Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-65
258 Az országgyűlés képviselőházának 6 Elnök: A földmivelésügyi miniszter úr kíván szólni. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: T. Ház! A képviselő úrnak nem méltóztatott előzetesen jelezni, hogy interpellációjában miről óhajt beszélni. Erről a kérdésről így konkréten nem tudok nyilatkozni. (Némethy Vilmos: Példaképpen hoztam, fél.) Ha példaképpen méltóztatott felhozni, akkor megadhatom a végleges választ. Csakis az érdekeltek kívánságára és a velük való megbeszélés után lehet a szabályozásokat elrendelni. Valószínűleg a nagy szárazság vagy az esőhiány miatt léphettek fel ilyen következmények, amelyek a patakok szabályozásával talán nincsenek is összefüggésben. A patakszabályozások ugyanis rendszerint nincsenek kihatással a talajvízre. Kérem válaszom tudomásulvételét. Elnök: Némethy Vilmos képviselő urat illeti a szó. Némethy Vilmos: T. Ház! A miniszter úr válaszát nem vehetem tudomásul, mert a miniszter úr nem adott választ arra a kérdésre, amelyet tulajdonképpen felvetettem. Én arra kértem a miniszter urat, hogy az ilyen patakszabályozások alkalmával nocsak a technikai, a mérnöki munkákat vizsgálják meg, hanem küldjön ki gazdasági szakértőket is, akik azután a földek termőképességét is meg fogják vizsgálni. Ebben a példaképpen felhozott speciális esetben pedig kértem a miniszter urat, legyen szíves, vizsgálja meg a dolgot és a mezőgazdasági szempontból szükséges óvintézkedéseket tegye meg. A miniszter úr erről nem beszélt, ilyenformán tehát nem tudom válaszát tudomásul venni. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik néni veszik tudomásul a választ, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Némethy Vilmos képviselő úr interpellációja a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterhez. Kérem, a jegyző urat, méltóztassék az interpelláció szövegét feolvasni. Huszár Mihály jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a trianoni határ által közlekedési útjától megfosztott egyes községek a csonka haza irányában még ma is bekötő út és így összeköttetési lehetőség nélkül állanak? Hajlandó-e a miniszter úr ezeken a lehetetlen viszonyokon változtatni és az ilyen határmenti községeknek bekötő út létesítéséhez lehetőséget nyújtani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Némethy Vilmos: T. Ház! Ugyancsak rövid leszek. Most is speciális esetre hívom fel a miniszter úr figyelmét, de ez a speciális eset más irányokban egyben általánosnak is számít. A trianoni határ mentén fekvő Lendvajakabfalva községnél az a helyzet, hogy ennek a községnek régi közlekedési útja a határhúzás folytán teljes mértékben célját vesztette; ezen az úton nem lehet közlekedni. A csonka haza irányában viszont csak egy írtja van a községnek, ez az út pedig egy mocsaras réten vezet keresztül, így nem lehetett használni még az idei nagy szárazság alatt sem. A község lakói, hogy mégis közlekedhessenek az ország belseje felé, úgy segítettek magukon a trianoni békekötés óta, hogy a község határában fekvő Tauber-uradalommal napszámban kiegyeztek; az '. ülése 1935 november 27-én szerdán. uradalom a napszámok ellenében megengedte az ő privát útján és majorján keresztül a járást. Azt hiszem, igen t. uraim, hogy anomália és lehetetlen helyzet az, hogy legyen ebben azi országban egy község, amelynek az ország belseje felé nincs bekötő útja. A kereskedelemügyi miniszter úr az elmúlt ciklusban ígéretet tett arra, hogy a bekötő utakat minden község számára ki fogja építtetni. Ebben az esetben'tehát azt kérem, hogy imielőibb, lehetőleg azonnal intézkedjék a kereskedelemügyi miniszter úr, hogy megcsinálják ezt a ; bekötő utat. Ezzel kapcsolatban rámutatni kívánok arra is, hogy a bekötő utak az országban nagyon hiányosan vannak kiépítve, Ebben az esetben azonban, sajnos 1 , a főútvonal is, amelybe ennek be kellene torkolnia, a Nagykanizsa—Letenye—Lenti, Vas megye felé vezető országút, annyira rossz állapotban van, hogy ennek m útnak kiépítése, illetőleg megjavítása is szükséges lenne. A múlt esztendőben megtörtént ugyanis, hogy Bécsből autóval jöttek le, hogy a szőlőt Összevásárolják és elszállítsák, de az autó alatt letörött a híd és megakadt a forgalom» ami miatt a szőlő elszállítása megakadt. Az idei esztendőben viszont azért nem jöhetnek autók, mert az út teljesen járhatatlan. Tudtommal tervbe van már véve, — hiszen ebben az irányban már ankétek is vannak tervezve — hogy ez a főútvonal Kanizsától kiindulva Vas megye felé a Mateosz.- és Mavart.járatok számára is alkalmas minőségben építtessék ki. Ez a terv annyival is inkább hihető, mert hiszen az útvonal legnagyobb része kormánypárti képviselők kerületén vezet keresztül és tudtommal ez is olyan szempont, amelynek alapján ma az utak építése történik. {Elénk ellenmondások jobb felől. — Csizmadia András: Szóval azt az utat ne építsék ki, mert ott kormánypárti képviselő van!) Majd elválik a vallatásnál. En tehát azt kérném, nemcsak ebben a speciális esetben, hanem általánosságban is, hogy az utakról ott is gondoskodás történjék, ahol ez gazdaságpolitikai és gazdaságstratégiai okokból szükséges. Ezt a vidék törpebirtokosok vidéke, ahoLaz 5 holdnál nagyobb birtok nagyon ritka. Akármilyen földosztás történjék is ott és ha a hitbizományok felosztása teljesen keresztülvitetnék is, akkor sem lesz elégséges föld ahhoz, hogy ott ne legyen szükséges olyan jó közlekedési út, amelyen keresztül a kis törpebirtokosok terményei és életlehetőséget nyújtó egyes élelmicikkei elszállítást nyerjenek. Amikor tehát speciálisan Lend vaj akab falva község réséére kérem a trianoni határ által elvágott útját helyettesítő bekötő út létesítését, kérem ezt általánosságban is az összes községek szempontjából és kérem, hogy a főutakra pedig abban az esetben is nagyobb gond fordíttassék, ha ez mezőgazdasági gazdaságpolitikai és gazdaságstratégiai szempontokból szükséges. Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván válaszolni. Winchkler István kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Az elhangzott interpellációra a következőkben vagyok bátor válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Az ország úthálózatának kiépítése országos terv alapján, programmszerűen folyik és vitetik keresztül abban a mértékben, amilyen mértékben az anyagi eszközök rendelkezésre állanak. Ez a terv természetszerűleg tekintetbevesz mindenféle érdeket és elsősorban természetesen a gazdasági érdekeket, mert hiszen
