Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-69
366 Az országgyűlés képviselőházának 69. az 'elődöm által kiadott rendelet módosításaként kiadott háziadómentességi rendeletben lényegesen ^ messzebbmenő módon állapítottam meg a názadómentességi kedvezményeket és külön kedvezményes kategóriát állítottam fel a családi názak részére. Ennek eredménye máris mutatkozik abban -az igen kiterjedt építkezési ^tevékenységben, amely különösen a családi házak tekintetében is észlelhető volt. Egy másik mód is van, ahogyan segíteni tudok, nevezetesen abban, amire a képviselő úr is utalt, tudniillik a tatarozási és átalakítási kedvezményekben. A tatarozási és átalakítási kedvezményeket is a múlt év novemberében megjelent szűkkörű rendelet bizonyos kitágításával szélesebb körben állapítottam meg ugyancsak az idén április elején. Ez a szakkörök megállapítása szerint éppen idejében és eredményesen történt, mert mindjárt igen széleskörű tatarozási akció indult meg. Ezt a tatarozási kedvezményt a családi házaknál is érvényesülni láttam. Lehetséges, hogy előfordult olyan konkrét eset, mint aminőre hivatkozott a képviselő úr is, ahol talán ennek az adókedvezménynek mértéke — nem tudom milyen oknál fogva, meg kellene vizsgálnom az esetet, in concreto — nem mutatkozott nagynak, de egyebütt mindenütt nagy megelégedéssel és hálával fogadták ezt az intézkedést, amely egyébként nagy adókiesést és lényegében kerülő úton való adómérséklést is jelent. Itt mint új intézkedést, bejelentem, hogy néhány napon belül ezt a tatarozási kedvezmény-rendeletet, még liberálisabban megújítva, a jövő évre vonatkozóan is ki fogom adni. (Helyeslés.) Ez az a kör, amelyben az összes körülmények mérlegelésével intézkedni tudok. Mindig a legnagyobb előzékenységgel fogom ebben a körben ezt a kérdést szolgálni, mert hiszen abban tényleg nincs közöttünk különbség, hogy a családvédelemnek a családi házakhoz fűződő kérdéseiben az államnak is mindent meg kell tennie, amit helyzete megenged. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képpviselő urat illeti a szó. Tobler János: Mélyen t. Ház! A miniszter úr beszéde után csak egy mondatban szeretném még megkérni, hogy kezelje ezt a kérdést uagyon melegen, mert azok az emberek, akiket ezek a terhek sújtják, tényleg megérdemlik, hogy komolyan foglalkozzunk velük. Miután én minden lépést, amely ebben a tekintetben történik, haladásnak tekintek, éppen ezért a miniszter úr válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Méltóztatik a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház tudomásul veszi. Következik Matolcsy Mátyás képviselő úrnak a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz az Ofb. birtokok ügyének végleges rendezése tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak a földreform során kiosztott földek megváltása és birtoklása terén uralkodó zavarokról 1 ? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr utasíülése 19S5 december hó k-én, szerdán. tani szakminisztereit, hogy a földbirtokreform során kiosztott földek vételára és fizetési feltételei a megváltozott viszonyoknak megfelelően módosíttassanak és a földreform végleges befejezést nyerjen?« Elnök: Matolcsy Mátyás képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! bal felől.) Legyen szabad azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulnom a mélyen t. elnök úrhoz, hogy beszédidőmet egy negyedórával meghosszabbítani méltóztassanak, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem adjuk meg! — Felkiáltások balfelöl: Miért nem? Megadjuk!) egyrészt azért, mert ez a probléma rendkívül mélyenjáró. Másodsorban megjegyzem, hogy ez a kérdés nem tartalmaz politikai feszültséget. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Matolcsy képviselő úrnak beszédidejét negyedórával meghosszabbítani? (Igen! Nem!) Kéj rem azokat a képviselő urakat, akik a meg1 hosszabbításhoz hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások balI felöl: Többség! — Ellenmondások a jobboldalon. j — Nagy zaj a baloldalon. — Nagy zaj a jobb{ oldalon.) Kérem azokat a képviselő urakat, I akik az engedélyt megadják, méltóztassanak ! állva maradni, hogy a jegyző úr a számlálást ! megejthesse. (Zaj.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a számlálást megejteni. Szeder János jegyző (megszámlálja a szavazókat): 22! Elnök: Most kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást nem adják meg, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) ^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazó képviselő urakat megszámlálni. Szeder János jegyző I megszámlálja a szavazókat): 24! Elnök: A Ház nem adja meg az engedélyt. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Ez nem volt szokásos azelőtt!) Kérem a képviselő urat, méltóztassék interpellációját megkezdeni. Matolcsy Mátyás: T. Képviselőház! Az 1920. évi földbirtokreform végleges rendezésének tárgyában tartott előadásomnál vissza kell mennem egy rövid pillanatra egészen a frontra, a lövészárokba, a vérrel áztatott Doberdóra. (Br. Váy Miklós: Mi ott voltunk!) A háború szenvedéseinek mély értelmét f ugyanis^ a magyarság, a magyar parasztság szemében, — azt mondhatni — kizárólag az odaigért föld adta meg (Zaj és ellenmondás ok a jobboldalon és a középen.) és ez az odaigért föld lelkesítette nemcsak a magyar frontokon, nemcsak a magyar lövészárokban, hanem a szerb és a román lövészárokban is a katonákat, (Br. Vay Miklós: A hazáért harcoltak, nem a földért!) akik teljes nyugalommal,, abban a megnyugvásban rohantak a halálba, hogy feleségük, vagy gyermekeik földet fognak kapni. (Gergelyffy András: Szóval nem hazafiságból! Mert ön szerint anyagiasságból! — Rakovszky Tibor: A sajátjukat akarták védeni! — Horváth Zoltán: Mit köt bele egy szóba! Várja meg, míg befejezi a mondatot! — Rakovszky Tibor: Biztosan nem volt ott! — Gergelyffy András: Ott voltam! — Rakovszky Tibor: Ha ott lett volna, nem így gondolkodnék! — Zaj a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Ebben a Házban nem lehet feltételezni azt, hogy a magyar katonák ne hazájukért harcoltak volna, (Taps a baloldalon.) de erre az a válaszom, hogy a magyar parasztsá-
