Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-80

Az országgyűlés képviselőházának 8 menyben arra jutott, — pedig nem. mondható, hogy az nem lett volna liberális korszak : — hogy mindössize a hitbizományoik reformálására van szükség. Persze* hogy felhozták azokat az érve­ket, amelyeket most is ismételten hallunk, hogy a hitbizományok teljes felszabadítására van szükség, és éppen Schwartz Gusztáv volt a leg­nagyobb hadakozó, aki az előadóval -szeimibeu azt az álláspontot «képviselte, hogy tulajdonikép­pen a családiban egyenetlenségnek megvalósí­tója és .sejtje a bitbizotmány, hogy a családban egyenetlenséget szül, bogy igazságtalan, hogy az egyenlőségnek árt, és mégis vele szemben a legtöbb szónok felszólalásában azt hangsú­lyozta, hogy Ihar jogi isaempontból nagy igaz­ságtalanságnak latsaik is lenni a hitbizomány, tulajdonképpen mégis 'magyar nemizeti szem­pontból éppen oda vezetne a teljes eltörlése ^ a hitblzománynaJk, amint ahova vezetett az ősiség. Hammersfoerg Jenő volt az, aki levonta a kon­zekvenciákat a vitánál és megállapította, bogy a nagy 'hitbizományoik; lecsökkentésére és azok­nak a belyén nagyobbszámú foözsépbitbizoimány megvalóstására van szükség. Amidőn tehát ez a javaslat lényegileg eze­ket az 1898-ban a Jogászegyletben kiforrt és a vita rostáján keresztülszűrődött elveket való­sítja meg,, akkor helyes nyomon áll a jogászi tudományosság szempontjából is. Talán nem élek vissza a mélyen t. Ház tü­relmével, ba ezek után a szempontok után még rátérek a javaslatnak olyan intézkedéseire is, amelyek a bitbizományi bíróságra vannak bízva a kormányhatósággal szemben. Amikor kellő ténybeli alap nélkül olyan kijelentéseket hallunk a politikai túloldalról, és még előkelő politikusok hangját is 'bálijuk a tekintetben, hogy itt valami diktatúra felé való törekvés látszanék,, érdemes a javaslatot abból a szem­pontból is megvizsgálnunk, hogy vájjon van-e nyoma a javaslat intézkedéseiben egy ilyen­nemű vagy ehhez hasonló vagy ezt célzó^ törek­vésnek. Ha ebből a szempontból is vizsgáljuk a javaslatot, akkor is meg kell állapítanunk, a következőt: Nemhogy nyoma volna egy ilyen­nemű elhatározásnak vagy intézkedésnek, ha­nem a bizottsági ülésen az igazságügyminisz­ter úr, tehát a kormányzat az első kívánságra egyenesen megváltoztatta azokat a szakaszokat, amelyekben a kormánynak és az igazságügymi­niszternek voltak döntési jogai. Mindössze egy szakaszt hagyott meg ez a törvény miniszteri döntés alatt, ez az egy szakasz pedig — ame­lyet azonban nem kifogásoltak a Ház egyik ol­daláról sem — a 22. §; ez azt mondja,, hogy ha a kegyúri terhek mikénti elosztása tekinteté­ben a részesedők és az egyház között vita tá­mad, iákkor a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter dönt. Azokban az intézkedésekben azonban, amelyek az egyes bitbizományi tulajdonosok vagyonát, helyzetét, személyiségét érintik, ame­lyek tehát sokkal lényegesebbek,, még a tör­vényjavaslatnak azokban a paragrafusaiban is, ahol esetleg arról lebetne beszélni, hogy függő helyzetet akar a kormányzat a nagybir­tokkal szemben fenntartani, még ezekben is teljességgel kiküszöbölődött még^ a gondolata is annak, bogy a kormányhatóság^ döntsön, és az ilyen vitás kérdések a bitbizományi bíróság döntése alá tartoznak. Ilyen például a 3. § alapján a kötött és felszabaduló vagyon helyes elosztására vonatkozó döntés. Ilyen a 9. §-ban a közös kezelés alá került birtok megosztásá­nál felmerülő vitában a döntés joga, amelyet a hitbizományi