Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-101

Az országgyűlés képviselőházának 101. ülése 1936 márchis h-én, szerdán. 131 ról 'beszélt, akik nem engedelmeskednek az intencióknak. Nyugodt lélekkel jelenthetem ki, hogy ilyenek nincsenek. Lehetséges, hogy valaki téved, de hogy valaki tudatosan^ szembehelyezkedjék, az nincs, az nem lehet, és ha ezt valaki megpróbálná, csak először próbálná meg, de egyszersmind utoljára is. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik megjegyzés, amelyet tenni kívánok — amire már tulajdonképpen előbb kellett volna kitérnem — az, hogy a közigazgatási tanfolyam megnyitásával kapcsolatosan az igen t. képviselő úr a közigazgatásról általában olyan képet adott, amelyet nekem a leghatározottabban vissza kell utasítanám, (Helyeslés a jobboldalon.) azért, mert nem attól a naptól kezdve kellene a közigazgatásinaik megváltoznia, amikor a közigazgatási tanfolyam megnyílt. A közigazgatási tanfolyamnak nem az a, célja, hogy itt valami egészen új, soha nem létezett rendszert hozzon be, hanem az továbbképzést jelent, továbbképzését jelenti a tisztviselői karnak, annak a tisztviselői Ik'arnak, amely nagyon kötelességtudó an, nagyon híven és nagyon fegyelmezetten teljesíti kötelességét, (Zaj a baloldalon.) és amely testületnek a keretében nem több, hanem inkább kevesebb olyan ember van, aki téved, vagy hibát csinál. Ezeket a tévedéseket, ezeket a hibákat, amelyek — mint előbb említettem — minden emberi intézménynél előfordulnak, az embernek tudomásul kell vennie, és nem kell beállítani úgy, mintha rosszakarat vezetné őket. Igenis az én feladatom az iskolázás irányítása, hogy ezek minél kevesebbszer forduljanak elő. De azt a beállítást, ahogy az igen t. képviselő úr a békéscsabai rendőrkapitány eljárását beállította, vissza kell utasítanom és ezt nem teszem magamévá. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. (Egy hang a jobboldalon: Ezért nem vonják felelősségre a képviselő urat! Felelőtlenül tetszik ezt itt mondani! — Györki Imre: Egy hétig még hallgasson! Azután még tovább is hallgathat! — Farkas István: Hallgasson! Fogja be a száját!) Farkas képviselő urat rendreutasítom. (Egy hang jobbfelől: Honnan tudja az ítéletet? — Haám Artúr: Érdekes, hogy előre tudják az ítéletet! — Farkas István: Csendőrök választották meg szuronnyal! — Zaj. — Elnök csenget.) Györki Imre: T. Képviselőház! Én is csak néhány mondatra szorítkozom, amikor a miniszter úr felszólalására válaszolok. A miniszter úr azt mondotta, hogy kiskirályok nincsenek, és ilyeneket nem fog tűrni. Engedje meg a t. belügyminiszter úr: 14 éves képviselőségem alatt magam is hallottam már vidéki, éspedig határmenti rendőrkapitánytól, — akinél valamilyen vidéki rendőrségi atrocitás ügyében eljártam és akinek megmondtam, hogy Budapesten egészen más a felfogás abban a kérdésben, mint az illető rendőrkapitány úré — hogy nekem határozottan kijelentette: a t. belügyminiszter úr intézkedhetik a várban, ő azonban egy határmenti kerület rendőrkapitányságának vezetője s ő tudja megállapítani, hogy ott helyben mi szükséges; neki a belügyminiszter nem parancsol. (Zaj a jobboldalon. — Csizmadia András: Valószínűleg nem így mondta!) Szórói-szóra így mondta. Tessék feltételezni rólam jánnyit, hogy nem vagyok hajlandó másként beállítani, ha nem így történt volna. Szószerint ezt a kijelentést tette. Ami a közigazgatást illeti, errevonatkozólag én nem tettem egyebet, t. belügyminiszter úr, mint hogy felolvastam a tanfolyam megnyitása alkalmával elhangzott beszédekből egyes részeket, s ezekben az általam felolvasott részekben van ez a mondat (olvassa): »Meg kell, hogy változzék a magyar közéletnek az a része, amely a közigazgatásban nyilvánul meg.« Ha tehát önök, akik ott jelen voltak és megnyitották a közigazgatási továbbképző tanfolyamot, szükségesnek tartották, hogy ez megváltozzék, ez azt jelenti, hogy az eddigi állapotot önök is velünk együtt rossznak tartották. (Kozma Miklós belügyminsizter: De nem abban az értelemben!) Mert ha jónak tartották volna, akkor nem követelték volna meg, hogy ez a szellem, amely a közigazgatásban eddig .Jvolt, megváltozzék. (Csizmadia András: Nem voltak elég szigorúak! — vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: A »megváltozás« a több tudásra vonatkozott!) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a miniszter úr válaszát tudomásul vette. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Brandt Vilmos jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződött este 8 óra 13 perckor.) Hitelesítették : Vásárhelyi Sándor s. L Müller Antal s. k. naplóbíráló.bizottsági tagok. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. 20