Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-81
Az országgyűlés képviselőházának 81. ülése 1936 jwnuár 29-én, szerdán. 161 a földeket egyszerűen elsinkófálja a telepítés elől. A legutóbbi napóikban igen sok bejelentést kaptam, hogy ilyen, a bankok által olcsó pénzen megváltott földeket tovább adtak bankügyészeknek, bankigazgatóknak, azok hozzátartozóinaik és kisgazdáknak 'is. Földek, amelyeket eddig nem lehetett 'eladni, most az emelkedő földárak mellett eladhatóikká váltak, .és ezeket a földeket magas áron, hiteibe, adósságra adják el kisgazdáknak. Sokszor az eladás nem is kerül állami jóváhagyás alá, mert hiszen kisgazdák a vásárlók és nem olyan nagy az ingatlan, hogy állami jóváhagyás alá kerüljön és így nem is .szerez erről tudomást semmiféle hatóság. Olyan folyamat indult meg, amelynek következtében a kisgaizdatársadalom, amelynek adósodását most akartuk rendezni, újból az eladósodás lejtőjére kerül. Ezzel — ismétlem — az a 60.000 hold föld, vagy annak jelentékeny része elvonódik a telepítési cél elől. Különösen fájdalmas ez azokra a birtokosokra, akik magukat elárvereztették, mert ezek eddig aJbiban reménykedtek, hogy imajd a telepítés során az ő kis földjükből legalább is egy részhez visszajuthatnak. Nem akarták ingyen, nem is akarják ingyen, csak azt akarják ezek az _ elárverezettek, hogy ha már neon segített rajtuk az adósságrendező törvény, akkor legalább ugyanolyan feltételek mellett, amilyenek mellett egyébként telepítenek, ők is visszakaphassák ingatlanuk egy részét. Ha most ezt az ingatlant más gazdáknak, vagy más vevőknek eladják, teljesen ki van zárva az, hogy ők a saját ősi földjüiklből egy részt pénzért is Visszaszerezzenek a telepítési eljárás során. Ha helyeseljük, hogy ezek a bankföldek megmaradjanak a telepítés céljára, ha helyeseljük, hogy ezek az elárverezett ingatlanibártokosok a telepítés során vagyoni erejükhöz mérten még egy kis darab földet visszavásárolhassanak maguknak, vagy családjuknak, akkor nagy tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy olyan rendeletet adjon ki, amelynek értelmében a telepítési törvény életbeléptetéséig ezeket az árverésen megvásárolt és a bankok kezében levő földeket eladni és tovább adni ne lehessen. (Mózes Sándor: Nagyon helyes!) Ebben az esetben megtartjuk ezeket a földeket arra a célra, hogy a telepítésnél felhasználhatók legyenek. Ügy látom, sajnos, hogy a telepítés körül valami bizonytalanság mutatkozük, mert már régen szeretnők ismerni az erre vonatkozó törvényjavaslatot, de még nem látjuk. Ha ez esetleg elhúzódik egy-két hónapig, ezalatt az egykét, vagy három hónap alatt — vagy ha esetleg őszig elhúzódik, — akkor ez alatt az idő alatt — ezeket a ibankföldeíket egyszerűen szét fogják szórni adósságra, drága áron a gazdáknak vagy másoknak a nyakába, és akkor már bizonyos mennyiségű föld, amely leginkább a telepítés célját szolgálta volna, nem fog a telepítésnél rendelkezésre állani. Semmi akadálya s'ines, szerintem és nagyon sürgősen ímeg lehet valósítani, hogy egy olyan korlátozó rendeletet adjunk ki a telepítést megelőzőleg, hogy ezeket az árverésen vett földeket ne lehessen addig továbbadni, amíg a telepítési törvény életbe nem lép. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A földmiívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Darányi Kálmán földinívelésügyi miniszter: T. Ház! Elsősorban arra vagyok bátor reflektálni, hogy a telepítési törvényjavaslat mikor fog a Ház elé kerülni. Én azt hiszem, hogy igen rövid időn belül a Ház elé fog kerülni és azt is remélem, hogy még ebben a költségvetési évben törvényerőre fog emelkedni. Ezt megnyugtatásként mondom az igen t. képviselő úrnak. Ami a bankföldek kérdését illeti, — röviden így nevezem — általában véve nem lehet kifogást tenni az ellen, hogy a bankok az ő tulajdonukban lévő földeket eladják, mert hiszen a bankoknak az a feladatuk, hogy tőkét gyűjtsenek és hiteleket adjanak, a gazdáknak pedig az a feladatuk, hogy gazdálkodjanak; a bankoknak nem feladatuk, hogy a tulajdonukban ,lévő földeken gazdálkodjanak. A magam részéről csak akkor tartom szükségesnek beavatkozni ezekbe az eladásokba, amikor az elővásárlási jog gyakorlása révén van alkalmam beleszólni, különösen azért, mert a törvényhozás egymillió pengő rendelkezésre bocsátásával módot adott arra, hogy ilyen elővásárlási jogot gyakorolhassak is. Az utóbbi időben tehát nem fordulhat elő, amire méltóztatik célozni, hogy esetleg az árverésen igen olcsón megvehessek a bankok a földeket, mert ebben az esetben elővásárlást gyakorolhatok. Bejelentem az igen t. Háznak, hogy például az elmúlt évben 435 családnak — nem nagy szám, de azért nagyon sokat jelent — sikerült megmenteni a földjét azáltal, hogy az elővásárlási jogot gyakoroltam. (Helyeslés.) Ami azt illeti, hogy hitelnyújtással igyekeznek túladni a földeken a bankok, ezt abban az esetben, ha a hitelnyújtás feltételei megfelelnek a törvényes feltételeknek, kifogásolni nézetem szerint szintén nem lehet. Ami azt illeti, hogy a pénzintézetek tulajdonában lévő kisbirtokokat is vásároljuk fel minden esetben elővásárlás útján, ez talán azért nem volna célszerű, mert akkor az elővásárlásra predesztinált pénzösszeg tulajdonképpen éppen az ellenkező célt, tudniillik a bankok mobilitását szolgálná és mozdítaná elő, ami nem célja ezeknek az összegeknek. A bankok nagyon szívesen hajlandók volnának ezeket a földdarabokat is átadni, hogy az állam vegye meg. Ami azt illeti, hogy kényszeríteni lehetne a pénzintézeteket arra, hogy bérbe adják földjeiket azoknak, akik előzőleg azoknak a földeknek tulajdonosai voltak, erre — sajnos — törvényes eszközünk nincs. Mindazonáltal az altruista bankoknál, amelyekre a kormánynak bizonyos befolyása van, sikerült ezt már keresztülvinni és elérni; a többi pénzintézeteket szintén minden olyan esetben, amikor ilyen eset tudomásunkra jut, fel szoktuk erre szólítani és több esetben eredménnyel is járt az ilyen felszólítás. Mindezeket a kérdéseket természetese] 1 , meg fogja oldani a telepítési törvény, amely azután módot ad arra, hogy azoknak az intencióknak megfelelően, amelyekre éppen a felszólalt képviselő úr célzott, lehessen törvényes alapon eljárni. Tekintve, hogy — mint előrebocsátani is bátor vojtam — a törvényjavaslat hamarosan a Ház elé kerül, és remélem, hogy hamarosan törvényerőre fog emelkedni, úgyhogy ez az idő már nincs messze, kérem válaszom tdomásulvételét (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Csoór Lajos: T. Ház! Tekintettel arra, hogy a telepítési javaslatnak közeli benyújtása kilátásba helyeztetett, és abban remél22*
