Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-93
Az országgyűlés képviselőházának 93. megvalósítottam-e vagy nem, akkor csak két dolgot talált, mint kiütköző gravament. (Payr Hugó: Csak tíz perc meghosszabbítást kaptam! — Felkiáltások a jobboldalon: Annyit kért! — Eckhardt Tibor: Három nap sem volna elég! — Gr. Festetics Domonkos: Azt nem bírnánk ki!) és ez az ő argumentuma az én politikámmal szemben: egy kijelentésem az amnesztia-kérdésről és a Vadnay-kérdésről. Akkor, amikor van földbirtokpolitikai probélma... (Eckhardt Tibor: Nincs megoldva!) Majd jön a telepítési javaslat. (Eckhardt Tibor: Csak meg lett piszkálva!) Itt van a hitbizományi javaslat (Eckhardt Tibor: Nincs megoldva!) â gazdaadósságok kérdésének rendezése. (Eckhardt Tibor: Nincs megoldva!) Szerintem meg van oldva. (Eckhardt Tibor: Ez a baj! — Zaj a baloldalon.) Ha előveszi képviselő úr a nemzeti munkatér vet, a 95 pontot, akkor meg fogja látni, hogy majdnem minden egyes kérdés (Eckhardt Tibor: Meg van oldva!) — nincs. (Derültség. — Eckhardt Tibor: Akkor el ; lehet menni!) — napirenden van, jelentékeny részben meg van oldva, igen jelentékeny részben tárgyalás alatt van (Ügy van! a jobboldalon.), és meggyőződésem, hogy ha a mindenható Isten is úgy akarja, bebizonyíthatom, ;hogy egészében meg lesz oldva. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Payr Hugó: Gyenge taps! — Bárczay János: Nem akarjuk zavarni! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Arról sem vitatkozom, hogy van-e protekcionizmus vagy nincs, van-e nepotizmus vagy nincs. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez tagadhatatlan!) Ha az urak konkrét alakban terjesztenek ilyen eseteket elém, a legnagyobb készséggel kivizsgálom azokat még akkor is, ha rólam van szó. Helytelenítem a protekcionizmust, mert ismerem kollegáim álláspontját, mivel elnökölök a minisztertanácson, ahol mindig a szakszerűség az, amelyet elsősorban értékelünk. Es< nem helyesleni, nem helyeseltem és nem fogóim helyeselni a nepotizmust sem. (Eckhardt Tibor: Majd meglátjuk, ki lesz a tűzoltófőparancsnok! — Gr. Festeties Domonkos: Payr Hugó! — Payr Hugó: En nem vállaltam soha semmit! — vitéz Scheftsik György: De nem is nagyon ajánlották! — Derültség a jobboldalon. — Zaj, — Elnök csenget.) Tegnap a tűzoltó-törvényjavaslat tárgyalásánál kiderült, hogy egy ismeretlen, még fel nem kutatott egyén ellen harcol az ellenzék. Ma megállapítottam, hogy ezt az egyént dr. Kiss Lajosnak hívják (Eckhardt Tibor: Mi már három hónapja tudjuk! — Derültség a baloldalon.) ... és az én titkárom. (Éljenzés a jobboldalon.) Tisztelettel bejelentem, hogy — sajnos — semmi rokoni kapcsolat köztem és dr. Kiss Lajos között nincsen. (Payr Hugó: Ki mondta, 'hogy van? ~ Eckhardt Tibor: Ez protekcionizmus! — Zaj.) Másodszor bejelentem a t. Háznak, hogy egészen elsőrangú titkár. (Payr Hugó: Tudom, hogy az! Es szimpatikus, okos, intelligens! Csak éppen a tűzoltásJhoia nem ért! — Zaj.) Harmadszor tisztelettel bejelentem (Halljuk! Halljuk!) hogy a tűzoltókérdések egyik legelsőrangú szakembere. (Ellenmondások a baloldalon.) Negyedszer bejelentem, hogy rendkívül sajnálnám, ha elhagyná nálam betöltött posztját. (Eckhardt Tibor: El fogja hagyni!) Ha pedig elhagyja, akkor meggyőződésem az, hogy egészen elsőrangúan fogja betölteni azt az állást, amelyet némelyek tőle irigyelnek. (Payr Hugó: Szóval kinevezik szakembernek! — Zaj. — Halljuk! ülése 1936 február 19-én, szerdán. 