Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-80

Az országgyűlés képviselőházának 8 menyben arra jutott, — pedig nem. mondható, hogy az nem lett volna liberális korszak :

— hogy mindössize a hitbizományoik reformálására van szükség. Persze* hogy felhozták azokat az érveket, amelyeket most is ismételten hallunk, hogy a hitbizományok teljes felszabadítására van szükség, és éppen Schwartz Gusztáv volt a legnagyobb hadakozó, aki az előadóval -szeimibeu azt az álláspontot «képviselte, hogy tulajdoniképpen a családiban egyenetlenségnek megvalósítója és .sejtje a bitbizotmány, hogy a családban egyenetlenséget szül, bogy igazságtalan, hogy az egyenlőségnek árt, és mégis vele szemben a legtöbb szónok felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy Ihar jogi isaempontból nagy igazságtalanságnak latsaik is lenni a hitbizomány, tulajdonképpen mégis 'magyar nemizeti szempontból éppen oda vezetne a teljes eltörlése ^ a hitblzománynaJk, amint ahova vezetett az ősiség. Hammersfoerg Jenő volt az, aki levonta a konzekvenciákat a vitánál és megállapította, bogy a nagy 'hitbizományoik; lecsökkentésére és azoknak a belyén nagyobbszámú foözsépbitbizoimány megvalóstására van szükség. Amidőn tehát ez a javaslat lényegileg ezeket az 1898-ban a Jogászegyletben kiforrt és a vita rostáján keresztülszűrődött elveket valósítja meg,, akkor helyes nyomon áll a jogászi tudományosság szempontjából is. Talán nem élek vissza a mélyen t. Ház türelmével, ba ezek után a szempontok után még rátérek a javaslatnak olyan intézkedéseire is, amelyek a bitbizományi bíróságra vannak bízva a kormányhatósággal szemben. Amikor kellő ténybeli alap nélkül olyan kijelentéseket hallunk a politikai túloldalról, és még előkelő politikusok hangját is 'bálijuk a tekintetben, hogy itt valami diktatúra felé való törekvés látszanék,, érdemes a javaslatot abból a szempontból is megvizsgálnunk, hogy vájjon van-e nyoma a javaslat intézkedéseiben egy ilyennemű vagy ehhez hasonló vagy ezt célzó^ törekvésnek. Ha ebből a szempontból is vizsgáljuk a javaslatot, akkor is meg kell állapítanunk, a következőt: Nemhogy nyoma volna egy ilyennemű elhatározásnak vagy intézkedésnek, hanem a bizottsági ülésen az igazságügyminiszter úr, tehát a kormányzat az első kívánságra egyenesen megváltoztatta azokat a szakaszokat, amelyekben a kormánynak és az igazságügyminiszternek voltak döntési jogai. Mindössze egy szakaszt hagyott meg ez a törvény miniszteri döntés alatt, ez az egy szakasz pedig — amelyet azonban nem kifogásoltak a Ház egyik oldaláról sem — a 22. §; ez azt mondja,, hogy ha a kegyúri terhek mikénti elosztása tekintetében a részesedők és az egyház között vita támad, iákkor a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt. Azokban az intézkedésekben azonban, amelyek az egyes bitbizományi tulajdonosok vagyonát, helyzetét, személyiségét érintik, amelyek tehát sokkal lényegesebbek,, még a törvényjavaslatnak azokban a paragrafusaiban is, ahol esetleg arról lebetne beszélni, hogy függő helyzetet akar a kormányzat a nagybirtokkal szemben fenntartani, még ezekben is teljességgel kiküszöbölődött még^ a gondolata is annak, bogy a kormányhatóság^ döntsön, és az ilyen vitás kérdések a bitbizományi bíróság döntése alá tartoznak. Ilyen például a 3. § alapján a kötött és felszabaduló vagyon helyes elosztására vonatkozó döntés. Ilyen a 9. §-ban a közös kezelés alá került birtok megosztásánál felmerülő