése érdekében azután az 1920 : XXXVI. te. vált szükségessé. A jelen törvényjavaslat tehát lényegében és céljában is különbözik az 1920 : XXXVI. tc.-től. (Mozgás a baloldalon.) Nem akut válságot kíván nagy tömegekre kiterjedő, gyors rendelkezésekkel levezetni, hanem állandó földbirtokpolitika irányelveit fekteti le s annak hosszabb időn keresztül való megvalósítását tűzi M célul. (Rakovszky Tibor: Ez az igazi álmoskönyv!) Az 1920: XXXVI. te, eredményei között le kell szegeznem iítt is azt, hogy 937.785' katasztrális hold területet mozgósított, ebből alakított 426.088 törpe- és kisbirtokot. Legsikerültebb volt a házhelyrendezés, amely 259.733 új házhelyet teremtett Magyarországon. Talán legkevésbbé sikerült a kishaszonbérletek bevezetése. Mindössze 155.807 kat. holdon létesítettek kényszerhaszonbérleteket, de mivel a kényszerkishaszonbérletek szabályait nem rendezték, részben a kisgazdák körében is elégedetlenség támadt, de különösen a földtulajdonosok részéről súlyos kifogások merültek fel abban a tekintetben, hogy a kishaszonbérek behajtása nagyon sok helyen kínos, sok esetben pedig lehetetlen. A legnagyobb hiánya volt az 1920:XXXVI. tc.-nek az, hogy az akkori viszonyok között indokoltan ugyan, megoldatlanul hagyta a földreform egyik leglényegesebb kérdését: az igénybevett földek árának megállapítását, ami azután az igénylők részéről tág teret nyitott a kellően meg nem fontolt igényléseknek, a földtulajdonosok részéről pedig súlyos következmény ékkel járó .bizonytalanságot eredményezett. Ezzel szemben — és ezt már most ki akarom emelni — a jelen törvényjavaslat értelmében megvásárolandó,, vagy tulajdonul átengedendő^ ingatlanok vételára még az átvétel előtt ^megállapítást nyer és az állam a kártalanítási árnak legalább kétharmadrészét, hangsúlyozom 1 , legalább kétharmadrészét, kifizeti a földtulajdonosoknak ugyancsak még az átvétel előtt, a hátralévő részt pedig előre ilése 1936 váreius 13-án, pénteken. 309 megszabott részletekben törleszti 3 ' 5 százalékos kamatozás mellett. A bizottság célszerűnek és méltányosnak találta bevenni a javaslatba azt a, további intézkedést is, hogy az átengedésre kötelezett fél e részleteknek folyó köztartozásaiba leendő beszámítását kívánhatja. Igen lényeges alapelve a javaslatnak az, hogy a magántulajdon elvét a legmesszebbmenőleg tiszteletben tartja és a magántulajdonhoz teljes kártalanítás mellett is csak akkor nyúl hozzá, ha erre közérdekből feltétlenül szükség van; egyébként pedig lehetőleg más imódon megszerzett ingatlanokkal kívánja a telepítési szükségleteket kielégíteni. A törvényjavaslat tehát azon a nyomon halad, amelyen a kisajátításnak általában haladnia kell. Figyelembe veszi a termelés érdekeit, és erre tekintettel,, közérdekből is általában csak a törvényben pontosan^ meghatározott hányadrészre terjeszti ki az átengedési kötelezettséget, hogy a megmaradó részen az okszerű gazdálkodás folytatható legyen. E keretek között a javaslat célja: az ország egyetemes érdekeinek leginkább megfelelő birtokmegoszlás kialakulásának előmozdítása; egy-egy család eredményes gazdálkodására alkalmas önálló gazdaságok létesítése, meglévő kisebb gazdaságok kiegészítése útján olyan vidékéken, amelyeken a kisbirtokok szaporítása közszempontból kívánatos. Ebben a mondatban kívántam tömören összefoglalni a javaslat igazi célját. Az eszközök pedig: az ingatlaneldarabolások, tartós haszonbérletek alapítása,, földbérlő szövetkezetek létesítése és a szorosabb értelemben vett telepítés. Említettem az előbb, hogy a hitbizományi és a mar korábban letárgyalt törvényjavaslatokkal kapcsolatosan kell elbírálni ezt a törvényt. Most rá kell mutatnom arra, hogy a hitbizományi törvény a középbirtokok szaporítását tartotta szem előtt, a jelen törvényjavaslat pedig az egy család megélhetését biztosító kisbirtokokra,, ezek szaporítására helyezi a fősúlyt. Erre pedig szükség van. Ezt a következő adatokkal kívánom alátámasztani: NagyMagyarország 49 millió kat. hold területéből Csonka-Magyarországon mindössze 16 millió kat. hold maradt. Nagy-Magyarországon 19'5 millió kat. hold nagybirtok volt, ebből 6 millió kat. hold esik Csonka-Magyarország területére. A hitbizományi birtokok Nagy-Magyarország területének 4"7 százalékát tették ki, Csonka-Magyarország területének 6'8 százalékát teszik. Ha most Csonka-Magyarország területének pontosan 16,152.206 katasztrális hold területéből egyes birtokkategóriákat kiemelek, akkor a következőket találom: az öt holdon aluli területek nagysága kitesz összesen 2,975.540 katasztrális holdat, az 1000 holdon felülieké pedig 3,578.652 holdat, vagyis a két szélsőség —az öt holdon aluli és az 1000 holdon felüli birtok — az ország területének 40%-át foglalja magában. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a kisbirtok aránya megjavíttassék és a kisbirtokososztály szap orí ttassék. Az a célkitűzés, amelyet a törvényjavaslatot illetőleg megállapítottam, azt mutatja, hogy a törvényjavaslat a radikalizmustól távol áll és nem nagybirtokellenes. A nagybirtoknak a termelés terén vezető szerepe van és főleg a belterjesség fokozásával nagy népeltartó képessége még tovább fokozódni fog.
