Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

Az országgyűlés képviselőházának 72. pesti kir, biintetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Fehringer Konrád főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1934. évi szeptember hó 6. napján kiadott 200. számában megjelent »Az osztrák állam pénzén készültek a nácipuccsra« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Ezzel kapcsolatban kipattant egy másik panama, A semmeringi játékbarlang engedélyét egy részvénytársaság kapta. A társaság igazgatója, Fehringer úr, 300.000 schillinget fizetett ki provízióként Rintelen úrnak. Rintelen letartóztatása után megjelent egy hivatalos hír, hogy vizsgálatot indítottak abban az irányban, hogy honnan szerezte vagyonát Rintelen. Napfényre került a 300.000 sehill inges tétel. Rintelen azzal védekezett, hogy Burcsch ezidőszerinti pénzügyminiszternek tudomása van a tranzakcióról. Buresch megerősítette Rintelen vallomását, de azzal védekezik, hogy tudomása szerint pártcélokra vette föl Rintelen az összeget. De sem a Heimweh r, sem a keresztényszociális párt pénztárába ezt az összeget sohasem fizették be. Rintelen úr valóban pártcélokra vette föl az összeget. Buresch pénzügyminiszter az igazat vallotta. De a nemzeti szocialista párt, a nácipuccsisták kapták ebben az esetben az állami szubvenciót, így fest a" Heimwehr-fasizmus náciellenes harca. Demokratikus ellenőrzés híján még a puccsistákat is segélyezik, ha panamáznak.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző,_ a 3. § második bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni % (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni! (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 94. számú jelentése Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Surgóth Gyula képviselő úr, őt illeti a szó. Surgóth Gyula előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a. bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Moór Géza főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap ' ülése 1935 december 11-én, szerdán. 475 1935. évi január hó 13. napján kiadott 11. számában megjelent »A halálház építésze és a szegények orvosa« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A halálház építésze kilakoltatta a szegények orvosát.« »Ki ne emlékezne a gyalázatos kapzsiságra és a betonra, a hamis, a rosszkeverésű betonra. És ki ne emlékezne a halálház felelős építészére és tulajdonosára: Moór Gézára. A halál embere az élet embere ellen.« »Félelmetes úr ez a Moór Géza, vagy csak az emberek gyávák!!« »A doktor urat, az áldott, jó embert, hétfőn kilakoltatta Moór Géza. Tessék elképzelni, az az ember, akinek a lelkén nyolc szegény ember halála szárad, kilakoltatta azt az embert, akinek Angyalföldön soksok szegény az életét köszönheti.« »De a halálház tulaidonosa bosszút állt rajta. Négy-öt hónapi házbértartozása volt dr. O. Gy.-nek, az utóbbi hónapokban nem tudta fizetni szobakonyhás lakásáért a havi 55 pengőt. Nem tudta fizetni, mert neki sem fizettek a betegek. Ö csak gyógyított, de nem volt végrehajtója.« »Nagy baj az, ha az embernek emberi szíve van. Bezzeg más fából faragták a halálház építészét. Az ő érdekében bizony működésbe lépett a végrehajtó, úgy, ahogy erre a lakásrendelet neki jogot adott. Az építész úr ugyan jól tudta, hogy az orvos nem akar ingyen lakni, hogy sokkal büszkébb és önérzetesebb ember annál, semmint visszaéljen adott helyzetével. Azt is tudta, hogy megfizeti az adósságát — és mégis kilakoltatta. Bosszú! Ennek a kilakoltatásnak hátteréről furcsa és kényes részleteket mesélnek a Szent László-utca környékén, ahol — mint afféle kisvárosban — még a családi vagy szerelmi ügyek sem maradnak titokban. Annyi tény, hogy a doktor lakását egy ismerőse kibérelte és lefizetett kéthónapi lakbért, hogy mint albérlőnek, helyet adhasson dr. O. Gy.-nek. A szegények orvosát azonban még így sem engedték be a lakásba, ahol hiába csengett a telefonja, hiába keresték a kétségbeesett betegek.« »Így lett hajléktalan Angyaltöld legszegényebb és legkeresettebb orvosa, akit a halálház építésze, ahelyett, hogy megbecsült volna, hogy ezzel is igyekezzen súlyos adósságából valamit leróni, ahelyett az utcára dobatta. Erről beszélnek most Angyalföld szoba-konyhás lakásaiban, sufnijaiban és kocsmáiban. Erről és nem a bankrablókról, sem a Markó-utcai szökevényekről. Az orvosról beszélnek, a szegények orvosáról, a kilakoltatott orvosról, aki, ha lehet, még egy fokkal közelebb került az Angyalföld szívéhez. És ez a szív talán mégis csak erősebb lesz, mint a halálházas Moór Géza szívtelensége.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § második bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél foeva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságoktól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a védelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja 69*