vitában a döntés joga, amelyet a hitbizományi bíróság hatáskörébe utal a javas'. ütése 1936 január 28-án, kedden. I3á Í lat. Sot a hitbizományi bíróság egyeztet is. A hitbizományi bíróság oldhatja fel a felszabaduló vagyonra vonatkozó megterhelési és elidegenítési tilalmat is. Ilyen körülmények között ebből a szempontból is teljes mértékben helyeselni kell a törvényjavaslat intézkedéseit. Végül a imagánjogi szempontokat értem, amelyeket igen sok ^előttem sízólott igen t képviselőtársaim is érintett. Általában véve helytálló nézet az, bogy a kötöttség* alól felszabaduló vagyonra vonatkozó intézkedésieik az általános magánjog intézkedései 'alá ikerüljenek. Természetesen nem lehet ebben az átmeneti állapotban minden tekintetben megvalósítani ezt az elgondolást, de ott, ahol közel lehet járni az általános magánjoghoz, mint például a terhek egyetemleges átvitelénél, a megosztásnál, a telekkönyvi vonatkozásokban, az elő- és utóöröklés kérdésében, ott a magánjog érvényesülésiét tisztán látjuk. Talán egyetlenegy kivételt tesz ez alól a bizottság rostáján is átment javaslat, mégpedig a 12. §-foan, ahol az eredeti szöveget a bizottság meg változtatta és a f iágra korlátozta az Örökösödést. Talán itt meg lehetett volna hagyni az eredeti javaslatot és (közelebb hozni az általános magánjoghoz azzal, hogy a leányokat is részesítsük az örökösödésben, azonban ez mégsem olyan döntő kérdés a nagy kérdések mellett, bogy e miatt a csekélyebb jelentőségű kérdés miatt a javaslatot 'meg lehessen itt támadni. Nem is 'megyek tovább a javaslatnak magánjogi vonatkozásainál, hiszen ezek a kérdések a részletes tárgyalás során úgyis alapos megvitatásban részesülnék majd. Befejezésül legyen szabad hivatkoznom a holland molnár fiának, a nagy mesternek, Rembrandtnak^ képére, amelyen lefesti, hogy Saul miiként adja fel a rejtvényeket a fil'iszteusoknak, de a filiszteusok neim oldják meg a rejtvényeket. Miként a filisizteusok, úgy a politikusok is rejtvényekiet kapnak az élettől, minden politikus rejtvényeket kap a magyar élettől, rejtvényeket kap a magyar politikai tábor. Miniéi tökéletesebben, minél bölcsebben oldjuk meg ezeket a rejtvényeiket, annál nagyobb hasznát veszi ennék a jövő nemzedék. En úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat bölcs mérséklettel, nem gyorsított tempóval, de erős határozottsággal Viszi előbbre a hitbizományi kérdést, ós ,miert a haladó konzervativizmus érvényesülését látom henné, és mert a kormány iránt teljes bizalommal vágyóik, a javaslatot általánosságiban, a részletes vita alapjául tisztelettel elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Tóth Pál képviselő úr* mint az állandó igazolóbizottság előadója kíván jelentést tenni. Tóth Pál előadó: Mélyen t. Képviselőház! Tisztelettel bejelentem, hogy az állandó igazolóbizottság mai napon tartott ülésében megvizsgálta az enyingi választókerületben megválasztott gróf Festetics Sándor, a csurgói választókerületben megválasztott Bárczay Ferenc, az ónodi választókerületben megválasztott Lichtenstein László, a szentesi választókerületben megválasztott vitéz Várady László, a beregszász-tarpai választókerületben megválasztott Konkoly-Thege Kálmán, valamint a Budapest északi választókerületben, Friedrich István képviselő úr lemondása folytán behívott Tauffer Gábor képviselő urak megbízóleveleit. A bizottság javasolja,, hogy gróf Festetics Sándor, Bárczay Ferenc, Lichtenstein László