Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-79
106 Az országgyűlés képviselőházának a nép földhöz jusson. Kevés szó esett azonban akkor az idegen kézről, amely már nagy veszedelem volt. En erkölcsi bátorsággal szögezem le azt, hogy annak idején a XX. Század Társasága és az a társaság, amely a szabadkőműves páholyokból nyert irányítást, narkotizálta a nemzetet, félreterelve az igazi veszedelmekről a figyelmet, éppen az igazi keresz tény nemzeti birtokra terelte rá mint okra a nemzet közvéleményének gyűlöletét. Távol áll tőlem, hogy a hitbizományi rendszer fenntartásának védelmére keljek. Ha a magyar törvényhozás még a 90-es években, vagy jóval korábban a hitbizományi reformot meghozza, akkor igenis nagy jelentősége lett volna annak a reformnak. Beismerem magam is, hogy a mostani hitbizományi törvényjavaslat, a mostani reform nem korszakalkotó, nem is lehet -az, mert természetes, hogy amikor a hitbizományi terület 3 és fél százalékát teszi az ország mezőgazdasági területének, amikor mindössze 460.000 katasztrális holdról van szó, akkor ebből a 460,000 katasztrális holdból korszakalkotó reformot létesíteni nem lehet. (Dinnyés Lajos: Önök hirdetik ezt korszakalkotó reformnak!) Hogy a hitbizományok területe ennyire csökkent, annak nagyrészt — Rassay képviselőtársamnak teljesen igaza van — az 1920. évi földreform a magyarázata, amely először nyúlt hozzá a hitbizományokhoz, (Rassay Károly: Ügy van! Ez az igazság!) először nyújtott^ lehetőséget^ a hitbizományi birtokok megváltásához, illetőleg kisajátításához. Amidőn elismerem, hogy Rassay képviselőtársam teljes joggal és történethűséggel mutatott erre rá, csak azt teszem hozzá, hogy még egy törvényünk volt, a vagyonválts ági törvény, (Rassay Károly: Azt is mondtam!) amely a hitbizományok és a magánbirtokok között semmi különbséget nem tett és a legnagyobb hitbizományoknál is 20%-át levette a mezőgazdasági területnek. (Gr. Esterházy Móric: Húsz százaléknál többet!) Ez a két törvény volt tulajdonképpen az első két hitbizományi reform. (Rassay Károly: Az korszakos volt, azt elhisszük!) Földbirtokpolitikai téren természetesen korszakalkotó. Rassay Károly t. képviselőtársamat megnyugtatom, hogy az az objektív, magas színvonalú megemlékezése, amelyet az első nemzetgyűlésről és a földreformról elmondott, ezen az oldalon is visszhangra talált, mert a nemzetgyűlés csakugyan olyan körülmények között alkotott meg nagy dolgokat, amikor annak történelmi jelentősége volt. Ebben — mondom — igazat adok Rassay Károly t. képviselőtársamnak és a magam részéről elismeréssel adózom megnyilatkozásáért. T. Ház! Tartozom erről a helyről Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István emlékének is azzal, hogy most, amikor annyi idő után mindenfelé az első földreformot hibáztatják, leszögezem azt, hogy maga a földreformtörvény úgy, amint megalkottatott, Európa, sőt az egész világ hivatott agrárfórumai előtt teljes elismerést aratott. (Dinnyés Lajos: Sok ügyvéd is keresett rajta! — Lázár Andor igazságügyminiszter: Az sem olyan nagy szerencsétlenség! — Dinnyés Lajos: Nagy összegeket, miniszter úr! — Rassay Károly: Ez olyan relatív dolog!) Hogy valakit megszolgált munkájáért megfizetnek, az csak természetes. De le kell szögeznem azt, — és ezt minden oldalnak mondom — hogy ha az a nemzetgyűlés 9. ülése 1936 január 24-én, pénteken. igen nehéz időkben a maga bátorságával, de amellett bölcs mérsékletével ezt a földreformot meg nem alkotta volna, akkor talán a mai országgyűlés sem lenne a helyén. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Hogy azután a törvény végrehajtása során történtek hibák, az természetes, (Dinnyés Lajos: Az ügyvédek...) Ilyen nagy reform végrehajtása során világos,^ hogy lehetnek tévedések és én ezekért a tévedésekért még az Országos Földbiirtokrendező Bíróságot sem hibáztatom, mert mind Tóth János, mind Böresök Andor a legpuritánabb, legtisztább szándékkal vezették az ügyeket, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) de végtére emberek lévén azok, akik végrehajtották a földreformot, a végrehajtás során is történhettek hibák. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Újszerű volt!) Ha azonban megállapítjuk, hogy a* földreform végrehajtása során hibák történtek, ebből nem az a következés, hogy állandóan azon rágódjunk, hogy az első földreform rossz, hanem méltóztassék azt megjavítani. (Dinnyés Lajos: Soha vissza nem térő alkalom!) Amire ezen a helyen is rá akarok mutatni és amire kérni akarom a kormányt is, — tudtommal a kormányban is megvan a jószándék — az az, hogy mielőtt bármi mást, telepítést, vagy bármi más birtokpolitikai lépést veszünk, első dolog az 1920. évi földreform pénzügyi befejezése. (Gr. Esterházy Móric: Ügy van!) 450.000 magyar családról van szó. Ennek a 450.000 magyar családnak a föld birtokában kell maradnia. Ez okoz megnyugvást és én azt hiszem, hogy ennek a pénzügyi megoldásnak meg is vannak az előfeltételei. (Halljuk! Halljuk! bal felől.) Most olvas oimi, ihogy a Lee Higginson társaság, egy amerikai pénzcsoport, amely a Kreuger^konszern vagyonát likvidálja, az összes államoknak, amelyekben a gyufamonopóliumot kölcsön ellenében megkapta, felajánlja, hogy a gyufamonopóliumot visszaadja az illető államoknak, hogy ennek fejében történjék megegyezés a gyutfakölcsönök előnyös visszafizetésére nézve. En csak megállapítom azt, hogy éppen az amerikai bankároknak be kell látniolk, hogy ha az amerikai gazdasági fejlődés következtében az európai mezőgazdasági országok és ezek között Magyarország is, súlyos válságba kerültek, úgyhogy a földhözjuttatott kisemberek a törlesztési ' részleteket — ahogyan azok ma megvannak állapítva — fizetni nem tudják, akkor lényeges engedményt kell tenniök a kölcsön visszafizetésére. (Dinynyés Lajos: Ezt az Ok'h.-nak is be kell látnia!) Az Okh. nem adott kölcsönöket erre a földreform-lebonyolításra. A képviselő urat, ha privát órában eljön hozzám, szívesen tájékoztatom, de az idő drága, nem térek ki erre. Vgy kell végrehajtani ennek a kölcsönnek a konverzióját, hogy a földbirtokosok is^ akiknek követelésük van, megkapják követelésüket, viszont a kisembereknél a járulékokat lényegesen lejebb kell szállítani, hogy mindenki, akiben csak egy kis jóakarat van, tudja fizetni ezeket. (Helyeslés a jobboldalon.) Amikor ezt befejeztük és 450.000 magyar család számára biztosítottuk a maga földjét, akkor jöhetnek azután a földibirtokpolitika többi feladatai. (Dulin Jenő: Az Okh. is szedjen kevesebb kamatot! Ez is sürgős reform legyen! — Dinynyés Lajos! Nagyon magas a kamat!) Ha az igen t. képviselő úr gondoskodik sokkal olcsóbb pénzről, amellyel az Okh. és a hitelszövetkeze-