Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-71

• Az országgyűlés képviselőházának 71. vagy rendelőt fenntartson, annak adminisz­tratív költségeit viselje, személyzetét, ápolóit, alkalmazottait mind fizetni tudja, akkor miért éppen az orvos legyen az, akinek nem ad díjazást, (Ügy vem! a baloldalon) aki pe­dig a legeredményesebb és a legfontosabb munkát végzi minden ellenszolgáltatás nélkül. Ennek a lehetetlen helyzetnek a megszün­tetését célozza az a beterjesztett indítványom, amely szerint a 34. §-hoz új b) veendő fel a következő szöveggel (olvassa): »A díjtalan or­vosi állások megszüntetéséről a belügyminisz­ter rendeletben intézkedik«. T. Ház! A szónokok egyrésze — magam is — kifogás tárgyává tette a törvényjavas­latnak azt az intézkedését, amely a mindenkori belügyminiszternek túlságosan sok beavat­kozási lehetőséget nyújt a. kamara működé­sébe. Tettem pedig ezt azért, mert sok helyen nem látom indokoltnak a beavatkozást. Most jövök egy indítvánnyal, amelyben azt kívá­nom, hogy méltóztassanak a belügyminiszter urat felhatalmazni, hogy egy ilyen fontos köz­egészségügyi és az orvosi rend érdekeit szol­gáló intézkedésnek megtételére^ meg legyen a felhatalmazása, hogy a szükségesnek mutat­kozó intézkedéseket megtehesse. Remélem, nem méltóztatik a mélyen , t. Háznak arra az álláspontra helyezkedni, hogy — mivel ellenzéki oldalról jön olyan indít­vány, amely a saját miniszterének kíván fel­hatalmazást adni — már csaik azért is, mivel ellenzéki oldalról jön az indítvány, nem fo­gódja el, hanem bizom abban, hogy a Ház meg fogja adni a miniszternek a felhatalma­zást arra, (vitéz Kozma Miklós belügyminisz­ter: De én nem fogom elfogadni! — Eszter­gályos János: Az egészen bizonyos!) hogy a szükségnek megfelelő intézkedéseket megte­hesse. Tisztelettel kérem indítványom elfoga­dását. Elnök: Kíván még valaki szólni 1 f (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Az első indítványra vonatkozóan, amely­ben azt kívánja a képviselő úr, hogy »az or­szágos kamara meghallgatása után« szavakkal egészíttessék ki a szakasz, azt, mondhatom, hogy az az egész javaslat szellemén keresztül­vonul és azért csinálunk országos r kamarát, hogy az országos kamara véleményét minden orvosi kérdésben meghallgassuk. Ezt tehát minden szakasznál megismételni felesleges és nem szükséges azért, mert akkor nemcsak ennél a pontnál, hanem bárkinek a kívánságára minden mondatban és minden pontnál külön be kellene tenni, ha abból a gondolatból indulunk ki, hogy a belügymi­niszter majd nem fogja meghallgatni az or­voskamarát. Ennek alapján kérein a majd­nem stilárisnak mondható módosításnak; az elejtését. Ami a 34. § kiegészítéseként javasolt a) pontot illeti, amelyben az orvosi túlprodukció megszüntetésére kapnám meg a felhatalma­zást, úgy tudom, hogy képviselőtársam az ál­talános vitában mondott beszédében kifogá­solta azt, hogy a belügyminiszternek túlságos nagy a hatalma. Nem kívánom ezt a hatalmat még jobban kiterjeszteni, annál kevésbé, mert az orvosi túlprodukció kérdése nemcsak^ a meglévő orvosi kar védelmének a kérdése. hanem szociálpolitikai kérdés is, azonkívül mindenféle ága-boga is van ennek a kérdés­nek, De nem is fogadhatnám el ezt a felhatal­ülése 1935 december 10-én, kedden. 439 mazást, mert ez a kérdés nem belügyminisz­teri elhatározás tárgyát, képezi, hanem a* összkormány felelősségére tartozik. Ennek kö­vetkeztében kérem ennek, az indítványnak fi­gyelmen kívül hagyását. Ami pedig végül a díjtalan orvosi állások megszüntetésére vonatkozó belügyminiszteri rendeleti intézkedést illeti, ebben a kérdésben a helyzet az, hogy véleményem szerint éppen a belügyminiszternek volna legkevésbé oka arra, ha még egy pár ilyen eset fenn is forogna, hogy az ő hatáskörébe nem tartozó területen ilyen intézkedést tegyen. Az orvosi kar foglal­kozni fog az orvostársadalmat érintő összes kérdésekkel és akkor ez a kérdés megfelelő módon szabályozható lesz. Kérem ezeknek az indítványoknak az elvetését. (Cseh-Szom­bathy László szólásra jelentkezik.) Elnök: Cseh-Szombathy László képviselő úr szót kért. A szót a képviselő úrnak meg­adom. Cseh-Szombathy László: T. Ház! A mi­niszter úr felvilágosító szavai után indítvá­nyom első részét visszavonom, a másik kettőt azonban fenntartom és tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék azokat magáévá tenni. (Esztergályos János: Úgysem szavazzák meg! — Derültség.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 34. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A szakasz után Cseh-Szombathy László háromrendbeli kiegészítő módosítást terjesztett elő; ezek közül egyet visszavont. kettőt fenntartott. Kérdem a t. Házat, méltóz­tatik-e a két kiegészítő indítványt elfogadni? (Nem!) A Ház mindkét indítványt elvetette. Következik a 35. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. Szeder János jegyző (olvassa a 35. §-t): Vázsonyi János! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felirat­kozása töröltetik. Szólásra következik? Szeder János jegyző: Cseh-Szombathy László ! Cseh-Szombathy László: T. Ház! Tekintet­tel arra, hogy a fellebbezési lehetőség tekinte­tében van intézkedés a törvényjavaslatban. az ehhez a szakaszhoz benyújtott indítványo­mat tisztelettel ugyancsak visszavonom. (He­lyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kítván, a vitát -bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö vetkezik: a határozathozatal. A szakasz m meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a 36. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a 36. %-t): Tóth Pál! Tóth Pál: T. Ház! Az általános vita során voltam bátor megindokolni beadott indítványo­mat, amely azt a kérelmet célozta, hogy a ja­vaslatnak íxZ eb mondata, amellyel az orvost gyógyító tevékenységében nemcsak a törvény korlátai közé szorítja, hanem az orvosi gya­korlatra vonatkozó kamarai^ szabályokkal is megkötni kívánja, töröltessék. Ezt azért kértem, mert egyelőre nem is tu­dom, hogy milyen lesz a szabályzat és milyen­féle korlátokat állít az orvosi gyakorlat elé. Az 1876 :XIV. te. 47, §-a szerint az orvost

Next

/
Thumbnails
Contents