Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-81

156 Az országgyűlés képviselőházának be azoknak megválasztásába vagy kinevezésébe, hadd legyen meg a joga aziránt, hogy a meg nem felelő alkalmazottaknak felmond, azokat elbocsátja, hadd féljenek ezek az önkormányzattól, akkor ezek a dolgok talán mind máskép mennének. Hogy jó megoldás lenne ez, t. belügyminiszter úr, azt onnan gondolom, abban látom bebizonyítva, hogy amíg a Mabi. mint »Ferenc József kereskedelmi kórház« működött, — amely fényes múltra tekint vissza —'addig ott nainden rendben volt, addig ott a betegek ellátása jó volt, addig a szegények receptjükre nem ilyen olcsó tömegcikkeket kaptak, hanem megkapták a legfinomabb speciális . gyógyszereket is és természetesen az eredmények is sokkal jobbak voltak, mint a mostani gyógyulási eredmények és végeredményben minden olcsóbb volt. Az akkori idők biztosítottjai, amikor már 10—15 esztendeig fizették a díjat, nem rimánkodtak hiába, hogy 15 évi fáradtság, eltörődöttség után kapjanak egy bizonyos ápolást, ma pedig, ha csak nem beteg, nem tökéletesen letört, elutasítják még a tizenöt éve fizető tagot is azzal, hogy nem elég törődött, nem elég beteg. (Éber Antal: Szóval: közüzem!) T. Ház! Végeredményben én arra kérem a belügyminiszter urait, hogy az után a sok hezitá'llás, sok bizonytalan nyilatkozat után, (Peyer Károly: A gyógyszerellátást államosítana kell és meg van oldva minden! — Tauf fer Gábor: Semmit sem kell államosítani! — Peyer Károly: Dehogy nem!) azok után a jelenségeik után, amelyek a közvélemény szemében úgy tűnnek föl, mintha el akarnák ^ tussolni ezeket a visszaéléseket, nyúljon hoizzá erélyes kézzel ehhez a .-kérdésihez, hogy vége legyen ennek a staniclizásnak, és mindenekelőtt kérem a t. belügyminiszter urat arra, — mert talán ez nyugtatná meg legjobban a közvéleményt, és így látnánk a legtisztábban — legyen kegyes a Ház elé terjeszteni azt a vizsgálati jegyzőkönyvet, amely erről az ügyről szól és amellyel kapcsolatban egészen érthetetlenül a felelős tényezőik azt az álláspontot foglalják el, hogy diszkréció köti őket. Visszaélések, bűnök dolgában, amelyeknél pláne emberek életéről és egészségéről van szó, semmiféle diszkréciónak nincs helye. A legnagyobb nyíltság szükséges ezen a téren. Ha pedig a vizsgálatot komolyan lefolytatják és komolyan megtorolnak minden vis-z«izaélést, aíkikor nem fontos, hogy visszaélés történt, inert a visszaélések megtorlása mindig megnyugtató. A mélyen t. belügyminiszter úrtól kedvező választ kérek. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Rupert Rezső' igen t. képviselőtársaim interpellációjára a következőkiben van szerencsém válaszolni: Ha az interpelláció információk és tájékoztatások alapján történt, akkor ezeket az inforimiásiókat és tájékoztatásokat egyoldalúaknak kell minősítenem. (Rupert Rezső: A sajtó!) Ami a sajtót illeti, meg kell állapítanom, hogy a lapok, legalább is egyes sajtóorgánumok, ebben a kérdésiben túllőttek a célon. Bizonyos körökben azt a hitet kelthették és keltették is, hogy itt olyan mérvű szabálytalanságokról, sőt bűnökről van szó, amelyeknek (következtében emberéletek kerültek veszedelembe, gyógyulások akadályoztattak meg, amelyek pedig különben lehetővé váltak volna. Január 14-én, tehát a Mabi. január 13-i elnöki