Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-56

Az országgyűlés képviselőházának 56. ez ne büntetés formájában történjék, hanem ezek a régi szőlőtulajdonosok tényleg prémiumban és bizonyos adóelengedésekben részesüljenek arra az időre, amíg az általuk oltott csemegeszőlő termővé válik. Ugyancsak egyetértek előttem szólott képviselőtársamnak egyéb előadásaival is, amelyek teljesen objektíven fejtették ki ennek a törvényjavaslatnak gazdasági és szociális jelentőségét és ennélfogva nem is foglalkozom részletesebben bőszedével. Tekintettel arra, hogy a képviselőházban még nem történt semmiféle felszólalás a homoki szőlővidékek képviselete részéről, én, mint a homoki szőlőtermelő vidék egyik képviselője, ebből a szempontból fogom bírálni a törvényjavaslatot. A homoki szőlőtermelők szempontjából legsiralmasabb a törvényjavaslat 11. és 17. §-a. Nevezetesen ezeken a szőlővidékeken szokott megtörténni az, hogy bizonyos esős évszakok beálltával a bornak a szesztartalma 9 fok alá esik és az esőzések alkalmával rendszerint be szokott következni az a helyzet is, hogy a^ termés mennyisége nagymértékben felfokozódik. Bekövetkezhetik egy bőtermésű esztendőben az az eset, ami ezelőtt két esztendővel is megtörtént, amikor például a Duna—Tisza között és a kiskőrösi szőlőtermő vidéken olyan nagy rekordtermés volt, hogy a szőlősgazdák nem voltak abban a helyzetben, hogy a leszüretelt bort edényekbe tudják elhelyezni, hogy messze vidékekről kellett ezekre a vidékekre hordókat szállítani. A bortörvényjavaslat az ilyen rekordtermések alkalmára, amikor a rendes termésátlagot jóval meghaladó mennyiségben terem a bor, elrendeli a bornak zár alá vételét. Kérdem már most, igen t. Képviselőház, vájjon hogyan fog történni ez a zár alá vétel az ilyen szegény bortermelő vidékeiken, ahoi akis szőlősgazdák nem rendelkeznek elegendő edénymennyiséggel és vájjon fog-e a kormány és a földmívelésögyi miniszter úr gondoskodni arról, hogy ilyen esetekben a szőlőtermelőknek megfelelő edények álljanak rendelkezésükre és — figyelemmel arra, hogy ezek a szőlősgazdák, akik egy vagy két hold szőlővel rendelkeznek, ennek a bornak a jövedelméből élnek — vájjon az ilyen zár alá vétel alkalmával fognak-e kapni bizonyos előleget arra a borra, meg kell-e nekik fizetniök arra az esztendőre az adót és vájjon gondoskodás fog-e történni arról, hogy ezeknek a többnyire szegény napszámosembereknek és kisbirtokosoknak mindennapi megélhetése biztosítva legyen? Ezeket a szociális kérdéseket azért teszem fel, mert véletlenségből az én vidékemen egy bő termés esetén semmiféle biztosítékot nem látóik arra vonatkozólag, hogy az emberek megélhetése és a bor átvétele biztosítva legyen. Nagyon sérelmes & törvényjavaslat 17. §-a abból a szempontból is, mert ez eltiltja a borkereskedőnek a borseprőnek borrá való kipréselését. Ez azután megint a kis bortermelők kárára történik, mert hogy ha a bor szesztérfogatszázaléka a kilencet nem éri el, abban az esetben, tekintettel arra, hogy még a bor seprő sem használható fel, csak nagyon nyomott áron vásárolhatja fel a kereskedő az ilyen bort és ebben az esetben erre való tekintettel ismét a kistermelő fog erre a rendelkezésre ráfizetni. Szerény nézetem szerint szükségesnek tartanám, hogy a folyékony borseprő kipréselése megengedtessék azoknak a kereskedőknek a részére, akik állandóan foglalkozKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ IV. ülése 1935 november 12-én, kedden. 