Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-61

Áz országgyűlés képviselőházának 61. ü Ma ennek a törvénynek életbelépése óta egy községi jegyzőnek vagy egy kisállású tisztvi­selőnek az ügyében egy intervenció történt volna olyankor, amikor ezen törvény alkal­mazásra került, akkor azt mondanám, hogy nézzük meg, kell-e ezt a törvényt revi­deálni. Amikor azonban megyei rokonsági és egyéb barátsági alapon történik az interven­ció, akkor ez elől kénytelen vagyok elzárkózni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. — Gr. Feste­tics Domonkos: Megyei klikkek! — Zaj.) És mi a kötelességem? Megvizsgálni az ügyet objektív meritumok alapján. Mi történt? Kijelentem a Ház színe előtt, hogy sem a hármasbizottságnak, sem az ötösbizottságnak egyetlen egy tagjával erről az ügyről nem beszéltem, nem befolyásoltam és instrukciót, hogy bárki más befolyásolja, nemhogy nem ad­tam, hanem többízben kifejezést adtam a ma­gam urai előtt is annak a véleményemnek, hogy nem szabad ezt a kérdést semmi mással komplikálni és objektív vonalon kell maradni. (Eckhardt Tibor: A főispán miért elnökölt ak­kor? ö csinálta az egészet! Sértett, vádló és bíró egy személyben! — Rupert Rezső: Saját ügyében ítélkezett! — Zaj.) A hármasbizottság Határozata végeredményében nem vált jog­erőssé, mert hiszen az észrevételek következté­ben felkerült az ötösbizottságba és méltóztas­sék a bírót akkor is respektálni, ha véletlenül kedvezőtlenül dönt. Ebben az ötösbizottságban közigazgatási bíró ül benn. (Élénk felkiáltások a baloldalon: Egy! — Rassay Károly: Ez a kár!) Igen: egy. Nem vagyok hajlandó két dologra. Az egyik az, bár roppant könnyű volna és nekem nagyon előnyös volna, ha megmondanám azt, hogy milyen szavazattöbbséggel történt az ötösbizottság határozata; másik pedig az, hogy nem akarok rossz szolgálatot tenni annak a tisztviselőnek, akiről szó van, hogy megmond­jam, mik voltak azok a tisztán tárgyi okok, (Rassay Károly: Benne vannak, remélhetőleg, az ítéletben!) — teljesen eltekintve ezektől a felhozott körülményektől — amelyek miatt ennek a két bizottságnak a határozatával kon­formisan a végelbánást az ő ügyében elrendel­tem. (Rassay Károly: Más ok is van, mint ami az ítéletben van? Az is lehet?) Nincs. De az ötösbizottság határozatát nem méltóztatott fel­olvasni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Kértem a meghosszabbítást! — Rupert Rezső: Ha más ok is lehet, akkor hol van a garancia?) Méltóztassék megengedni, hogy ismertes­sem, minek az alapján történik a nyugdíjazás (olvassa): »Aki a hivatalával járó feladat ki­fogástalan elvégzéséhez szükséges szorgalom­mal, szakképzettséggel, vagy egyéb fontos kel­lékekkel nem rendelkezik...« Rassay Károly: Ez a paragrafus! Hol a tényállás?) Megállapí­tást nyert, hogy ennek a szakasznak kellékei­vel az illető úr nem rendelkezik (Rupert Rezső: De melyek a tények? Hol van a garancia az ítélkezés igazságosságára, ha nincs ténymeg­állapítás?) Három fórum van. (Rupert Rezső: Ez nem esküdtszék! — Rassay Károly: Nem diszkrecionális alapon ítélnek! — Eckhardt Tibor: Különben is csak egy fórum van, a bel­ügyminiszter, a másik kettő csak véleményező fórum. — Rupert Rezső: Indokolás nélküli íté­let! — Zaj a Ház minden oldalán.) Ezek után pedig, miután Farkasfalvi Farkas Géza igen tisztelt képviselőtársam in­terpellációjában azt mondotta, hogy ez a döntés a köztisztviselői kart emberi méltóságában megalázza és megfélemlíti, azt kérdem tőle, lése, Î9É5 november 20-án, szerdán. Í61 hogy megalázó és megfélemlítő-e az, r ha egy tisztet mindenféle bizottság és vizsgálat nél­kül a parancsnoka egyszerűen áthelyez, nyug­díjaz, vagy harminc napra becsuk? (Farkas­falvi Farkas Géza: Ez nem katonaság, kérem! — Nagy zaj a jobboldalon és a középen. —El­nök csenget) De nem alázza meg egy ilyen vég­elbánás a tisztviselőt sem. