Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-96
Az országgyűlés képviselőházának 96. ülése 1936. évi február hó 25-én, kedden, Kornis Gyula és viléz Bobory. György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szólö törvényjavaslat. Hozzászóltak : Farkas István, Bud János, Bródy Ernő, Rajniss Ferenc, Vázsonyi János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpella ci ós könyv felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. Â kormány részéről jelen voltak : vitéz Gömbös Gyula, Bornemisza Géza, Winchkler István, (Az ülés kezdődött délután & óra A perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Slnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Rakovszky Tibor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Brandt Vilmos, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Veres Zoltán jegyző urat kérem fel. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr a földinívelésügyi miniszter nevében is írásbeli választ fog adni ifj. Balogh István képviselő úrnak folyó évi január hó 22-én a termelőknek és kisiparosoknak a német sertéskivitel körül felmerült sérelmei tárgyában elmondott interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 197, 199.) Szólásra következik Farkas István képviselő úr. Farkas István: T. Képviselőház! Akik ezt a javaslatot eddig elfogadták és mellette szólaltak fel, azt hangoztatták, hogy ez a javaslat megoldja a kisiparosok bajainak egy részét. Ez a felfogás nyilatkozik meg az indokolásban is, amely hivatkozik arra, hogy a kisiparosok érdekeinek védelme céljából alkották meg ezt a novellát és hogy ennek rendeltetése a kisipar helyzetét és a kisipar jövőjét (biztosítani azokkal a jogi formulákkal, amelyek a javaslatban foglaltatnak. Először is nézzük meg, mi az a kisipar a mostani gazdasági rendben, mi a, jelentősége, miként él és mik az életfeltételei, mert az, amit eddig hallottunk akár jogi formulákban, akár gazdasági vonatkozásban a kisiparosok osztályhelyzetével szemben, mind nem magyarázza meg ezt a kérdést és nem ad tiszta képet arról, hogy ez a javaslat segíthet-e egyáltalában valamit a kisiparosokon, használhat-e nekik valamit, vagy sem. Meg kell állapítani elsősorban azt, hogy a mai termelési rendszerben a kisKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ V. iparnak mi a szerepe, mi a lehetősége, mik az életfeltételei és milyen az egész társadalmi gazdasági (berendezkedésünk a kisipar jövője, a kisipar exisztenciája szempontjából. Ma már köztudomású dolog, mindenki tudja, az is, aki nem vizsgálja, sokat a gazdasági élet fejlődéséit, hogy a technikai tömegtermelés korszakát éljük; a mechanika elhódította az ipari termelés területét, a gépek sokasága bevonult mindenüvé az iparba, tönkreteszi az emberi munkaerőt, kisajátítja a termelés nagy részét és a tömegfogyasztást a gyáripar, a mechanika látja el. Érdekes volna,, ha valaki megmondaná, hogyan lehet ez ellen védekezni. Senki sem mondja meg. Mi mondjuk meg, mert nekünk van meg az elgondolásunk arra, hogy hogyan lehet ez ellen védekezni. De ez a fejlődési folyamat még tovább megy, amíg az emberi gondolkozás, " az emberi munka új alkotásokat fog létrehozni, addig a technikát a gazdasági tőke kihasználja a maga javára és ezzel a maga fölényét rákényszeríti az egész gazdasági életre, ha akarjuk, ha nem. Akármilyen konzervatív ember valaki, nem helyezkedhetik erre az álláspontra, — bár vannak, akik hangsúlyozzák, hogy a gépeket tönkre kell tenni. Valamikor Angliában a kapitalizmus kezdő korszakában össze is törték a takácsok a szövőgépeket. De viszont, ha valaki megnézi a mai gépeket és az akkoriakat, amelyeket öszszetörtek, azok között fejlődésben legalább ezer év különbséget lát. Ezt megsemmisíteni nem lehet, kiirtani nem lehet. Mert ha egyik állam kiirtja, az történik vele, hogy az olyan államot, amely elmaradt a gazdasági termelés területén és nem tartott lépést a fejlődéssel, kizsákmányolja a többi állam. Anglia világuralmának az az alapja, hogy tökéletesítette a termelését. Amerikának fölénye albban rejlik és tisztán ez adja meg neki a világuralmat, hogy nagy, hatalmas felkészültségével idegen népeket rabigában tud tartani és az idegen népeket ki tudja használni. Akármelyik legnépesebb iparunkat nézzük, — ott van a vasipar, a nyomdaipar, a bőráruipar, a vasipar — minden iparágunkban úgyszólván kivétel nélkül érvényesül az, amit mondtam. Az egyik'iparban tökéletesebbek à 78
