Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-105

250 Az országgyűlés képviselőházának T. Ház! A belügyminiszter úr a közigazgatási kérdések helyes adminisztrálásának reményével indokolja ezt a javaslatot. Tisztelettel kérdem, miért nem méltóztatik elsősorban azokat az adminisztratív intézkedéseket megtenni, amelyek egyszerűsítenék a közigazgatási adminisztrációt és amelyekre már ma is külön törvény nélkül is módja van. Mondok egy példát. A szegények, akik szegénységi bizonyítványt mutatnak fel, ingyenes gyógyszert kapnak, amelyet az Országos Betegápolási Alap térít meg. A gyógyszer kiosztása úgy történik, — méltóztassék ezt megfigyelni, mert igen érdekes és az egész közigazgatási adminisztrációra jellemző esetet mondok el — a gyógyszer kiosztása úgy történik, hogy a szegény beteg a szegénységi bizonyítvánnyal elmegy a kerületi orvoshoz; a kerületi orvos a szegénységi bizonyítvány alapján felírja neki az ingyenes gyógyszer kiszolgáltatására jogosító receptet, a beteg elmegy ezzel egy gyógyszertárba, ahol megkapja az orvosságot. A gyógyszertárak ezeket a recepteket összegyűjtik, amikor azután egy-kétezer darab együtt van és azt be akarják nyújtani az Országos Betegápolási Alaphoz, az csak úgy fogadja el azokat, ha előzetesen minden egyes ilyen vényre, ilyen orvosi receptre ugyanaz a kerületi elöljáróság, amely egyszer már kiállította a szegénységi bizonyítványt, most újból rávezeti, hogy az illető a gyógyszert megfizetni nem képes és még mindig olyan szegény, hogy rászorul az ingyenes orvosi kezelésre és az ingyenes gyógyszerre. Most például Budapesten egy kerületben, ahol 8—10 vagy 12 gyógyszertár van, kéthetenként, háromhetenként, vagy mondjuk havonként összegyűl 40—50.000 ilyen recept, melyet az elöljáróságnak darabonként ki kellene vizsgálni. Természetes, hogy ezt nem csinálják meg, mert fizikailag nem tudják megcsinálni, e helyett egy altiszt 24 óráig nem csinál mást,^ mint ráüt a receptekre egy bélyegzőt a kívánt szöveggel, egy tisztviselő 24 óráig vagy két napig nem csinál mást, mint a nevét aláírja és egy kerületi elöljáró ismét egy vagy két délelőttön keresztül azzal foglalkozik^ az a hivatalos teendője, hogy a nevét szignálja, a nevét rávezeti ezekre a receptekre. Méltóztatnak látni, hogy teljesen hiábavaló és teljesen felesleges tehát ez a munka és a belügyminiszter úrnak csak egyetlenegy tollvonásába ikerülne, hogy ezen változtasson. Ennek ellenére, a-helyett, hogy ez megtörténnék, új rendeleteket kapunk, amelyek a belügyminiszter úrnak rettenetes nagy puvoiret fognak adni és én attól félek, hogy ezzel a puvoirral, ezekkel a felhatalmazásokkal éppen úgy nem fog élni az ügy érdekében, 'mint ahogy nem él a mai lehetőségekkel sem. T. Képviselőház! Vannak azután a javaslatiban olyan ©gészen különös dolgok, amelyeket, őszintén szólva, nem értek és amelyeknek módosítását tisztelettel kérem a belügyminiszter úrtól. Itt van példának okáért egy olyan szakasz, amely, ha jól emlékszem, azt mondja, hogy ia székesfőváros kerületi orvosai is ezentúl tiszti vizsgát, sőt ha jól tudom, tiszti tanfolyamokat is köteleseik végezni. (Egy hang a báloldalon: El van ejtve!) El van ejtve? Kósiaönöm szépen. De itt van a másik. A 4. §.4. pontját is kérem megváltoztatni, amely a tisztiorvosi kar magángyakorlatára vonatkozik. Itt azt kérem, hogy azoknak a tisztiorvosoknak, akitk eddig magángyakorlatot folytattak, ezt a magángyakorlatot legalább átmenetileg méltóztassék lehetőivé tenni. >5. ülése 1986 március 11-én, szerdán. Mélyen t. Képviselőház! Nagyon isajnálam, hogy ismétlésekbe kell bocsátkoznom, de amint mondottam, a törvényjavaslat legnagyobb hibájának azt tartom, hogy nem a szegény betegek kezelését és ezzel a népegészségügyet segíti elő, hanem kizárólag adminisztratív feliadatokat lát el és az egész vonalon lehetőséget nyújt arra, hogy rendeletekkel kormányozzanak, rendeleti úton intézkedjenek és ez az, amit ién aggályosnak, feleslegesnek tartok és amit nem tartok helyes törvényalkotási módnak. A törvény legyen precíz, a törvény legyen olyan, hogy félreértésekre ne adjon alkalmat és minden törvénynek legfontosabb kelléke az, hogy kösse meg mindenkinek a kezét, a miniszterét és a kormányét éppúgy, mint a .kisemberekét. Ezt a törvényjavaslatot éppen ezért általános ságiban, a részletes vita alapjául nem fogadhatom el és ellene fogok szavazni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik Gyönki Imre képviselő úr! (Felkiáltások: Nincs itt!) A képívdselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. (Csoór Lajos szólásra jelentkezik.) Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr! Csoór Lajos: T. Képviselőház! Az idő előrehaladottsága miatt tisztelettel kérném, hogy felszólalásomat a jövő ülésen mondhassam el, miután csak 10 perc van hátra az interpellációik megkezdéséig. (Felkiáltások: Megadjuk/) Elnök: Kérdem a t. Házat, megadja-e a halasztást? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. T. Ház! Miután a tegnapi ülésünkön hoizott határozat folytán az interpellációk meghallgatására Yzl órakor térünk át, ezért a vitát félbeszakítom. Bejelentem a t. Háznak, hogy Hegedűs Kálmán képviselő úr indítványt nyújtott be aziránt, hogy a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapi ttassék meg. (Rupert Rezső: Minek ez? — Klein Antal: Holnap úgy is be lesz fejezve! — Zaj a bal- és a szélsőbáloldalon.) A házszabályok 132. §-ának 2. bekezdése értelmében az indítvány felett a legközelebbi ülésünk elején fog a Ház határozni. Most pedig javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülését a Ház holnap délután 4 órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki: a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, továbbá a telepítésről és más földibirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnöki napirendi javaslatot elfogadja. Az interpellációt megelőzően a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak Rupert Rezső képviselő úr múlt évi június hó 5-én a főiskolai beiratkozások tárgyában előterjesztett interpellációjára adott válaszát fogom felolvastatni. Kérern a jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni. Szeder Jánas jegyző (olvassa): »Nagyméltóságú Elnök Ur! Van szerencsém tisztelettel közölni Nagyméltóságoddal, hogy Rupert Rezső országgyűlési képviselő úrnak, 1935. évi június