Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-63

214 Az országgyűlés képviselőházának 63. ről-esztendőre következetesen erősen csökkenti az egészségvédelemre szánt kiadás okát Î Ha en­nek az ellenkezője volna igaz, ha a tendencia felfelé mutatna, ezt én, miniszter úr, szívesen elismerném és nyugtáznám és ebben egy bizo­nyos reményteljes gesztust látnék. (Vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: En emeltem!) Akkor hazudnak a költségvetés számoszlopai ! (Végváry József előadó: Emelve lett, be is bi­zonyítottam!) Onnan írtam ki a számokat, amelyek azt mutatják, hogy ezek az összegek állandóan csökkennek. (Vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: En 600.000 pengőn felül emel­tem!) 1929-től 1935-ig 27%-kal csökkent az egészségügyi kiadások összege. Ez tarthatatlan. Mondom, ez szorosan Összefügg az orvos­kérdéssel és én nem. osztom a belügyminiszter úrnak azt a minap mondott megállapítását, hogy a rossz magyar egészségügyi viszonyok­ról ne beszéljünk. T. belügyminiszter úr, ha a hőmérőt összetörjük, azzal a láz nem múlik el. Meg kell mérni a lázat. Sőt még a tüneti keze­lés sem használ itt, hanem — hogy szakszerű legyek orvosi szempontból — a mélyére kell tekinteni a dolognak, ki kell kutatni a baj for­rásait és meg kell szűntetni, be kell tömni ezeket a forrásokat, mert ha elhallgatjuk a ba­jokat és a nemzetközi viszonylatban rosszabb helyzetet és azt nem tárjuk a nemzet vagy a világ színe elé, ezzel csak azt a célt szolgál­juk, hogy az egészségügyi viszonyok még job­ban meg fognak romlani. En pedig az ellen­kezőjét akarom! Méltóztassanak megnézni a gümőkór-ha­landóságot. (Végváry József előadó: Javult!) Javult, de ez a javulás viszonylagos. En nyug­tázom a javulást, de tessék megvizsgálni, hogy milyen arányban javult más országokban. Egészen természetes, hogy az orvostudomány fejlődése, a betegség kikutatása, a betegség kórokozóinak megismerése, leküzdése külön­böző gyógymódokkal csökkenti a tuberkuloti­kus megbetegedéseket és halálozásokat. Hiszen ma már erőmüvi úton is gyógyítanak tuber­kulotikus megbetegedéseket, ha nem is nagy számban. A helyzet nemzetközi viszonylatban javult, de nálunk javult a legkevésbbé. Tes­sék megnézni a nemzetközi statisztikát. Száz­ezer lélekre esett Angliában 1918-ban 174 (ha­lálozás, 1933-ban 84; tehát majdnem a felére esett Angliában a tuberkulotikus halálozások száma. Spanyolországban 181-ről 117-re, Svájc­ban 196-TÓI 121-re, Norvégiában 200-ról 148-ra, Hollandiában 212-ről 60-ra, Németországban 228-ról 76-ra, Olaszországban 240-ről 108-ra, az ír Szabadállamban 247-ről 124-re, Magyarorszá­gon 354-ről 170-re. Igaz, így van, de még mindig az egész művelt világ mögött helyzekdünk el a tuberkulotikus halálozások arányszáma szem­pontjából. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ne dobálódzzunk viszonylagos számokkal, tessék abszolúte megnézni a kérdést s akkor rá fo­gunk jönni arra, hogy bizony nagyon sok és nagy tennivaló akad még a magyar közegész­ségügy javítása terén. Egy neves magyar statisztikussal, dr. Zen­tayval, kiszámíttattam, hogy 30 művelt állam­ban és Magyarországon általában a különböző halálokok milyen arányban vannak. A követ­kező képet kaptuk: szívbajban meghal általá­nosságban 30 országban 153, Magyarországon 171, gümőkórban, amelyről már szóltam, meg­hal általánosságban 109, Magyarországon. 