bíróság hatáskörébe utal a javas­'. ütése 1936 január 28-án, kedden. I3á Í lat. Sot a hitbizományi bíróság egyeztet is. A hitbizományi bíróság oldhatja fel a felszaba­duló vagyonra vonatkozó megterhelési és elide­genítési tilalmat is. Ilyen körülmények között ebből a szempontból is teljes mértékben helye­selni kell a törvényjavaslat intézkedéseit. Végül a imagánjogi szempontokat értem, amelyeket igen sok ^előttem sízólott igen t kép­viselőtársaim is érintett. Általában véve helyt­álló nézet az, bogy a kötöttség* alól felszabaduló vagyonra vonatkozó intézkedésieik az általános magánjog intézkedései 'alá ikerüljenek. Termé­szetesen nem lehet ebben az átmeneti állapotban minden tekintetben megvalósítani ezt az elgon­dolást, de ott, ahol közel lehet járni az általános magánjoghoz, mint például a terhek egyetem­leges átvitelénél, a megosztásnál, a telekkönyvi vonatkozásokban, az elő- és utóöröklés kérdésé­ben, ott a magánjog érvényesülésiét tisztán lát­juk. Talán egyetlenegy kivételt tesz ez alól a bizottság rostáján is átment javaslat, mégpedig a 12. §-foan, ahol az eredeti szöveget a bizottság meg változtatta és a f iágra korlátozta az Örökö­södést. Talán itt meg lehetett volna hagyni az eredeti javaslatot és (közelebb hozni az általános magánjoghoz azzal, hogy a leányokat is része­sítsük az örökösödésben, azonban ez mégsem olyan döntő kérdés a nagy kérdések mellett, bogy e miatt a csekélyebb jelentőségű kérdés miatt a javaslatot 'meg lehessen itt támadni. Nem is 'megyek tovább a javaslatnak ma­gánjogi vonatkozásainál, hiszen ezek a kérdések a részletes tárgyalás során úgyis alapos meg­vitatásban részesülnék majd. Befejezésül legyen szabad hivatkoznom a holland molnár fiának, a nagy mesternek, Rem­brandtnak^ képére, amelyen lefesti, hogy Saul miiként adja fel a rejtvényeket a fil'iszteusok­nak, de a filiszteusok neim oldják meg a rejtvé­nyeket. Miként a filisizteusok, úgy a politiku­sok is rejtvényekiet kapnak az élettől, minden politikus rejtvényeket kap a magyar élettől, rejtvényeket kap a magyar politikai tábor. Mi­niéi tökéletesebben, minél bölcsebben oldjuk meg ezeket a rejtvényeiket, annál nagyobb hasznát veszi ennék a jövő nemzedék. En úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat bölcs mérséklettel, nem gyorsított tempóval, de erős határozottsággal Viszi előbbre a hitbizo­mányi kérdést, ós ,miert a haladó konzervativiz­mus érvényesülését látom henné, és mert a kor­mány iránt teljes bizalommal vágyóik, a javas­latot általánosságiban, a részletes vita alapjául tisztelettel elfogadom. (Elénk helyeslés, éljen­zés és taps a jobboldalon. — A szónokot számo­san üdvözlik.) Elnök: Tóth Pál képviselő úr* mint az ál­landó igazolóbizottság előadója kíván jelentést tenni. Tóth Pál előadó: Mélyen t. Képviselőház! Tisztelettel bejelentem, hogy az állandó igazoló­bizottság mai napon tartott ülésében megvizs­gálta az enyingi választókerületben megválasz­tott gróf Festetics Sándor, a csurgói választó­kerületben megválasztott Bárczay Ferenc, az ónodi választókerületben megválasztott Lich­tenstein László, a szentesi választókerületben megválasztott vitéz Várady László, a bereg­szász-tarpai választókerületben megválasztott Konkoly-Thege Kálmán, valamint a Budapest északi választókerületben, Friedrich István kép­viselő úr lemondása folytán behívott Tauffer Gábor képviselő urak megbízóleveleit. A bizottság javasolja,, hogy gróf Festetics Sándor, Bárczay Ferenc, Lichtenstein László

Next

/
Thumbnails
Contents