Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-74
Az országgyűlés képviselőházának 74. mert vásár útján nem tudnak megfelelő minőségű tejet beszerezni., Ezer tehén eltartásához szükséges 1500 katasztrális hold, a takarmányrépaszükséglet ellátáshoz 500 katasztrális hold; 1000 darab tehén és 500 darab növendék abraktakarmány szükségletének termesztéséhez 1500 katasztrális hold szántó szükséges. A növendék széna-szükséglete megfelel 1500 katasztrális hold rétnek és legelőből pedig 1250 katasztrális hold kell. Ez összesen 6250 katasztrális hold. A hitbizomány kapuvári húsgyára, évenként 20—30.000 darab sertést dolgoz fel. A sertések tartására szükséges 900 kataszteri hold. Gyártmányai képesek a cseh prágai árukat az országból kiszorítani. Vásárolt sertésekből a szükséges minőséget a gyár be nem szerezheti, a hitbizományi birtoknak kell a sertésszükségletről gondoskodnia. Jelenleg alkalmas anyag egyedül a hitbizományi speciálisan tenyésztett és nevelt yorkshire« állománya. A szükséges süldők biztosításához minimálisan 700 darab anyakoca kell állandó ssaporulatával. Takarmány-, főleg árpaszükséglethez kell 900 katasztrális hold termőterület. A felsorolt három üzemág szükségelte mezőgazdasági terület tehát 9640 katasztrális held. Ezen területen szükséges alkalmazottak illetményére, csak 960-at véve, illetményföldben 960 katasztrális hold, konvenciós állattartáshoz 480 katasztrális hold, konvenciós gabona termelésére 1560 katasztrális hold, összesen tehát 12.640 katasztrális hold kell a három üzem fenntartásához. Tekintve az egészséges vetésforgót, a terület háromszorosával kell számolni, vagyis 37.800 katasztrális holddal. A hitbizomány felállította Európában mondhatni a legelső siementhali tenyésztörzset és a legelső yorkshire-tenyésztörzset importálja, évről-évre felfrissíti az állatállományt külföldről behozott legnemesebb tenyészállatokkal. Ez az állattenyésztés a maga világrekorder fejősteheneivel díszét jelenti az egész magyar állattenyésztésnek« Minimálisan 40.000 katasztrális holdra volna szükség akkor, amikor 30.000 aranykorona 1500 kataszteri holdnak felel meg. Ha így szabta volna, meg a kormány a határokat, akker egy ilyen gyönyörű gazdaság, mint ez a gazdaság, — és vannak bizonyára mások is — tönkre kellene, hogy menjen. Itt nemzeti érdekről van szó, ezt pótolni nem tudjuk, ezt semmiféle^ kisebb gazdaság, sem közép-, sem kisgazdaság előállítani nem tudja. A jogi kifogásokkal nem akarok foglalkozni. Vannak komoly kifogások, — azonban helyt nem állók — s csak annyit akarok jelezni, hogy azért nem lehet őket figyelemre méltatni, mert a hitbizomány, mint olyan, excepcionális joggal bírt eddig is, tehát semmiféle sérelem nem történik, ha a rendestől, a köztörvénytől eltérő szabályozást tartunk fenn ezután is. Egészen röviden kijelentem azt is, hogy igen bölcsnek találom a javaslatnak azt a rendelkezését, amely az ingatlanok szabad forgalmát lehetőleg biztosítja. Helyes, hogy az ingatlanokat, a, földeket nem lehet piacra dobni, helves, hogy üzérek kezére nem akarjuk adni a földet, mert a föld nem azoknak kezébe való, akik árucikkeket csinálnak belőle és úgy kezelik, mint árut, hanem azok kezébe, akik a földdel lelkileg össze tudnak forrni, akik a magyar földnek szerelmesei és megőrzői tudnak lenni. A fiúági elsőszülöttségi rend megállapítása a legigazságosabb megoldás, amely csak lehetséges és a leginkább védhető is. Az új hitbizoülése 1935 december 13~án, pénteken. 