ülésén történt bejelentés után 24 órával 81. ülése 1936 január 29-én, szerdán. értesültem e tényállásról. Megnyugtatom az igen t. Házat és az igen t. képviselő urat, hogy minden vonatkozásban a valóságnak megfelelően adom elő a helyzetet, de csak annyit mondhatok, amennyit a ma folyamatban lévő vizsgálat alapján teljes joggal mondhatok. Mindenekelőtt megállapítom, hogy a Mabi. vezetősége a bejelentés és az elrendelt vizsgálat körül a legkorrektebb magatartást tanúsította. Mi történt tulajdonképpen? A Mabi. két igazgatósági tagja decemberben gyógyszereket adott át a Közegészségügyi Intézetnek. A Közegészségügyi Intézet megkérdezte tőlük, milyen szempontból kívánják megvizsgáltatni a gyógyszereket. A két igazgatósági tag hatóanyagokat sorolt fel, de nem sorolt fel minden hatóanyagot. Említés történt itt például a kodeinről. A két igazgatósági tag részéről nem történt meg annak a bejelentése, hogy a kodeinről is vizsgálatot kérnek azt a gyógyszert illetőleg, amelyben kodeinnek kellett lenni. A Közegészségügyi Intézet így csak a felsorolt hatóanyagokra folytatta le a vizsgálatot. A vizsgálat eredményét megfelelő formában közölte az illetőkkel; egy levélben hozzátette azt is, hogy a vizsgálat bizonyos hatóanyagokat állapított meg a gyógyszerekben, de nem állapította meg a gyógyszerek teljes összetételét. A Közegészségügyi Intézet vizsgálati jelentésében tehát nem szerepelt a kodein. Ez azonban nem jelenti azt, hogy abban a gyógyszerben kodein nem volt. (vitéz Benárd Ágost: Ez a lényeges!) Ez pedig igen fontos momentum, mert ez az ugrópontja ennek a kérdésnek. Szükséges tehát, hogy a legalaposabb vizsgálat állapítsa meg, hogy a kérdéses gyógyszerben, de a Mabi. többi gyógyszerében is, benne vannak-e és ha igen, milyen arányban vannak benne azok a hatóanyagok, amelyeknek benne kell lenniök. Szükség van erre azért, hogy a közvélemény tisztán lásson ebben a kérdésben. Ez a vizsgálat, amely, mint mondottam, nem erre irányult, nem volt alkalmas ennek megállapítására. Éppen azért intézkedés történt, hogy a Közegészségügyi Intézetnek adjanak át 96-féle gyógyszert és a Közegészségügyi Intézet folytassa le a legteljesebb vizsgálatot, mondom, nem egy gyógyszerfajtára, hanem minden egyes gyógyszerfajtára, minden egyes hatóanyagra. Természetes, hogy ez nem rövid idő kérdése, ennek következtében momentán ne méltóztassék tőlem várni, — miután a Közegészségügyi Intézet vizsgálata még nincs kész — hogy ebben a kérdésben bárminő álláspontot is elfoglaljak. Ezen túlmenőleg azonban, ha vizsgáljuk a kérdést, akkor a következő kép alakul ki. Két helyen történhetett a hiba, ha történt, azt majd meg fogjuk látni, hogy történt-e, de amennyiben történt, két helyen történhetett. Történhetett a Mabi. házigyógyszertárának üzeméiben, ahonnan az egyes hatóanyagokat megfelelő arányban átküldötték a gyógyszerüzemnek feldolgozás, illetőleg tablettázás végett és történhetett a hiba ez utóbbi helyen. A hiba tehát történhetett mind a két belyen, teljesen egyformán. Történhetett kiindulva ott, ahol meg kellett volna lenniök a hatóanyagoknak, hogy teljesen megfelelő arányban kerüljenek átadásra és a hiba történhetett a másik helyen is. A vizsgálat van hivatva kideríteni, hogy a hiba hol történt. Tudomásom szerint 1 a vizsgálatot az illető gyógyszerüzem tulaj-