Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-86

Az országgyűlés képviselőházának 86. ÜA Helytelen volt az a beállítás, amely történt és éppen azért mondom ismételten: sokkal fontosabbnak találtam volna» ha igazi földbirtokreformmal léptünk volna elő. Ezzel kielégítettük volna azt a várakozást, amellyel az egész ország felfigyelt ennek a hitbizományi reformnak tárgyalására. így természetesen ez a hitbizományi reform ezeknek az embereknek számára csak újabb csalódás lesz. (Zaj a középen. — Csoór Lajos: Csalódtak pedig már eleget!) Mélyen tisztelt képviselőtársam említette, hogy nem lehet elég földet találni, mégis van sok út és mód, amellyel segítségére lehetünk a kisembernek, megkönnyíthetjük életét. Ha nem tudjuk három holdját nagyobbítani öt holdra, vagy nyolc, meg tíz holdra, tudunk rajta segíteni úgy, hogy tehermentesítést eszközlünk, hogy iparkodunk mindenféle kedvezményben részesíteni, illetve oktatással rávezetni, hogy azon a kisbirtokon úgy gazdálkodjék, hogy könnyebben megtalálja a megélhetését. A földbirtokrefonm, mondom, millióknak vágya és kívánsága és elsősorban arra kérem a mélyen t. kormányt, hogy ezt tényleg vegye fontolóra, tegyen meg mindent, hogy mindenekelőtt azokon segítsen, akik a vagyonvált-, ságföldekből és az Ofb.-földekből részesültek s azokon, akik házhelyeket^ kaptak és Faksz.-kölcsönnel házaikat felépítették. Csanád-Arad-Torontál vármegye tavaly egyhangú határozatot hozott, amelynek alapján feliratot intézett a kormányhoz, hogy a házhelykérdést oldják meg akképpen, hogy számítsák ki, mennyibe került annakidején az a kölcsön búzában és ibúzában fizesse az illető^ tartozását. Ha akkor ez kitett 60 mázsa búzát és valaki ezt most húsz éven keresztül kénytelen évi 3 mázsa búzával fizetni, akkor megtalálja a maga számítását. Ha azonban a mélyen t. kormány ezt a kérdést nem fogja megoldani, akkor mi fog történni? Ki kell őt tenni. Kiszáll a bizottság. A bizottság megállapítja a ház árát és megkérdezi, hogy ki akarja ennyiért kivenni. Mindenkinek szabad azért a pénzért kivennie, csak annak nem, aki azt felépítette, (Felkiáltások; így van! Igaz!) aki nemcsak a kölcsönt fektette bele, hanem még a saját megtakarított pénzét is. (Zaj.) Ez mutatja, hogy milyen fontos ez a kérdés és milyen sürgős ennek megoldása. Számtalan esetet tudok erre vonatkozóan felemlíteni. Amikor a gróf Keglevich-féle birtokot parcellázták, elmentek az emberek a bankba, ott felvették a pénzt, befizették a földre. De nemsokára már nem tudták fizetni; a részleteket és így elvették tőlük a földet. A bankadósság azonban megmaradt s ráment a földjük és a házuk is. Kérem a mélyen t. kormányt, méltóztassék belátni, hogy ez sürgős kérdés és hogy a földbirtokreformot még meg kell előznie annak, hogy legalább ezt a 200—300.000 embert kielégítsük. Prohászka lánglelkű püspök úr szavaival Hitelesítették : Brogli József s. h naplóbirálő-bii ése 1936 február 6-án, csütörtökön. 285 kívánom befejezni beszédemet (olvassa): »,.. az elveknek, melyek bennünket egyesítenek, elseje az, hogy a hazát, a földet ne nézzük portékának. (Ugy van! a középen.) Ügy látjuk és érezzük, hogy ebben a földben nemcsak magvak gyökeresednek, hanem abból lelkek is nőnek ki és hogy csak akkor lesz Magyarország nagy és hatalmas, ha ebből a földből nő ki a magyar lélek, a magyar kultúra. A munkáskéz és a termék közé nem szabad egy személytelen nemzetközi hatalomnak beleékelődnie. (Ügy van! Ügy van! a középen.) A föld és a nép közé éket verni nem szabad, már pedig azt látjuk, hogy minél tovább halad gazdasági fejlődésünk, annál kirívóbban s hódítóbban veti meg a lábát a magyar földön is a személytelen tőke, amely elemeli a népet a földről és kiforgatja azt földbirtokaiból. Ez oktalan, öngyilkos, nemzetellenes fejlődés. Ne a pénzé, ne a tőkéé legyen a föld, hanem joga legyen a munkásnépnek ahhoz, hogy földhöz jusson. így lesz a földből haza, így lesz nemzeti és szociális érték belőle.« (Élénk helyeslés.) Mélyen t. Ház! Azt hiszem, Székesfehérvár püspökének szavait mindenki megértette. így gondolkozik egy magyar lélek és így gondolkozik mindenki, aki magyarnak érzi magát. Amikor ezeket a szavakat megszívleljük, csak az a kérésem, hogy jöjjön el minél előbb a földbirtokreform, és legyen ez a földbirtok- * reform sok önálló magyar portának kezdete, legyen a jövő Nagy-Magyarországnak hajnala. (Elénk éljenzés és taps. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Csik József képviselő úr! Csik József: Kérem a mélyen t. Házat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondjam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a halasztáshoz hozzájárulni'! (Igen!) A Ház a halasztást megadta. T. Ház! Miután a tanácskozásra szánt idő letelt, a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arravonatkozóan, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután négy órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy az ülés jegyzőkönyvét felolvasni szíveskedjék. Rakovszky Tibor jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a. jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 7 óra i6 perckor.) Csikvándi Ernő s. h. ígi tagok.