479 Halljuk! a jobboldalon.) Ötödször bejelentem, hogy köztem és a belügyminiszter úr ő excellenciája között — aki illetékes ebben — erről a kérdésről még szó sem esett. (Eckhardt Tibor: Majd lesz! — Derültség. — Payr Hugó: Majd Marton Béla megmondja a belügyminiszter úrnak! — Zaj.) T. Ház! Nem tudom, — és ezt talán az igen t. képviselő úr nem veszi rossz néven úgy sem, mint S'portsmann — (Eckhardt Tibor: Mi maisok mindenhez hozzá vagyunk szokva! — Felkiáltások jobbfelöl: Mi is! •— Zaj.) de úgy látom, hogy az urak valamennyien autószuggesztióban gyakorolják magukat. Autósznggesztióban látják: annak a rémképét, hogy diktatúra lesz, autószuggesztió révén látják, hotgiy alkotmánysérelem van. Módjukban van feljelenteni és bíróság elé állítani bennünket! Autószuggesztióban látják azt, hogy itt teljes elnyomatás van. Azt szeretném, ha a politikai szem tisztánlátásával néznék ezt a kérdést és ezt az interpellációt is. Mi régi ismerősök vagyunk. (Eckhardt Tibor: Gratulálok! — Derültség a baloldalon.) Es ez mindig baj, mert nagyon ismerjük egymást. (Derültség.) A képviselő urat is. (Payr Hugó: Csak az a kérdés, hogy kire baj? — Gr. Festetics Domonkos: Magára! — Félytonos zaj, — Elnök csenget.) Ha elképzelem magamban egy ilyen aktív embernek az életét az ellenzék sorában, akkor valahogyan meg tudom érteni ezt az interpellációt, is. ö fanatikusa egy eszmekörnek, ezt el kell ismernem. (Eckhardt Tibor: Nagyon jó! Meg leszel dicsérve!) Nem egészen. (Payr Hugó: Nem valószínű! — Derültség.) Fanatikusa egy eszmekörnek, amelynek realitását én e pillanatban és még egy pár esztendeig kétségbevonom. (Czirják Antal: Még egy pár esztendeig?) Igen. (Gr. Festetics Domonkos: Még egy pár esztendeig? Jaj, jaj!) Es miután mindenkinek, aki politikus, csak egy lehet a célja: eszmekörét érvényesíteni (hatalomrajutás révén, (17gy van! Ügy van! jobb felől.) logikus, hogy képviselőtársam azt szeretné, ha a közvélemény előtt diszkreditálhatná a 'miniszterelnököt, a pártot, a kormányt, mindent, hogy előkészítse a talajt valamelyik, de elsősorban a saját politikai pártjának az érvényesülésére. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Eckhardt Tibor. Ne tessék rémképeket látni! Nem mindenki akar miniszterelnök lenni! — Derültség. — Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — vitéz Hadnagy Domokos: Csak Eckhardt Tibor akar! — Payr Hugó: Minden kvalitása megvan hozzá! — Antal István: A pártértekezleten tetszett ezt tagadni! — Payr Hugó: Majd elmondom, hogy mit mondottam egy évvel ezelőtt! — Zaj.) Eckhardt Tibor képviselő úrnak csak azt válaszolom, hogy ezt az állítását nehéz bizonyítani, mert ez nem is volna helyes egy pártvezér részéről. (Eckhardt Tibor: Payrról beszéltem! — Taps a balközépen. — Derültség. — Fábián Béla: Sokan lesznek a háta mögött, ha az, amit hirdet, megvalósul! — Zaj.) Ezt a tendenciát semmiféle párttól rossznéven venni nem lehet. Hiszen a vidéki propaganda anyaga is sokkal szűkebb lenne, ha erről nem lehetne szó. (Derültség a jobboldalon.) Amikor beígérik, hogy holnapután bukik a kormány vagy azt mondják, hogy már csak bejárok a hivatalba, vagy azt a megtisztelő hasonlatot is hallom, hogy a halott Szolimán módjára élem immár életemet. Egyben biztos a spekuláció: egyszer én is elmegyek. (Payr Hugó: Mindig az iá kormány bukik, amely éppen van ! — Egy