529 mányqk szaporítását indokolja azt, hogy a hitbizomány oknak megvannak a maguk előnyei. Ha tehát ezeket az előnyöket újabb hitbizományokkal biztosítani tudjuk a nemzetgazdaság számára, kár volna a lehetőséget meg nem adni azokkal a kautélákkal, amelyeket a javaslat a közérdek szempontjából biztosít. A törvényjavaslat 1. Vában megállapítja a célokat, amelyeket a törvény megvalósítani akar. Es ha most én az előadottakat ezzel a célkitűzéssel egybevetem és az elöljáróban feltett kérdésekre felelni akarok, akkor azt kell mondanom, hogy erre a törvényjavaslatra, erre a reformra szükség van, ez megokolt, mert a hitbizományok terület szerint túltengenék, a nemzeti élet fejlődését birtokpolitikailag, népesedés tekintetében és társadalompolitikailag hátráltatják, mert továbbá egy régi, a magyar életet állandóan nyugtalanító régi problémát old meg a törvényjavaslat és így egy magángazdasági, közgazdasági és közéleti szempontból nagyfontosságú kérdést egyelőre hosszú időre nyugvópontra juttat. Azért is szükség van rá, mert az érdekelt családokon belül szociális tekintetben bizonyos fokban igazságosabb elbánásnak nyit utat. Arra már megfeleltem, hogy miért helyeslem azt a mértéket, amelyet a kormány javasol és amelyet a kötöttségben maradó ingatlanok tekintetében figyelembe vesz. Hogy a javaslat célkitűzése helyes, azt azzal merném indokolni, hogy, igenis, szükség van a birtok helyesebb megoszlására, szükség van arra, hogy népességünk is helyesebben, egészségesebb arányban oszoljék meg az országban, de főleg szükség van arra,, hogy népesedésünk fokoztassék. Nem akarom most bővebben magyarázni, — talán majd más alkalommal — csak néhány szóval felhívom a figyelmet a bennünket környező kis államok népesedési viszonyaira és ha ezt figyelembe vesszük, akkor tudjuk csak megítélni, hogy a népesedési politika ránk, a magyarságra nézve milyen súlyos probléma. A nemzeti célok szerint irányított termelést elő kell mozdítanunk, ez természetesen közgazdasági érdek. Ha pedig azt kérdem: elérheti-e a törvényjavaslat ezeket a célokat, erre is igennel felelhetek, mert a helyesebb birtokmegoszlást maga a javaslat is megkívánja. Igaz, hogy ez egyelőre szűkebb körre terjed csak ki, de lehetővé teszi középbirtokok és egészséges kisbirtokok alakulását, mindenesetre nagyobb mértékben, amint az eddig lehetséges volt. Ha a birtok helyesen oszlik meg, eo ipso, ezzel a ténnyel, a helyesebb birtokmegoszlással együtt, a népesség is helyesebben fog megoszlani és népesedési statisztikánk javulni fog. Ez legalább is józan ésszel elvárható és okszerűen fel lehet tenni, hogy javulni fog népesedési statisztikánk, mert hiszen, ha több kenyér áll a rendelkezésére a népnek, ha a nép gazdaságilag jobban prosperál, akkor mindenesetre jobban is fog szaporodni, mint eddig. A nemzeti termelés szempontjából úgy látszik, hogy a hitbizományi törvényjavaslatnak a vagyonkezelésre és felügyeletre vonatkozó szakaszai alkalmasak arra, hogy a magasabb nemzeti és társadalompolitikai célokat meg tudják valósítani, főleg a többtermelés, illetőlear a nemzeti termelés fokozása terén. T. Ház! Tekintettel arra, hoay ennek a javaslatnak szükségét látom, tekintettel arra, hogy célkitűzéseit helyeseknek tartom és hogy a javaslattól el lehet várni, hbgy ezeket a célkitűzéseket meg tudja valósítani, a magam ré-