170, rákbetegségben általánosságban 95, Magyar­országon 103; veleszületett gyengeségben álta­ülése, 1935 november 22-én, pénteken. lánosságban 77, Magyarországon 121; öngyil­kosság folytán általánosságban 18, Magyar­országon 32, diftériában általánosságban 6, Ma­gyarországon 13. (Mozgás.) Lehet ellenőrizni, ezek mind komoly számok. ' Nem célzatosan^ állíttattam össze ezeket, a számokat, hanem látni akartam a tükrét an­nak, hogy Magyarországon a közegészségügy' viszonyok, a népegészségügy milyen lábon áll és milyen helyzetben van. En magam fájlalom legjobban, hogy ilyen rossz helyzetben va­gyunk és ezért szólalok fel ehhez a par excel­lence szak javaslatnak minősített javaslathoz, mint laikus, hogy ezekre a bajokra és hibákra rámutassak és kérjem azt, hogy necsak a poli­tikai szervezetek r megszervezésével foglalkoz­zanak az orvoskérdéssel kapcsolatban, hanem ezen túlmenően lássák meg azt is, hogy az or­vosi munka milyen új irányokat és milyen új szempontokat, új eszközöket igényel. Nézzük most a vidéket, t. Képviselőház. Megnéztük egy kicsit a vidéket, Baranya me­gyében pl. van hét közigazgatási járás, termé­szetesen van hét főszolgabíró és tizenegy szolgabíró, amellett 155 körjegyző és községi jegyző, de csak öt járásorvps és mindössze 26 körorvos! (Brogli József: Es a védőorvosok? !) Nem lehetne a közigazgatási hatalmi apparátus rovására az egészségvédelmet szaporítani és fejleszteni? Ez az én tiszteletteljes meglátásom és meg­jegyzésem erre vonatkozólag és ezt mind csak azért mondom el, mert sérti az ember fülét, amikor azt hallja, hogy ilyen közegészségügyi viszonyok mellett Magyarországon orvostul ­produkcióról, orvosi túltengésről beszélnek, (Brogli József: Ebben igaza van!) akkor, ami­kor az ország minden csücskében a közegész­ségügy minden területe, az elhanyagolt nép­egészségügy orvosért és segítségért kiált! (Brogli József: Ebben igaza van!) Tessék csak megnézni, hogyan állunk ab­ban a kérdésben, hogy az elhaltak közül há­nyan nem részesülnek egyáltalában orvosi ke­zelésben. Az elhaltak közül nem részesül or­vosi kezelésben Magyarországon általában hét­éves korig 14'7% és hét éven felül 21'9%; a Dunántúl a hétévesek közül 21 "3%, az időseb­bek közül 34"2%; északon 16"4% a hétévesek közül és 28'2% az idősebbek közül. Baranyá­ban, ahol a megállapítások szerint a legjob­ban pusztít az egyke, — ami nagy figyelmet keltett — és ahol akciók vannak folyamatban az egyke eltüntetése érdekében, 21*1% 7 éven aluli gyermek nem jut orvosi segítséghez, or­vosi segítség nélkül úszik át a Styx vizén. Az idősebbek százalékaránya itt 48'6%. Somogy megyében a 7 éven aluli gyermekek 25%-a és az idősebbek 40%-a, Zala megyében pedig a 7 éven aluliak 32*4%-a és a 7 éven felüliek 49'9%-a hal meg orvosi kezelés nélkül. Az orvosok megoszlását már ismertettem. Igen érdekes a halottkémek ügye is. Az élve eltemetéstől való félelem általános emberi gyen­geség, azt is lehetne mondani, hisztéria. Sokan vannak, akik félnek attól, hogy élve kerülnek a föld alá. Ez mindenesetre nagyon kellemet­len szituáció lehet. A halottkémlés t tehát igen alaposan kellene megszervezni, Magyarorszá­gon összesen 3495 halottkém van, — belügymi­niszter úr, tessék csak figyelni egy kicsit, ezt valószínűleg ön is tudja — s ebből a 3495 ha­lottkémből 2308 nem orvos, sőt 69-nek nincs is képesítése a halottkémi állás betöltésére. Mi volna, ha orvossal töltenék be ezt a 2308 ha-

Next

/
Thumbnails
Contents