17 nak borkereskedéssel, mert ezáltal nagy veszélyt hárítana el az igen t. miniszter úr. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Erre nézve van egy előadói javaslat!) Nagyon örülök, ha ezt a szempontot figyelembe veszi a t. miniszter úr, mert ennek a szempontnak figyelembevételével ezeken a kisembereken tényleg segíteni fog. A borgazdaság szociális és gazdasági jelentőségét mutatja az a körülmény, hogy 380.000 holdon történik szőlőgazdálkodás. Miután a szőlőgazdálkodás legnagyobb része homokos területen történik, fontos olyan intézkedés hozatala, amely figyelembeveszi a homoki szőlősgazdák különös és speciális érdekeit is. Nagyon sérelmesnek tartotm a direkttermésű szőlőkre vonatkozó azt a rendelkezést, amely az othellora vonatkozólag — amelyet a múltban a szőlősgazdák állandóan termeltek, nem azért, hogy összeszűrjék más borral, hanem azért is, hogy a benne lévő festőanyagok által a meg nem felelő színű bort megfelelő színűre javítsák — nem tett kivételt, nem vettek be a bortörvénybe egy olyan intézkedést, amely gondoskodott volna arról, hogy az Othello festékanyaga bizonyos mértékben felhasználható legyen. Amennyiben lehetséges volna, nagyon kérem az igen t. (miniszter urat, hogy a hozandó rendeletben — hiszen meglehetősen tágkörű felhatalmazást kapott — ebben a tekintetben is méltóztassék intézkedni, s magam részéről ezért már előre is köszönetemet fejezem ki., A bortörvényjavaslattal kapcsolatban feltétlenül vártuk volna azokat az intézkedéseket, amelyek a borfogyasztási adóval vannak összefüggésben s amelyek e tekintetben is rendelkeznek. Nagyon helyesen fejtette ki Schandl Károly igen t. képviselőtársam, hogy lehetetlen, hogy éppen ez a foglalkozási ág legyen az, amely az egyenesadókon kívül, amelyet a többi állampolgárok is fizetnek, még egy külön adóval, a borfogyasztási adóval is megterheltessék. Nagyon helyes volna, ha legközelebb tényleg egy olyan elgondolás látna napvilágot, amelynek alapján a borfogyasztási adót el lehetne törölni, különös tekintettel arra, hogy nagyon súlyosan érinti a borfogyasztási adó azokat a bortermelőket, akiknek bora bizonyos években a 9 szesztérfogatszázalékot sem éri el. Petro Kálmán t. képviselőtársam nagyon helyesen fejtette ki, hogy ezt a törvényjavaslatot a szesztörvénnyel, a hegyközségi törvényjavaslattal kapcsolatban kellett volna előterjeszteni és pedig azért, htagy lássuk milyen összefüggésben van a bortörvény a szesztörvénnyel, mert lehetséges, hogy a benyújtandó szesztörvényjavaslatban foglaltatnak olyan rendelkezések, amelyek azokat az aggodalmakat, amelyek erről az oldalról elhangzottak, feleslegessé tennék. Nem tudom elképzelni, hogy ezt a bortörvényjavaslatot a kormány előterjesztette volna anélkül, hogy ne gondolt volna arra, hogy azt a bizonyos 9 térfogatszázalékon aluli bort bizonyos célra fel kell használni, ha már közfogyasztás céljaira nem engedik felhasználni. A magam részéről nagyon egészséges gondolatinak találnám azt, hogy ha a hozandó rendeletben szintén belevennének egy olyan intézkedést, hogy a kilenc fokot aneg nem haladó bort szeszfőzésre vagy szeszpárlatfőzésre használják fel és a szeszgyárakat utasítanák arra, hogy ezeket a borokat bizonyos minimális áron a termelőktől feltétlenül felvásárolják. Amennyiben ez nem történik meg, nagyon nagy szociális és gazdasági kára szár3