Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-68

Az országgyűlés képviselőházának 6, Ennek a szakasznak a magunk vagy; legalábbis a magam részéről elejtését kérem. Hasonló hátránnyal bír a javaslat 22. §-ának a) és b) pontja, amely megtiltja az orvosi kamarának valamely orvos felvételét arra az esetre, ha az illető orvos bűnvádi eljárás alatt áll vagy pedig a büntetés kitöltése óta, ha el volt ítélve, öt esztendő nem telt el. A (bűnvádi eljárásnál is az a kifogás, »amit az előbb mondottam a fegyelmi eljárásnál. Itt is a felek feljelentést tehetnek és ha nem is olyan nagy százalékban, de a bűnvádi eljárások is nagyon sokszor felmentéssel végződhetnek. A bűnvádi eljárás még nem elítélés és egyedül az orvost nem lehet kitenni annak, hogy ha netán alaptalan bűnvádi eljárás indult ellene, kenyerétől, az orvosi kamarába való felvételtől megfosszák; mert ha nagyobbrészben be its következik ebben a tekintetben az igazsága: alapján a revízió, azt az erkölcsi hátrányi, hogy egy kamara megtagadhatja és kifogásolhatja a felvételt, tulajdonképpen sohasem lehet eloszlatni. Hasonlóképpen kifogásolom 'azt, hogy ha az orvos el volt ítélve, csak öt esztendő multán vehető fel a kamarába, vétség esetén pedig a büntetés kiállásától 'számított három év múlva. T. Ház! A bűnösök fajtája nagyon különböző. Az orvosi társadalomról szeretném feltételezni. — és úgy is van, tehát jogosan tételezem fel — hogy még vétség miatt is csak egyetlen egy napra való elítélés az illető orvost teljesen megfosztja erkölcsi létjogosultságától, úgyhogy ha még fel is veszik a kamarába, csak csökkent orvosi praxist folytathat. Azonkívül intelligens embereknél még sem lehet egy olyan hosszú határidőt szabni a kenyér visszakapására, mint azt a közönséges bűnösöknél előírják. Talán egyénileg lehetne ezt a kérdést megoldani, ilyen irányban tudnék a magam részéről egy javaslatot, helyesebben kérelmet előterjeszteni, hogy bízzuk ezt az illető kamarák belátására, amelyek az illető orvos egyénisége szerint bírálják majd azt el, hogy felvehető-e az orvosi kamarába, vagy nem. A jogorvoslati rendszer úgyis módot ad a tiszti ügyésznek arra, ha netalán tévedett az orvosi kamara a felvételt illetőleg, hogy végső fokon a közigazgatási bíróság orvosi tanácsa döntsön. r Hasonlóképpen hibáztatom a magam részéről az ügyvédi rendtartás analógiájára megalkotott és a javaslat 22. §-ának e) pontjában és a 27. § 1. bekezdésében foglalt intézkedéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy abban az esetben, ha az illető orvos a tagsági díjakat a javaslatban megjelölt időre le nem fizeti, megfosztják aktív és passzív választójogától, valamint még törléssel is jár a nemfizetés. Ez nagyon súlyos büntetés, nagyon sok olyan tagja van ennek a Háznak, akik már szűkebbkörű hazánkat otthagytuk, valósággal szinte megbódulva álltunk meg a határon és kétségbeestünk a legkisebb feltételezett rosszindulattól, amely itt velünk szemben megnyilvánult. Most azt a^ szegény szerencsétlen orvost, aki a maga részéről önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy a maga tagsági díját nem tudja megfizetni, hogyan vagyunk képesek abba a helyzetbe hozni, hogy még a kenyerétől is megfosztjuk azért, mert az Úristen szegénységgel áldotta meg, vagy átkozta meg. Ezért a szegénységért még a kenyerétől is megfosztjuk és valósággal kuruzslóvá degradáljuk képzettsége ellenére. Es ezenkívül jelent ez még >.,Mllése 1935 december 3-án, kedden. 