Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-65

Az országgyűlés képviselőházának 65. fogunk a szárított répaszelet ára tekintetében a szerződéses viszonyban nem álló gazdák részére megállapodást létesíteni. Én sem látok semmi okot arra, hogy a cukorgyárak nagyobb árakat kapjanak, mint amilyeneket tavaly kaptak. (Helyeslés^ a balközépen.) Meg kell jegyeznem még azt, hogy igaza van felszólalt t. képviselőtársamnak abban, hogy az a körülmény, hogy egyéb takarmányárak felfelé mennek, valószínűleg bizonyos csábító, serkentő és vonzóerőt gyakorol a cukorgyárakra, mert hiszen ha megnézzük, hogy a nedves és a szárított répaszeletnek milyen a fehérje- és a keményítőértéke, és ha ezeket a számokat összehasonlítjuk az "egyéb takarmányok adataival, akkor azt látjuk, hogy egy mázsa nedves cukorrépa szeletben 4'4% emészthető fehérje és 6*5% keményítő, egy mázsa szárított szeletben 3 '7% fehérje és 52% keményítő, míg egy mázsa tengeriben 4% fehérje és 78% keményítő van. Ami az adókérdést illeti, sajnos, adót fizetni kell, anélkül nem lehet az állami gépezetet fenntartani. Ez nem is tartozik az én tárcám hatáskörébe, azonban hajlandó vagyok a pénzügyminiszter úrnál interveniálni olyan irányban, hogy ahol olyan eset áll elő, amilyenre a képviselő úr hivatkozott— hogy tudniillik igen nagy az aránytalanság azon öszszeg között, amellyel adóban tartozik az illető gazda és azon összeg között, amely neki a gyártól jár, — lehessen gyorsabb eljárásnak is helye. {Mózes Sándor: Egy kis kíméletet kérünk az adózókkal szemben!) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti! vitéz Cseh-Szombathy László: T. Ház! A földmívelésügyi miniszter úr válaszát köszönettel és örömmel tudomásul veszem. (Éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Malasits Géza képviselő úr interpellációja. A képviselő úr személyesen kíván halasztást kérni. Malasits Géza: T. Képviselőház? Mivel abban az ügyben, amelyben interpellálni kívánok, a vizsgálat befejezve nincs és így a miniszter úr nincs abban a helyzetben, hogy nekem választ adhasson, én pedig választ kívánok, tisztelettel kérem a Ház hozzájárulását, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellates napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Weltner Jakab képviselő úr interpellációja az összkormányhoz. (Weltner Jakab: Én is halasztást kérek!) A képviselő úr halasztási kérelmet kíván előterjeszteni. Weltner Jakab: T. Ház! Miután a miniszterelnök úr akadályozva van, hogy a Ház ülésén résztvehessen, én pedig szintén választ várok, kérem, méltóztassék interpellációm elhalasztásához hozzájárulni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a halasztásit megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadjia. Következik; Takács Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. ülése 1935 november 27-én szerdán. 263 Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a makói gyűlés betiltása tárgyában. Hajlandó-e a miniszter úr a gyülekezés szabadságát biztosítani? Hajlandó-e a (miniszter úr utasítani a makói rendőrkapitányságot, hogy az ellenzéki pártok bejelentett népgyűlését engedélyezze, különös tekintettel carra, hogy Makón legközelebb választás leszi és a választásban résztvevő^ pártök a népgyűlésen a választóközönséget kívánják tájékoztatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Takács Ferenc: T. Képviselőház! Makó megyei városban városi képviselőtestületi választásra készülnek. Az ellenzéki pártok, a Kossuthpárt, a független kisgazdapárt és a szociáldemokratapárt köizöisen akarnak résztvenni ezen a választáson. Mivel ezeknek a pártoknak nines lapjuk, — csak egy lap van a városban, a nemzeti egység lapj pártoik gyűléseket akartak tartani és be is jelentették ebbeli szándékukat az ottani rendőrhatóságnál. (Propper Sándor: Természetes és jogos!) De ha lappal rendelkeznének, akkor is joguk volna gyűléseket tartani, mert hiszen nemcsak joguk, hanem kötelességük is a lelépő bizottsági tagoknak, hogy a múltban tanúsított magatartásukról, eljárásukról számot adjanak a választóknak és kiérjék bizalmukat a jövőre is. A tételes törvények is lehetővé teszik azt, hogy választások alkalmával és választások nélkül is pártok vagy mások is — bárki — bejelenthessenek gyűléseket és meg is tarthassak azokat. A rendőrhatóság vezetője nem túlságosan sok bölcsességgel hozza meg a határozatokat. Ezt mondja a véghatározat indokolásában (olvassa): »Nyilvános f népgyűlés keretében a tárgysorozatnak & tárgyalása a város polgárságának egymásközötti békéjét veszélyeztetné.« (Dulin Jenő: Nem rossz! — Rupert Rezső: Csinált ürügy! — Tovább olvassa): »A bejelentés szerint a gyűlésen különböző politikai pártállású egyénék vettek volna részt, -a* ellentétes vélemények pedig olyan kirobbanásokhoz vezetnének, amik a közrendet és a közbiztonságot is nagyobb mérvben veszélyeztetnék. így a gyűlés megtartását meg kellett tiltanom.« (Rupert Rezső: Szánalmas rabulisztika!) A Sizociáldemokratapárt és a Kossuth-párt ebben a városban egy évtized óta együtt dolgozik községpolitikai vonatkozásban. A gyűlések sorozatát tartották már (meg és ez alatt az idő alatt soha semmiféle kirobbanás, a közrendnek semilyen formában való veszélyeztetése elő nem fordult ezeken a gyűléseken. Csodálatos, hogy most, amikor a legkisebb jele sincs annak, hogy ilyen kirobbanás történhetnék, a rendőrhatóság vezetője libabőrös háttal ennyire előrenéz és ilyen óvatos. Megpróbálták azután a pártok azt is, hogy más formában tartsanak gyűlést. Például a Kossuth-párt bejelentette, hogy külön, nem a másik két párttal együtt gyűlésezik. Gyűlését a rendőrség megint betiltotta és azt mondotta (olvassa): »A népgyűlés^ megartására irányult kérelmet el kellett utasítanom, mert alaposan tartani lehet attól, hogy a politikai pártok gyűlései osztály- és pártellentétek kirobbanására és ezzel kapcsolatosan a közrend és közbiztonság megbontására vezethetnének.« (Rupert Rezső: Mintha csak valami idegen megszálló hatalom közegei volnának ezek a

? rendőrök. Tisztára idegen megszállás alatt állunk. 38*