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ott más szellem volt. —Egy hang jobb­felöl: Akkor miért hivatkozott a katonaságra? — Gr. Festetics Domonkos: Ön is szeretné azt a szellemet! — Rassay Károly: Térjünk vissza a civil felfogáshoz! — Zaj a jobboldalon.) Kijelentem és hangsúlyozom, hogy a vég­elbánás bárkivel szemben sem jelent semmi­féle diffamáló momentumot (Egy hang bal­felöl: Csak az exisztenciáját veszi el!) mást, mint azt, hogy az illetőt állásra nem tartják -alkalmasnak azok, akik a törvény ren­delése szerint ezt megítélni hivatottak. (Ru­pert Rezső: Mik az okok. és a bizonyítékok?) Abba pedig én nem fogok soha belemenni, hogy egyes tisztviselők alkalmasságát vagy alkal­matlanságát illetően kompetensnek tekintsek más faktorokat, mint az arra hivatott hivatali felebbvalókat. (Helyeslés és taps jobbfelöl. — Rupert Rezső: Ez tiszta önkény! Bizonyíté­kok és tények kellenek!) Ez nem tiszta ön­kény. A törvény alkalmazása nem lehet ön­kény. (Eckhardt Tibor: Azért kell a szolgálati pragmatika! Megígérte a Nemzeti Munkaterv, tessék megcsinálni! Független tisztviselő tár­sadalmat! Benne van a Nemzeti Munkaterviben, tessék megcsinálni! — Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Elnök csenget. — Rupert Re­zső: így mindenkit ki lehet véerezni! Csalá­dokat lehet tönkretenni szó nélkül! — Foly­tonos zaj.) Igen tisztelt Képviselőház! Méltóztassék megengedni nekem, ha azt mondom, hogy egy magyar f belügyminiszter megkövetelheti an­nak feltételezését, hogy ő nem ab'ból a szem­pontból dönt, hogy^ tönkretegyen családokat, hanem egy ilyen ítélkezésben meggondolva és megfontolva cselekszik, a kellő alátámasztás­sal, (Felkiáltások a baloldalon: Tényeket ké­rünk. — Szetsey István: Megdöbben az ember ezen! Az okokat akarjuk hallani, miniszter úr!) ebben az esetben okokat követelnek, há­romszáz más esetben nem volt szükség az okokra. (Zaj a baloldalon. — Rupert Rezső: A legprimitívebb garancia, hogy bizonyíték legyen! Ezt Ferenc József sem vindikálta ma­gának. — Eckhardt Tibor: Ez súlyos ítélet, ezt indokolni kell. — Nagy zaj a jobboldalon: Minden jegyzőt és főszolgabírót el akartak csapnia választások alatt. — Eckhardt Tibor: Tessék a szolgálati pragmatikát (megcsinálni! Megígérték! — Halljuk! Halljuk, a jobboldalon. — Rupert Rezső: A tánc- és illemtant is iktas­sák törvénybe, hogy tudják a tisztviselők, mi­hez tartsák magukat! Ha nem köszön, elcsap­ják! — Halljuk! Halljuk! jobb felől. — Elnök csenget.) Eckhardt Tibor igen t. képviselő urat arra kérem, bocsássa meg nekem, ha a politikát a kormány nem az ő intenciója szerint csinálja. (Eckhardt Tibor: De a saját programmja sze­rint tessék csinálni! Önök ígérték meg! Tessék betartani! Benne van a 95 pontban, tessék megcsinálni.) T. Ház! A szolgálati pragma­tika nem azt jelenti, hogy egy arra alkalmat­lan tisztviselő örökre szolgálhasson. (Rassay Károly: Lássuk az indokokat!) A szolgálati pragmatikáról az én költségvetési beszédem-

Next

/
Thumbnails
Contents