331 mást is. Jelenti azt, hogy az illető orvos kitaszítva érzi magát az orvosi társadalomból, I üldözöttnek érzi magát önhibáján kívül. A múltkor kerületem székhelyén tapasztaltam azt, hogy az ottani jegyző valamennyi állásnélküli és elhelyezkedni nem tudó ifjút a köz/ «égházára ingyenes munkára felvett. Eveken "keresztül dolgoznak ott teljesen ingyen. Az első percben én is megbotránkoztam rajta, de amikor azt tapasztaltam, hogy ezt az ifjúságot a helyes és jó társaságba bevonták és ennek az ifjúságnak élete további folytatásához hitet és reményt 'biztosítottak, a jó társaskörből nem taszították ki, hanem magukhoz vették, amikor tehát ennek áldásos következményeit láttam, akkor nem botránkoztam meg azon, hogy a magyar ifjúságot ingyen^ dolgoztatják, hanem azt kívántam, hogy máshol is hasonlókép járjanak el. Mennyivel inkább meg kellene ezt tennünk a magunk részéről az orvosi társadalom olyan tagjaival, akik a magyar végre hajtási törvények ellenére nem képesek a magra tagsági díját befizetni, mert legyünk nyugodtak abban a tekintetben, hogy olyan végre hajtási törvény a kontinens egyetlen államában sincs, mint Magyarországon. Ha itt nem tudják az orvosból végrehajtási kényszer útján kipréselni a kamarai tagsági díjat, akkor már további reményekről beszélni nem lehet. Az orvosi társadalom önhibájukon kívül fizetni nem tudó tagjainak érdekében, de az egész . nemzet érdekében az utolsó pillanatban kétségbeesve kérem, méltóztassanak a javaslat vonatkozó részeit revízió alá venni. Mindent összeadva a- magam részéről mégis úgy találom, hogy ennek a javaslatnak számtalan olyan jó oldala van, amely miatt erről a törvényjavaslatról könnyelműen beszélni és azt visszautasítani nem lehet, mert még a kifogásolt oldalai is olyanok, mint a nap foltjai, hiszen minden emberi alkotásnak vannak hibái. A Napnak is vannak foltjai, még sem jut eszébe senkinek sem lehúzni az égről; ezért nem lehet a magunk részéről ezt a törvényjavaslatot visszautasítani; azonkívül pedig az az intenció, amelyet a Ház egyes oldalairól belemagyaráznak, hogy ez a törvényjavaslat tulajdonképpen a szabadság, az alkotmány elleni merénylet, azt okos és józan logikának semmi körülmények között nem lehet nevezni. Tulajdonképpen erre a törvényjavaslatra is alkalmazni lehet Trianon analógiáját. Trianon sem kizárólag a mi megcsonkításunkra, a mi értékes területeinknek* elszakítására irányult, hanem irányult az ellen a magyar szellem ellen, amely ezt az országot ezer esztendőn keresztül fenntartotta és meg tudta védeni; mégis annak ellenére, hogy ez ellen a magyar szellem ellen csaknem két évtizeden keresztül ágyút, fegyvert és minden más hatalmat felvonultattak, mégis elmondhatjuk, •hogy a magyar szellem birodalma teljes, abból nem hiányzik egyetlen igekötő, nem hiányzik egyetlenegy névutó sem. Epp így el lehet mondani, hogy ha — feltéve, de meg nem engedve — ez a törvényjavaslat el is volna V ,,rr

a azokkal a fegyverekkel, amelyeket beleim ráznak, még akkor sem volna képes az ' szellemnek ártani, — aminthogy nem i ártani, — mert a magyar orvosi szelle dalma is teljes. Az az orvosi szellem Semmelweiseket, Bókayakat, Taufferf ravcsikokat, Benedekeket adott az < még ma is ép és sérthetetlen. Ez